Svájc egyelőre nem engedélyezi az AstraZeneca vakcináját

Az ottani gyógyszerhatóság szerint nem áll rendelkezésre elég adat a vakcina harmadik tesztelési fázisáról.

Nehéz napok járnak mostanság a brit-svéd gyógyszergyártó cégnél, az AstraZenecánál: miután másfél hete bejelentették, hogy csak kisebb mennyiségben tudják szállítani az európai uniós tagállamokba a terméküket, mint arról előzetesen szerződésben megegyeztek – amiben a cég szerint ők tulajdonképpen csak azt vállalták, hogy mindent megtesznek az időben történő szállítás érdekében, de ezt nem ígérték biztosra – elkezdődött a politikai adok-kapok a felek között.

Például az AstraZeneca beperlését helyezte kilátásba mind Olaszország, mind Németország, és az Európai Bizottság többek között a brit-svéd cég vakcinájának exporttilalmával kezdett el fenyegetőzni, sőt, erről sürgősséggel már egy végrehajtási rendeletet is elfogadott.

Ezek után csak hab a tortán, hogy az EU-n kívül sem megy minden rendben: szerdán az engedélyeztetésért felelős svájci gyógyszerfelügyeleti hatóság, a Swissmedic dobta vissza az AstraZeneca készítményét azzal, hogy nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű adat az engedélyezéshez.

Ahogy arról a Swissmedic közleményében ír: az emberi gyógyszerekkel foglalkozó szakértői bizottságuk a készítmény előzetes értékelésekor arra a döntésre jutott, hogy először is

Ugye – mint azt az Azonnalin is megírtuk – ez az a tesztelési fázis, amikor már effektíve járványos területre mennek a szakemberek tesztelni a vakcinát. Ekkor ezer fő feletti önkéntesen (a létszám három- és negyvenezer között mozog általánosságban) tesztelik, hogy a való életben is megfelelően működik-e a vakcina, azaz biztonságos és hatékony-e a koronavírus ellen.

Mint azt a Swissmedic írja:

A gyógyszergyártó egyébként pont szerdán adott ki egy sajtóközleményt arról, hogy a Lancet című orvosi folyóiratban publikált előzetes tesztelési eredményeik alapján vakcinájuk az első adag beadása után átlagosan 76 százalékban ad védettséget a vírus ellen, ami 82 százalékra tornázható fel, ha a második adagot csak 12 hét múlva adják be az illetőnek. Az AstraZeneca szerint a készítményük a vírus tünetmentes átadását is képes megelőzni.

Mindazonáltal ezekre az adatokra nem volt szüksége sem a magyar Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI), sem az Európai Gyógyszerügynökségnek: az előbbi már január 20-án, az utóbbi január 29-én adta meg a vészhelyzeti engedélyt a rekombinás vírusos technológiával kifejlesztett vakcinára – hogy ez pontosan mit jelent, hogyan hat a szervezetünkre az ilyen típusú vakcina, és mik az előnyei, illetve hátrányai, itt szedtük össze.

NYITÓKÉP: Európai Bizottság / Facebook