Diákok írtak saját alkalmazást az e-naplóhoz, letiltatták a Google Play-ről

2021.02.06. 17:47

Ahogyan korábban, most sem nézi jó szemmel a minden iskolában kötelező elektronikus napló üzemeltetője a diákok által a rendszerhez fejlesztett nem hivatalos mobilappokat. Ezúttal szerzői jogsértést állapítottak meg, a fejlesztők tiltakoznak.

Diákok írtak saját alkalmazást az e-naplóhoz, letiltatták a Google Play-ről

„A Filc Napló és minden más jelentős alternatív Kréta-kliens letiltásra került Google Play-en, copyright indokkal. A tiltás (legalábbis ebben a formában mindenképpen) szerintünk jogtalan, dolgozunk a megoldáson” – jelent meg december elején a Filc elnevezésű mobilalkalmazás weboldalának fejlécében egy pirossal kiemelt figyelmeztető szöveg. Az alkalmazást diákok fejlesztették és töltötték fel a Google Play-re. A tanulóknak ugyanis nem tetszett a közoktatásban kötelezően használt Kréta elektronikus napló mobilalkalmazása, ezért készítettek egy sajátot.

Ezt később többezer diák kezdte használni, a rendszer üzemeltetői szerint mindez azonban jogsértő. Ezzel együtt egy másik, Arisztokréta névre hallgató klienst is letiltatott a Kréta üzemeltetője, a két app fejlesztői közös közleményben tiltakoztak a lépés ellen. A Kréta tulajdonosai az amerikai szerzői jogi törvény (DMCA) megsértése alapján nyújtottak be keresetet december elsején, amelyet egy héttel később el is fogadott a keresőóriás, ezzel törölve a két szoftvert az alkalmazásbolt kínálatából. Az Arisztokréta és egy harmadik, Napló+ elnevezésű kliens az AppStore-ban is jelen van, ezeket ott is megtámadták jogilag.

Adatok saját felületen

Ha a fentiek elsőre bonyolultnak hangoznak, mindjárt könnyebben megérthetjük, ha a saját e-mailes rendszerünkre gondolunk. A legtöbb ilyen rendszer ugyanis elérhető egy webes felületen a böngészőnkből vagy a szolgáltató saját okostelefonos alkalmazásából. De aki nem szereti például a céges levelezőrendszerek sokszor fapados felületeit, az hozzáadhatja mondjuk az iCloud, az Outlook vagy bármely más, általa kedvelt, úgynevezett kliensprogramhoz a megfelelő adatokat, hogy innentől azon keresztül olvasson és írjon leveleket.

 

A diákok ehhez hasonlóan akartak eljárni, amikor egy jogilag nem éppen tisztázott szürke zónában találták magukat.

Az iskolákban a régi, papír alapú adminisztrációt felváltó elektronikus naplók piaca korábban igen széles volt, többnyire a nagyobb tankönyves cégeknek voltak saját megoldásai ezen a téren, amelyből több kifejezetten népszerű is lett. Azóta ahogyan a törvények alapján könyveket is csak egy szűk listából választhatnak az iskolák, több mint két éve már e-naplóból is minden közoktatási intézménynek a Kréta, azaz Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer nevű szoftvert kell használnia. Ez egyébként az egyetemi hallgatók és oktatók körében közutálatnak örvendő Neptun nevű tanulmányi rendszeren alapszik.

18 éves fejlesztővel kezdődött

Ehhez először 2019-ben készített egy 18 éves diák Szivacs néven mobilos kliens alkalmazást. Akkor a Krétának már elindult ugyan a hivatalos mobilappja, de az annyira nem nyerte el a tanulók tetszését, hogy szinte elárasztották a negatív értékelések a Google alkalmazásboltjában. Az elégedetlenek többnyire lassú, gyakran lefagyásokat produkáló rendszerre panaszkodtak. Ezek mellett kezdett terjedni a diákok kliensalkalmazása, amely tehát arra épült, hogy lekéri és egy, szerintük jobban használható felületen jeleníti meg a központi krétás adatokat.

 

A levelezőrendszerekkel szemben az oktatási szoftver tulajdonosai nem örültek az ilyen megoldásoknak.

Akkor a központi szoftver fejlesztői azzal akarták eltüntetni a Play áruházból a programot, hogy ez lehetőséget ad adathalászatra. Ezzel kapcsolatban a BoA nicknevet használó fejlesztő azzal védekezett, ha csak adatokat szeretne lopni, nem ölne hónapokat egy ilyen rendszer felhúzásába. Végül annyira megnehezítették az általa használt csatornák használatát, hogy ő maga szedte le az appot, a fejlesztést pedig feladta, de a nyílt forráskódú, tehát bárki hozzáértő által továbbfejleszthető kódot lemásolva később elkészült a Filc napló. Igaz, azóta már ezt is újraírták: a most törölt változat már nem a Szivacs kódján alapul.

ÍGY NÉZETT KI BELÜLRŐL A SZIVACS

Arra a kérdésemre, hogy pontosan mit hiányoltak a közben egyébként megújított és többször jelentősen feljavított Kréta appból annyira, hogy inkább nekiültek sajátot írni, a D4rK nevet használó közreműködő ezeket a példákat hozza: „Lehet órarendet nyomtatni, lehet állítani az alkalmazás kinézetét, például a jegyek színét. A jegyeid átlagát ábrázolja vonaldiagramon. A főképernyőn kiadja a jelenleg folyó órádat, hány perc van még belőle, kiadja a következő egy-két napra kiadott házit, dolgozatot.”

Többezren telepítették

A nonprofit alapon működő projektet szintén középiskolások vitték tovább, jelenleg ketten döntenek a fejlesztésekről, de bárki küldhet be javításokat.

 

A csapat tagjai állítják: az ő programjukból több megoldás nagyon hasonló formában később feltűnt a hivatalos Kréta-appban is.

Erre példaként említik a sötét módot vagy hogy „szellemjegyeket” be lehet írni, amik megmutatják, hogyan változna valakinek az átlaga, ha most valamilyen jegyet kapna. 

Az adatlopás lehetőségére a résztvevők amellett, hogy szerintük továbbra sem lenne értelme egy ilyen appot fejlesztenie annak, akinek csak adathalászat a célja, azt is írják, a hozzáértők megnézhetik, hova küld adatokat a rendszer, bár erre csak rootolt (azaz a gyári korlátozások alól feloldott) androidos készüléken van technikai lehetőség.

Arra a felvetésemre, hogy a diákoknak mi garantálja, hogy biztonságban tudhatják az adataikat, a magát Zöldszemesostoros név mögé rejtő közreműködő ezt írja: titkosított kapcsolaton kommunikálnak a Krétával, így a hálózatot esetlegesen megfigyelő emberek nem tudják lehallgatni a kommunikációt. A projekt többi résztvevőjéhez hasonlóan anonimitást kérő diák hozzáteszi: „A diákok adatait csak a Krétának küldi el, így ha akarnánk, se tudnánk megszerezni az adatokat; a hálózati kommunikációra és titkosításra a Google mérnökei által fejlesztett programkönyvtárakat használjuk, valamint nyílt forráskódú az app, így bárki ellenőrizheti, hogy igazat mondunk-e.”

BETÖLTÖTT A FILC

Egy biztos: a tiltások előtt a lehetőség sok diáknak tetszett. A RedyAu nevű fejlesztő kérdésemre azt mondja, az ő programukat 5500-an töltötték le a Google Play-ről, az Arisztokrétának pedig 10 000 feletti aktív telepítése volt. Ez, ha például a körülbelül félmillió középiskoláshoz viszonyítjuk, elsőre nem tűnhet nagyon soknak, de azért elhanyagolható érdeklődésnek sem tekinthető. A törlést követően külső, alkalmazásbolton kívüli telepítést ajánlanak, illetve a kisebb áruházakba igyekeznek bejutni – a Huawei felületére például sikerült is nekik. Mindezek ellenére is leginkább a Play-re szeretnének visszakerülni. Az AppStore-ba pedig abszurd módon épp a playes tiltás után kerültek föl, igaz még egy jóval korábbi verzióval, amely annak tudható be, hogy az Apple malmai lassabban őrölnek.

Némaság és kockázat

Cikkünkhöz természetesen szerettük volna a Kréta rendszer üzemeltetőit is megszólaltatni, ám többhetes várakozás után sem válaszoltak e-mail-ben feltett kérdéseinkre. Például arra, hogy pontosan hogyan sérült a szerzői joguk, vettek-e át funkciókat a diákok appjából, próbáltak-e velük kommunikálni, illetve lenne-e mód arra, hogy elfogadják a külső klienseket. A telefonos ügyfélszolgálatukon kitartó telefonálgatás után mindössze annyi információt közöltek, hogy valaki a cégnél magához vette a kérdéseket, ezután azokat válaszadás nélkül lezárták.

„A copyright jog vélhetően nem sérült, a diákok pedig adatgazdaként jogosultak a saját adataikat más adatbázisban tárolni, sőt szerintem az adatkezelésre jogosultnak hozzáférhetővé is kell tenni az adatokat, hogy az adatgazda ezt megtehesse” – mondja Kovács Tamás ügyvéd.

 

Szerinte ha tényleg adathalászat történne, azt a diákok szenvednék el, nem pedig a Kréta üzemeltetői, akiknek így nem is szabadna, hogy ebbe beleszólása legyen.

„Ha van egy irattár, amit egy külsős cég üzemeltet és ott bérlőként archiválsz, ha onnan elvisz valaki valamit, azért az archiváló cég a felelős. De ha a te döntésed szerint jutott be valaki, mert te adtál kulcsot ahhoz, hogy az iratokba betekintsen, akkor az rendben van. Ha pedig tudtodon kívül, annak, akinek kulcsot adtál, elvisz valamit, akkor az te kockázatod, nem az archiváló cégé” – érzékelteti a helyzetet a jogász.

FOTÓK: Kovács Gábor Attila / Black Viking Media

 
Tarnay Kristóf Ábel
Tarnay Kristóf Ábel az Azonnali újságírója

Újságíró, jobboldali liberális gondolkodó, volt diákaktivista. Szereti a szabadságot, az alternatív rockot és a jó kraftsöröket.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek