+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2021. február 2. kedd, 18:10
Mekkorák a bírságok? Hogyan döntik el, hogy egy eleve tilos tüntetésen melyik tüntető a veszélyesebb? Kérdések, amiket a BRFK közpénzből fizetett sajtósai nem akarnak megválaszolni.

Amint arról az Azonnnalin is beszámoltunk, vasárnap és hétfőn is az üzletek kinyitásáért tüntettek párszázan a Hősök terén. A veszélyhelyzeti gyülekezési tilalom miatt kifejezetten nem tüntetésnek nevezett akciókat Ecsenyi Áron, a libertárius Le az Adók 75 százalékával párt elnöke és testvére, Ecsenyi Szilárd szervezték, őket többmillió forintra bírságolták emiatt az esemény mindkét napján a helyszínen szép számban megjelenő rendőrök.

 

Az Azonnali élő videójában is látható, hogy a rendezvényen megjelent a rendőrök a „tömeg” szélétől a szónokok felé haladva számos résztvevőt igazoltattak, a helyszíni tudósítóink beszámolója alapján egy sárga kabátos nő (feltehetően civil ruhás rendőr) mutogatta a rendőröknek, hogy kiket kell igazoltatni: köztük voltak olyan vendéglátós dolgozók, vállalkozók, akik pár perccel korábban szólaltak fel a rendezvényen, és voltak „sima” résztvevők is. 

 

Mikor kollégáink az intézkedő rendőröktől az igazoltatásokkal kapcsolatban érdeklődtek, ők nem voltak hajlandók nyilatkozni, azt kérték, hogy forduljunk a BRFK sajtóosztályához.

 

Ezt meg is tettük, és – Dúró Dóra tilosbanfutásos önfeljelentésével ellentétben – még válaszokat is kaptunk, azoktól azonban nem lettünk okosabbak. 

 

Mi alapján igazoltatnak? Hát a rendőrségi törvény alapján!

 

A veszélyhelyzetben a kormány rendelettel betiltotta a tüntetéseket és mindenféle gyülekezést, így a jelen jogi helyzetben bárki, aki ilyen rendezvényen részt vesz, elvileg szabálysértést követ el. 

 

Ezért a BRFK Kommunikációs Osztályától azt próbáltuk megtudni, hogy

 

milyen szempontok alapján döntötték el a rendőrök, hogy a megjelentek közül kiket igazoltatnak, minden igazoltatott számíthat-e bírságra,

 

vagy csak közülük néhányan, illetve a bírságokat milyen szempontok alapján mérlegelik az adott helyzetben. Meg akartuk tudni azt is, hogy csak a gyülekezési tilalom megsértése, vagy valami más is okot adott-e az intézkedésekre. Végül kíváncsiak voltunk arra is, hogy ha már a rendőrök – ahogy az videónkon is látszik – csapatostul igazoltattak egyszerre egy-egy embert, miért nem adhatott volna közülük legalább egy röviden tájékoztatást az intézkedésről a tudósító újságíróknak.

 

A válasz az utolsó kérdésre a legbeszédesebb:

 

„Az újságírók a BRFK Kommunikációs Osztályához fordulhatnak, ahogy azt ön tette jelen esetben.”

 

A válaszok többi része pedig megmutatja, hogy mennyire érdemes volt a BRFK sajtóelhárításához fordulni.

 

Az igazoltatások kiválasztásával kapcsolatban a BRFK általánosságban a rendőrségi törvényre és a rendőrség szolgálati szabályzatára hivatkozott, még arra sem véve a fáradságot, hogy legalább konkrét paragrafusokat megnevezzen. Még jó, hogy az Azonnalinál képesek vagyunk jogszabályok értő olvasására, így könnyen kiderítettük, hogy ezekben olyan általánosságok szerepelnek, minthogy azt igazoltathatja a rendőr, akinek a személyazonossága megállapítása a közrend és a közbiztonság védelme érdekében, vagy mondjuk bűnmegelőzés, bűnüldözés céljából szükséges. Az már nem derült ki, hogy a Hősök terén szétszórt párszáz békés, a járványügyi szabályoknak megfelelően nagy többségében maszkos tüntető közül hogyan döntötték el, hogy melyikük veszélyezteti jobban a közrendet.

 

A bírságokkal kapcsolatban legalább küldtek két korábbi közleményt, amelyek szerint

 

többnyire figyelmeztetést alkalmaztak, de voltak, akikkel szemben a maszkhasználati szabályok megsértése miatt helyszíni bírságot szabtak ki, illetve a két napon összesen tizenöt szabálysértési feljelentést is tettek.

 

A bírságok mértékére és a szabálysértési feljelentések részleteire vonatkozó visszakérdésünkre a BRFK közpénzből fizetett kommunikátoraitól mindössze ugyanazon két közlemény ismételt elküldése volt a válasz.

 

Szintén csak ebből a két közleményből lehet következtetni arra is, hogy a gyülekezési tilalmon kívül még mi miatt intézkedtek – eszerint például a maszkhasználati szabályok megsértése miatt –, ugyanis az erre vonatkozó kérdésünkre a szóvivők általánosságban a veszélyhelyzeti szabályok nagyrészét tartalmazó kormányrendeletre hivatkoztak bármiféle pontosítás vagy konkrétum nélkül. 

 

Vajon mennyi adófizetői pénzt keresnek ezért a munkáért a rendőrségi szóvivők?

 

Természetesen nem újdonság, hogy az állami szervek adófizetői pénzből működő sajtóosztályai elhárításként működnek, de azért ha már a különleges jogrendben ennyire felértékelődött a rend őreinek szerepe,

 

küldtünk egy közérdekű adatigénylést a BRFK-nak, hogy megtudjuk: hány sajtós munkatárs mennyi pénzért végzi ezt a pótolhatatlan tájékoztatási munkát és mennyibe kerül ez évente.

 

A válaszadási határidő elvileg tizenöt nap, a válaszról természetesen majd beszámolunk.

 

NYITÓKÉP: Szűcs Donát / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az összeget Parragh László mondta az Azonnalinak. Mi ez az összeg, mi mindenből áll és hogyan jött ki? Utánajártunk.

Lehet majd menni könyvtárba
és edzőterembe is, de csak védettségi igazolással.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás