+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. február 8. hétfő, 08:47
Sőt, még a gyógyszergyártó cégekre is inkább bíznák a franciák a vakcinák körüli teendőket, mint Emmanuel Macron kormányára.

A francia emberek kevesebb, mint fele, csupán 45 százaléka bízik az Emmanuel Macron vezette kormányban, hogy sikeresen fogja tudni teljesíteni a koronavírus-vakcinákkal kapcsolatos feladatokat. Ehhez képest ugyanezen kötelezettségek ellátásában az Európai Unióban már nagyobb bizodalmuk van a franciáknak:

 

52 százalékuk bízna az EU-ban, hogy tudja kezelni a vakcinahelyzetet Franciaországban

 

– ezt mutatta ki két francia üzleti tanácsadói cég, a Harris Interactive és az Euros Agency egy közös online közvélemény-kutatásában, amit 1017 válaszadó lekérdezésével készítettek a társadalom főbb demográfiai jellemzőire reprezentatív módon.

 

A legnagyobb a bizodalmuk a franciáknak az egészségügyi szakértőkben van: a válaszadók 80 százaléka bízik az EU-ban, hogy az helyt állna vakcinakérdésben. Míg a kormányban nem, addig a helyi hatóságokban is sokkal inkább bíznak a franciák: 69 százalékuk bízik ebben a témában a hatalom helyi szereplőiben. A WHO-ban 63 százalékuk bízik.

 

Érdekes, hogy a központi kormányzatot még azok a gyógyszergyártó vállalatok is megelőzik, akik a híradásokban az elmúlt hetekben rendkívül sokszor a csökkentett mennyiségű vakcinaszállítmányok körüli vitákkal kerültek be:

 

a gyógyszercégekben a franciák 50 százaléka bízik a vakcinahelyzet kezelését illetően.

 

A kormány számára nem éppen hízelgő eredmények annak is köszönhetőek, hogy igencsak döcögősen indult az oltási kampány, és a beoltottak száma év elején még jócskán elmaradt az uniós átlagtól és a vezető tagállamoktól, mint Németország.

 

Mostanra a franciák azért hellyel-közzel ledolgozták a hátrányukat: jelenleg több, mint kétmillió vakcina elérhető az országban, így átlagosan 3,25 adag vakcina jut száz emberre. Ugyanez az arányszám az uniós átlagot tekintve 3,77, míg Németországban 3,75, Magyarországon pedig 3,9 – igaz, a magyar adatokban benne vannak az EU-n kívüli vakcinabeszerzések.

 

A francia lakosság 2,9 százaléka kapta meg eddig az első koronavírus elleni oltását, és 0,4 százalék a teljes védettséget jelentő másodikat is. Ugyanezek a számok az EU esetében 2,6 és 1 százalék, Németországban 2,7 és 1,1, míg hazánkban 2,9 és 1.

 

A francia egészségügyi miniszter, Olivier Véran éppen múlt hét pénteken, január 5-én jelentette be, hogy felgyorsítják a kampányt, és az 50 év feletti tűzoltók és szociális dolgozók számára is elérhetővé válik a vakcina. 

 

NYITÓKÉP: Emmanuel Macron / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

Az elmúlt egy hónapban adták be az eddigi összes covid elleni oltás 58 százalékát, de ez nem egységesen oszlik el a világon. Mutatjuk, hogyan áll az oltásokkal Közép-Európa!

Sebastian Kurz osztrák kancellár sajtóinformációk szerint az FPÖ elnökével azt tervezte, hogy a szélsőjobboldali pártra cseréli le a Zöldeket a kormányban. Az FPÖ-frakció akadályozta ezt meg.

„Itt valami nagyon rohad”, mondta Voiculescu a román egészségügyről az őt híressé tevő 2019-es Colectiv című dokumentumfilmben.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás