+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. február 3. szerda, 20:30
Az ottani gyógyszerhatóság szerint nem áll rendelkezésre elég adat a vakcina harmadik tesztelési fázisáról.

Nehéz napok járnak mostanság a brit-svéd gyógyszergyártó cégnél, az AstraZenecánál: miután másfél hete bejelentették, hogy csak kisebb mennyiségben tudják szállítani az európai uniós tagállamokba a terméküket, mint arról előzetesen szerződésben megegyeztek – amiben a cég szerint ők tulajdonképpen csak azt vállalták, hogy mindent megtesznek az időben történő szállítás érdekében, de ezt nem ígérték biztosra – elkezdődött a politikai adok-kapok a felek között.

 

Például az AstraZeneca beperlését helyezte kilátásba mind Olaszország, mind Németország, és az Európai Bizottság többek között a brit-svéd cég vakcinájának exporttilalmával kezdett el fenyegetőzni, sőt, erről sürgősséggel már egy végrehajtási rendeletet is elfogadott.

 

Ezek után csak hab a tortán, hogy az EU-n kívül sem megy minden rendben: szerdán az engedélyeztetésért felelős svájci gyógyszerfelügyeleti hatóság, a Swissmedic dobta vissza az AstraZeneca készítményét azzal, hogy nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű adat az engedélyezéshez.

 

Ahogy arról a Swissmedic közleményében ír: az emberi gyógyszerekkel foglalkozó szakértői bizottságuk a készítmény előzetes értékelésekor arra a döntésre jutott, hogy először is

 

a vakcina Észak- és Dél-Amerikában zajló, kísérleti tesztelésének harmadik szakaszáról szeretne további adatokat, dokumentációt kapni, hogy szakértőik mélyrehatóbb képet kaphassanak a vakcina hatékonyságáról.

 

Ugye – mint azt az Azonnalin is megírtuk – ez az a tesztelési fázis, amikor már effektíve járványos területre mennek a szakemberek tesztelni a vakcinát. Ekkor ezer fő feletti önkéntesen (a létszám három- és negyvenezer között mozog általánosságban) tesztelik, hogy a való életben is megfelelően működik-e a vakcina, azaz biztonságos és hatékony-e a koronavírus ellen.

 

Mint azt a Swissmedic írja:

 

amennyiben ezeket a szükséges adatokat biztosítják számukra, az ideiglenes vészhelyzeti engedélyt gyorsan megkaphatná az AstraZeneca készítménye.

 

A gyógyszergyártó egyébként pont szerdán adott ki egy sajtóközleményt arról, hogy a Lancet című orvosi folyóiratban publikált előzetes tesztelési eredményeik alapján vakcinájuk az első adag beadása után átlagosan 76 százalékban ad védettséget a vírus ellen, ami 82 százalékra tornázható fel, ha a második adagot csak 12 hét múlva adják be az illetőnek. Az AstraZeneca szerint a készítményük a vírus tünetmentes átadását is képes megelőzni.

 

Mindazonáltal ezekre az adatokra nem volt szüksége sem a magyar Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI), sem az Európai Gyógyszerügynökségnek: az előbbi már január 20-án, az utóbbi január 29-én adta meg a vészhelyzeti engedélyt a rekombinás vírusos technológiával kifejlesztett vakcinára – hogy ez pontosan mit jelent, hogyan hat a szervezetünkre az ilyen típusú vakcina, és mik az előnyei, illetve hátrányai, itt szedtük össze.

 

NYITÓKÉP: Európai Bizottság / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

Újlipótváros vendéglátósai közül van, aki már az órákat számolja a terasznyitásig, és nem győzi kivárni, hogy megérkezzenek az első vendégek. Fotóriport!

Nem lesz helye Magyarországon „az orosz kémbanknak”, és leállítják Paks2-t – mondta a Momentum elnöke. Az itthoni szabad politizálásért is kiálltak Fekete-Győrék, majd szabadon összegraffitizték a Külügyminisztérium bejáratát.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás