Mi értelme van a Városligetbe telepítendő gázballonnak?

A Városligetben hamarosan egy gázballonnal 150 méter magasra emelkedve lehet gyönyörködni a panorámában. A Városliget Zrt. szerint a kilátóballonnal évszázados hagyományt élesztenek újjá és nem fognak miatta fákat kivágni. Az üzemeltető cég vezérigazgatójának egyik cége a közmédia és a TV2 számára is gyárt műsorokat.

Elkezdődött a Városliget átalakításának harmadik üteme, aminek keretében egy gázballon-kilátót is telepítenek a Mimóza-domb mellé – adta hírül pénteken a Ligettel nem a Városliget Zrt. megbízásából foglalkozó Városliget oldal.

A gázballon utazásra nem lesz alkalmas, csak függőlegesen felszáll majd legfeljebb 30 emberrel a kosarában 150 méter magasra, az utasok gyönyörködnek a panorámában, majd visszaereszkedik a földre. Az ilyen ballonkilátó nem előzmény nélküli a Városligetben: az 1896-os milleniumi kiállításon is léggömbbel emelkedhetett magasba a közönség.

A Liget Budapest koncepciójának – múzeumnegyed, különféle funkciók a sima közparki funkción túl –

– az újonnan épülő múzeumépületek és a Nagyjátszótér nagyszabású kalandparkja mellett ebbe a koncepcióba illik bele a gázballon-kilátó is, ami egyszerre idézi meg a milleniumi ünnepségeket és Szinyei Merse Pál Léghajó című festményét, ami a Nagyjátszótér léghajó-mászókáját is ihlette, és amit a gázballonkilátóra kiírt pályázat is nevesít mint mintát a telepítendő ballon számára.

A pályázati felhívást „Közterület használatba adás mutatványos berendezés telepítése és működtetése céljából” 2020 áprilisában írták ki. A felhívás megtalálható a Liget Budapest oldalának „Szakmai anyagok” menüpontja alatt a különféle pályázati felhívás, jegyzőkönyv, határozat, hatástanulmány rendszerezetlen tömegében.

Eszerint a Városliget Zrt. 10 év határozott időre (ami 5 évvel meghosszabbítható) adja használatba a pályázat nyertesének díj ellenében a kijelölt területet a kijelölt célra. A használó nettó 600 ezer és 1,2 millió forint közterület-felhasználási díjat fizet havonta a „mutatványos berendezés működtetésének időtartamára” (illetve amíg telepíti vagy bontja a „berendezést”, addig ez az összeg havonta nettó 300 és 600 ezer forint közötti.)

A Városliget Zrt. az árbevételből is részesül majd: a működés megkezdésének évében és utána két évig a nettó árbevétel 1-2 százalékát, a harmadik és a negyedik évben 2-4 százalékát, az ötödik évtől pedig 5-7 százalékát kapja.

A Liget-projekt kritikusai szerint – amelett, hogy az építkezések rengeteg fa kivágásával vagy sikertelen átültetésével jártak és járnak –

így semmi nem indokolja, hogy még több látogatót vonzva újabb olyan, nem közparki funkciókat telepítsenek a parkba, amiket máshol is meg lehetne valósítani – értve ezalatt elsősorban a hatalmas új múzeumépületeket.

Mivel a hőlégballonnal tovább bővülnek a nem kimondottan közparki funkciók, és mert a ballon a Liget Projekt többi eleméhez képest új, hiszen a korábban nyilvánosságra került tervez között nem szerepelt, valamint a Városliget oldalon megjelent cikk szerint a ballon telepítése miatt „nyilvánvalóan meg kell tisztítani a területet a fáktól”, megkerestük a Városliget Zrt-t, hogy megtudjuk:

+ valós igényt elégít-e ki a ballon,

+ ha igen, azt milyen módon mérték fel,

+ ki nyerte a pályázatot,

+ fognak-e fákat kivágni a ballon miatt, és ha igen, mennyit,

+ van-e valamilyen kiviteli terv, amiből kiderül, hogy hogy fog kinézni a ballon és a kapcsolódó épületek,

+ és hogy milyen megfontolás alapján kerülnek bele újabb elemek a Liget Projektbe.

Fakivágás nem lesz, a pályázaton nyertes cég mögött az MTVA egyik nagy műsorbeszállítója

A Városliget Zrt. a Liget Projekt eddig megvalósult fejlesztéseit és az ezek által vonzott látogatók számát is részletesen felsoroló terjedelmes válaszában a fejlesztés céljaként

A gőzballon 2014 óta szerepel a Liget Budapest tervei között, a helyszín pedig azért a Mimóza-domb, mert azt a Liget eredeti tervezője, Heinrich Christian Nebbien is kilátónak szánta, így a válasz szerint az ő erdeti koncepciójának is megfelel a kilátóballon ezen a helyen való felállítása. 

A PR-fordulatokban bővelekedő válasz kitér arra is, hogy „a zöldfelületi kikapcsolódás és a kulturális, rekreációs intézmények sokasága több mint egy évszázada egyenértékűen van jelen a park életében", és hogy a „Liget Budapest Projekt ezen hagyományra építve újítja meg és fejleszti a Városligetet, annak évszázados parkját és intézményeití". A felújított Szépművészeti Múzeum vagy a Millennium Háza mellett a Városliget Zrt. válasza szerint „az eredeti tervek alapján épül újjá a Városligeti Színház és a Magyar Innováció Háza, s tér haza a parkba az ott 150 éve bemutatkozott Néprajzi Múzeum”. 

Az utóbbi már szerkezetkész állapotban van, a másik kettő sorsa viszont a 2019-es önkormányzati választás ellenzéki fordulata után kérdésessé vált. Az akkor főpolgármesterré választott párbeszédes Karácsony Gergely egyik legfőbb kampányígérete az volt, hogy leálítja a Liget Projektet, főpolgármesterré választása után a miniszterelnök is azt mondta, hogy semmi nem épül meg a Ligetben, amit a budapestiek ne szeretnének. Ugyanakkor több jel is utal arra, hogy sem a Liget Projektért felelős kormánybiztos, Baán László, sem a kormány nem tett le a tervezett múzeumok megépítéséről. A Városliget Zrt. Azonnalinak küldött válaszában

(előbbi a Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út sarkán, utóbbi pedig a lebontott Közlekedési Múzeum helyén a Hermina úton), nem említi viszont a legnagyobb szabású tervezett épületet, az Új Nemzeti Galériát.

A ballonkilátóra vonatkozó kérdéseinkre levelének utolsó bekezdésében adott választ a Városliget Zrt:

A pályázat nyertese pedig a BallonKilátó Zrt. A céget az e-cégjegyzék szerint 2020 áprilisában jegyezték be – vagyis közvetlenül a pályázat kiírása előtt –, a vezérigazgatója pedig Závodszky Zoltán János, aki 2011-ben pár hónapig az MTVA vezérigazgató-helyettese volt, cége, a Show & Game pedig a közmédia, illetve a TV2 számára gyárt műsorokat.