Vakcinaügyben egy platformra került Juncker és a magyar kormány

A korábbi bizottsági elnök bírálta utódját és kijelentette: lassú és átláthatatlan az EU-s vakcinabeszerzés. Pont ezt mondja a magyar kormány is, amely pár éve még plakátokon támadta Junckert.

még akkor is, ha az nagyon nehéz feladat lett volna” – ezeket a bíráló szavakat az EU-s vakcinabeszerzésre használta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi, 2014 és 2019 közötti elnöke, akit a Politico cikke idéz. Juncker egy baden-württenbergi online eseményen szólalt fel.

Kritikája egybecseng a magyar kormányéval, amely rendre felemeli hangját a lassú uniós vakcinabeszerzés miatt, ezzel is magyarázva, miért keres más utakat, és vett kínai és orosz vakcinát. Érdemes felidézni, hogy Juncker nem is olyan rég, 2019-ben még a kormány brüsszelező plakátkampányának arca volt, a háta mögé montírozott Soros Györggyel.

„Nincsenek jó tapasztalataink az exportszigorításokról”

De Juncker nemcsak a vakcinabeszerzést bírálta, sokkal keményebben fogalmazott az EB vakcinákra vonatkozó exportintézkedéséről. A Bizottság ugyanis szombaton sürgősséggel elfogadott egy végrehajtási rendeletet, amely exportengedélyhez köti az EU-s tagállamokból a Covid-vakcinák kivitelét, legalábbis azon gyártók vakcináira vonatkozóan, akikkel az EU már eddig megállapodást kötött a vásárlásról.

Az exportról a tagállami hatóságok döntenek, de ki kell kérniük a Bizottság véleményét is, minden esetben jelenteniük kell az exportot is. Az exportengedélyről pedig a bizottsági vélemény alapján kell határozatot hozniuk, fogalmaz a rendelet, amely március 31-ig marad hatályban. Bizonyos országok „a szolidarítás elve alapján” kivételt képeznek, továbbra is lehet például vakcinákat exportálni a Balkánra, egyes közel-keleti, észak-afrikai és kaukázusi országokba, valamint Izlandra, Svájcba, vagy épp Ukrajnába és Moldovába.

Juncker az exportkorlátozásról azt mondta:

Most megint ott vagyunk annál a vitánál, hogy semmit sem kellene exportálni az EU-ból az EU-n kívüli országokba.”

A volt bizottsági elnök bírálata azért is meglepő, mert az egykori bizottsági elnökök hagyományosan nem bírálják utódjaik döntéseit vagy politikáját, ezt José Manuel Barroso is elmondta 2020-ban az Azonnalinak.

Kevesebbet szállítanak a gyógyszercégek a vártnál

Az export megnehezítésével a Bizottság a vakcinabeszerzés problémáin igyekszik úrrá lenni: az eredetileg vállalthoz képest az amerikai-német Pfizer-BioNTech és a svéd-brit AstraZeneca sem tud annyi vakcinát szállítani az uniónak, amennyit vállalt. A Pfizer ígéri, március végéig ledolgozza a lemaradását.

Az AstraZeneca korában azt mondta, 81 millió helyett csak 31 millió adagot tud leszállítani március végéig gyártási problémák miatt, de felmerült a gyanú, hogy más, jobban fizető országoknak leszállítja a vállalt menyiséget. Ezt a cég tagadja. Végül hétfőn az Európai Bizottság bejelentette, hogy az AstraZeneca 9 millió adaggal többet, 40 milliót fog az első negyedév végéig leszállítani,

Az elmaradó szállítás miatt Olaszország bejelentette, beperli a két céget. De Németország is jogi eljárást fontolgat, ha kiderül, hogy a vállalatok nem tartják be a vállalásukat. Amelyekről egyébként az AstraZeneca vezérigazgatója, Peter Soriot azt állítja, nem vállaltak garanciát, hogy le is szállítják a szerződésben eredetileg vállalt 300 millió adagot. (Az Európai Bizottság összesen hat céggel kötött előzetes megállapodást összesen 2,2 milliárd adag vakcinára.)

Miért bízták a vakcinabeszerzést az Európai Bizottságra?

Az Európai Bizottság vakcinabeszerzéseiről a Spiegel január 9-i lapszámában volt egy alapos tényfeltáró anyag. Mint írják, 2020 tavaszán Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia már azon gondolkodott, hogy közösen kellene beszerezni az oltásokat, de csak nekik, négyüknek, miután az akkor még javában tartó EU-s költségvetési vitákban sem látszott megállapodás.

A kisebb tagállamok oltásellátására irányuló európai szolidaritást hangsúlyozó német kormány nyomására végül

Itt az olasz Sandra Gallina lett megbízva ezzel, ő ugyanis korábban a Mercosur-államokkal kötött szabadkereskedelmi egyezmény főtárgyalója volt. Az a munkája sokkal nyugodtabb volt, mint a vakcinabeszerzés: a tagállami kormányok ugyanis nem adtak szabad kezet Ursula von der Leyenéknek, és lényegében minden lépésükbe beleszóltak, ami rendre káoszt okozott Brüsszelben.

Bizonyos kormányoknak egyes oltások ára túl magas volt, ráadásul nem is akármelyikeké: azon Pfizer-BioNTech- és Moderna-vakcináké, amik aztán legelőször kapták meg az engedélyt az Európai Gyógyszerügynökségtől. Ezek ugyanis 7-8-szor annyiba kerülnek, mint az Oxford/AstraZeneca-oltás.

Nem mindig volt ekkora sláger a Pfizer

De voltak tagállamok, amelyek az árnál még nagyobb problémát csináltak az egyes vakcinálnál használt mRNS-technológiából. Mint a Spiegel írja:

Még 2020 októberében is voltak olyan tudományos tanácsadók, akik óva intettek ezek alkalmazásától – több uniós tagállam kormánya ezért inkább a hagyományos, már évtizedek óta bevált módszerre, az inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagra való kivárásra játszott, lehetőleg minél ismertebb és nevesebb gyártóktól remélve ezeket. A magyar kormány által vásárolt, Orbán Viktor bizalmát is élvező kínai oltás például ilyen.

Az, hogy a Pfizer-BioNTech-oltásból egyáltalán rendelt végül az EU, a német kormánynak köszönhető a Spiegel-cikk szerint, amely

„Nem akartuk arcon csapni Németországot” – így indokolta a lapnak egy, az uniós tárgyalásokra rálátó forrás azon tagállamok álláspontját, akik végül megszavazták, hogy a részben a Rajna-vidék-pfalzi Mainzban fejlesztett vakcinából is rendeljen az EU 100 millió darabot.

Noha a francia kormány tagadta a Spiegelnek, a lap német kormánykörökből úgy tudja, a nemzeti érzékenységek is fontos szerepet játszottak a vakcinabeszerzésekben: mivel a francia Sanofi vakcináiból 300 millió darabot rendeltek, ezért külön figyelni kellett arra, nehogy a Pfizer-BioNTechből véletlenül többet rendeljenek, sőt a francia kormány állítólag külön „fékezte” is utóbbi vakcinák beszerzését.

NYITÓKÉP: Európai Parlament / Facebook