A COVID-vakcinák exporttilalmával fenyeget a Bizottság

Szerző: Dercsényi Dávid

2021.01.29. 12:39

Az exporttilalmat a tervek szerint a tagállami hatóságok rendelhetnék el, ha az EU-s szállítások még nem teljesültek.

Tovább folytatódik az EU összecsapása a COVID-vakcinák gyártóival: az Európai Bizottság arra készül, hogy

jelentősen megnehezítse a vakcinák kivitelét az Unióból, ugyanis a tagállamok gyakorlatilag exporttilalmat rendelhetnének el a vakcinákra

– írja a Politico. A döntést a tagállamok hoznák meg, az átláthatósági mechanizmusnak hívott eszközről pénteken fog dönteni a Bizottság.

Hogyan is nézne ki ez az „exporttilalom”?

A Bizottság egyelőre nem tett közzé konkrét javaslatot erről, de a Politico szerint technikailag ez úgy nézne ki, hogy a vakcinákat csak előzetes engedély birtokában lehetne exportálni az EU-ból, ezt az engedélyt pedig a tagállami vámhatóságok adnák meg.

Abban az esetben,

ha az adott vakcinagyártó az EU felé szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette, a tagállamoknak a felállítandó EU-s mechanizmus azt javasolná, hogy ne adják meg az exportengedélyt

– vázolja fel a tilalom lehetséges technikai megvalósulását egy forrás a lapnak. Ez érintené az EU-s székhelyű gyógyszercégeket (AstraZeneca, Sanofi, CureVac), de azokat is, amelyek Európában gyártanak, mint az amerikai Pfizer.

A mechanizmus a tervek szerint március végétől lépne érvénybe. A korlátozások miatt az EU elvileg perelhető a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) vitarendező testületénél, bár az Európai Bizottság vélhetően a közegészségügyi helyzetre és létfontosságú készítmény kritikus hiányára hivatkozhatna a korlátozás elfogadható indokaként.

Késnek a vakcinaszállítások

A drasztikus eszköz belengetésének hátterében az EU-s oltásbeszerzés nehézségei állnak: az amerikai Pfizer átmeneti késéseket jelentett be február közepéig (de ígérte, a vállalásait betartja), a brit-svéd AstraZeneca pedig azt, hogy nem tud annyi vakcinát szállítani, amennyit a szerződésében vállalt, csak a 30 százalékát: a vállalt 81 millió adag helyett csak 30 milliót. Február végéig 17 millió adagot tud leszállítani. Az AstraZenecával szemben felémerült a vád, hogy más országoknak rendesen szállítja a rendeléseit. Ezt a cég tagadja, ám Nagy-Britanniába például megérkezik rendre a szerződésben vállalt mennyiség, írja a Deutsche Welle.

Olaszország már bejelentette, beperli mindkét céget. Az AstraZenece vezérigazgatója, Pascal Soriot azon a véleményen van, amikor megkötötték az Európai Bizottsággal a 300 millió plusz későbbi 100 millió adagról szóló szerződést, csak azt vállalta a cég, hogy megtesz minden tőle telhetőt, de nem tudja garantálni, hogy le is tudja szállítani a teljes szállítmányt. Az Európai Bizottság egészségügyi biztosa, Sztella Kiriakidész szerint viszont az EU 2,7 milliárdot költött arra, hogy segítse a vakcina kifejlesztését..

Von der Leyen bizottsági elnök vasárnap videokonferencián tárgyal annak a hat gyógyszercégnek az ügyvezetőivel, amelyekkel a Bizottság szerződést kötött: AstraZeneca, Johnson and Johnson, Pfizer-BioNTech, CureVac, Moderna, Sanofi, értesült a Politico hírlevele.

Hogy áll az átoltottság Európában?

Az EU-s átoltás egyébként lassan halad: míg Izraelben 48 százalékos már az átoltás, Nagy-Britanniában, ahol a gyógyszertárakat is beállították az oltási rendszerbe, 11,8 százaléknál járnak, az USA 8,3 százaléknál tat a Bloomberg adatai szerint, addig az EU-s érték 2,46 százalék (Magyarországé 1,92 százalék).

Közben Németországban felmerült, hogy az AstraZeneca adenovírus vektor alapú oltása (itt mutattuk be a különböző oltástípusokat, előnyeiket, hátrányaikat) nem elég hatásosak az idősebbeknek,a Handelsblatt szerint csak 8 százalékos a hatékonysága ebben a körben. Ezt a cég közleményben tagadta, a publikált klinikai adatok szerint a beoltott idősek körében 100 százalékos volt az immunválasz.

A vakcinaszállítási problémák miatt Magyarország 1 millió embernek elég orosz Szputnyik V vakcinát rendelt, és a kormány megváltoztatta a vakcinaengedélyezés menetét is: a csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint

lehet nálunk alkalmazni azt a vakcinát, gyógyszert, amit más EU-s tagállamban, Nagy-Britanniában, vagy legalább három, köztük egy EU-s tagállamban vagy tagjelölt országban engedélyeztek, és ha a vakcinát már legalább egymillió embernek beadták.

Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában bejelentette, hétfő indul a regisztráció alapú oltás, eddig 2 millió ember regisztrált az interneten vagy postán az oltásra. Orbán személy szerint a kínai Sinopharm vakcinát választaná, amellyel kapcsolatban pénteken vagy szombaton várható kormányzati bejelentés, hogy sikerült megállapodni a beszerzésről. A kormányfő úgy látja, ha a kínai vakcina addig nem érkezne meg, 880 ezer ember tudunk március elejéig beoltani, ha megérkezik, akár 1,8 milliót.

NYITÓKÉP: Maritime and Port Authority Singapore / Facebook