Az EU legkorruptabbjai között Magyarország a Transparency korrupcióindexe szerint

A korrupcióellenes civil szervezet szerint Romániával és Bulgáriával vagyunk egy polcon, miközben a Robert Ficót leváltó Szlovákia nagyot javított tavalyhoz képest. Az EU-ban szerintük 2012 óta Magyarországon romlott a legtöbbet a korrupciós helyzet.

A maximálisan elérhető 100-ból 44 pontot szerzett Magyarország a Transparency International 2020-as Korrupció Érzékelési Index (CPI) felmérésében, ezzel a civil szervezet szerint

A Transparency először 2012-ben vizsgálta százas skálán a különböző országokban a korrupció érzékelését – habár az első felmérés ennél jóval régebbre, 1995-re nyúlik vissza. A nyolc évvel ezelőtti indexben mindenesetre Magyarország még 55 pontot ért el a százból, ezzel többek között jócskán megelőzve az akkor 49 pontos Csehországot, 46 pontos Szlovákiát, 46 pontos Horvátországot, 44 pontos Romániát és a 41 ponttal az utolsó helyen kullogó Bulgáriát.

Fontos kiemelni, hogy a CPI nem a tényleges korrupció szintére vonatkozik, hanem a közszférában a korrupció érzékelt mértékét méri. Emellett a felmérés a Transparency közleménye szerint kifejezetten az állami szektorban tapasztalható korrupcióra összopontosít, és a közhivatallal való személyes haszonszerzés céljából való visszaélést értelmezi korrupció alatt. A felmérést a TI berlini központi titkárságán készítették, Magyarországot pedig tíz alindex alapján vizsgálták. Mint a civil szervezet közleménye kiemeli: „a CPI alapjául szolgáló mérőeszközök szakértők és üzletemberek megkérdezésének eredményeként állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján”.

A legnagyobb visszaeső Magyarország a Transparency szerint

A Transparency megítélése szerint viszont Magyarország ehhez képest 2020-ra 11 pontot rontott, miközben Csehország 5, Szlovákia és Bulgária 3, Horvátország 1 pontot tudott javítani, Románia pedig stagnált. Az illiberális államépítés miatt Budapest mellett sokat kritizált Varsó sem rontott ekkorát, a lengyelek még 6 év PiS-kormányzás után is 56 ponton állnak, ami csupán kettővel kevesebb, mint 2012-ben, igaz, a 2015-ös PiS-hatalomátvételhez képest már 7 pontos a visszaesés.

Az unióban a legbüszkébb mindeközben Athén lehet magára, Görögország a tragikus, 36 pontos 2012-es pontszámát idénre 50-re küzdötte fel, de elégedett lehet az ez idő alatt 11-11 pontot fejlődő Olaszország (jelenleg 53 pont) és Észtország (jelenleg 75 pont) is. Ausztria is nagyot javított, 2012-höz képest 7 ponttal többet, 76 pontot szereztek. Ez idő alatt persze az osztrák belpolitikai élet sem maradt eseménytelen: 2017 és 2019 között alkancellárként ott ült az osztrák kormányban az elhíresült Ibiza-videóban lényegében korrupciós szándékairól beszélő Heinz-Christian Strache, valamint egykori pártja, a szélsőjobbos FPÖ is.

Strache és pártja botrányt botrányra halmozott, pénzért és posztokért cserébe nyitották volna például meg az osztrák kaszinópiacot, míg a jelenlegi kancellár, Sebastian Kurz irodájából az FPÖ-vel közös kormányának bukása előtt csupán négy nappal szőrén-szálán eltűnt egy merevlemez is, amit Kurz egyik munkatársa adott le egy iratmegsemmisítő cégnek. Az ilyen botrányok a Transparency pontozását Ausztria esetében nem befolyásolták, az ország a 2017-es 75 pontról 2019-re 77 pontra lépett előre. 

Tavalyhoz képest viszont már nem rontottunk

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a civil szervezet szerint

– nyilván nem függetlenül az alvilági szálakkal is jócskán bíró Robert Fico kormányának leváltásától –, míg Csehország és Lengyelország 2-2 pontot rontottak.

A Transparency International elnöke a 2020-as CPI publikálásának nyomán azt nyilatkozta: szerinte a koronavírus-járvány nemcsak egészségügyi, de korrupciós krízishelyzet is, amellyel a világ országai jelenleg nem tudnak megbirkózni. „Az elmúlt év olyan próba elé állította a kormányokat, amire még kevés példa volt. Ezt a próbát a korruptabbak kevésbé állták ki” – emelte ki Delia Ferreira Rubio.

Nyugat-európaiak dominálnak a top 10-ben

A világ legkevésbé korrupt országai ezúttal is Dánia és Új-Zéland lettek 88-88 ponttal, 1-1 pontot javítva tavalyi eredményükhöz képest. A dobogó harmadik fokán mind 85 ponttal Finnország, Svájc, Szingapúr és Svédország állnak, de a top 10-be befért még Norvégia, Hollandia, Luxemburg és Németország is – ők mindannyian 80 pontos, vagy afölötti eredményt értek el, és az 1 pontot rontó finneket kivéve tartották a tavalyi eredményüket.

A vizsgált országok kétharmada – köztük öt uniós tagállam is – 50 pont alatt teljesített, míg világszerte átlagosan 43 pont az országok korrupciós indexe. A Transparency szerint ezzel együtt is

Az EU-ról szóló jelentésében a Transparency Magyarország mellett Máltát emelte ki visszaesőként, ahol egy, a kormányzó Munkáspárthoz is több szálon köthető újságírógyilkosság borzolta a kedélyeket az ország nagylelkű letelepedési kötvényprogramja mellett. Lengyelország esetében a jelentés a bírói függetlenség meggyengítését és az épp szerdán újrainduló nőjogi tüntetések elleni rendőri fellépést kritizálja, habár utóbbinak vajmi kevés köze van a korrupcióhoz, vagy annak megítéléséhez. 

Magyarországnál a CPI a független intézmények meggyengülését, a média fölötti növekvő politikai befolyást, a civil szervezetekkel szembeni ellenséges légkört és az uniós pénzek korrupt felhasználásával kapcsolatos aggályokat emelik ki. Emellett megemlítik az uniós büdzsébe beépített jogállamisági kritérium elleni magyar-lengyel vétófenyegetést, valamint a nagy vitát kiváltó közpénztörvényt is.

BORÍTÓKÉP: Orbán Viktor és Bojko Boriszov bolgár kormányfő üdvözlik egymást az Európai Tanács ülésén 2019 márciusában. Fotó: Európai Unió / 2019