A vakcinát elutasítóknak csak negyede vírustagadó egy középkorúak és fiatalok körében végzett kutatás szerint

Nem akarunk kötelező oltást, nem csökken a vakcinát elutasítók száma egy új, fiatalokra és középkorúakra nézve reprezentatív közvélemény-kutatás szerint. A megkérdezettek kétharmadának van fenntartása a vakcinával, de az oltáshoz kötött privilégiumokat és az ingyenpénzt is mereven elutasítják.

Nem csökken az oltást elutasítók száma tavaly november óta, az oltási kedv növekedését elsősorban a bizonytalanok számának csökkenése okozza – állítja egy új, az Opinio piackutató alkalmazás segítségével készült kutatás. A vakcina elutasításának oka sokféle: van, aki nem bízik az oltások biztonságosságában, akad, aki információhiányra hivatkozik, de vírustagadók is akadnak.

Az adatfelvétel január 16 és 18 között, 1475 fős mintán készült, az eredmények országosan reprezentatívak a 16-59 éves, okostelefonnal rendelkező lakosságra kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely településtípusa és régiója szerint: tehát az idősekre és az okostelefonokkal nem rendelkezőkre nem vonatkoztathatók az eredmények.

Oltási hajlandóság

Az Opinio szerint a megkérdezettek negyede oltatná be magát biztosan, de ennél továbbra is sokkal többen vannak a vakcinát elutasítók, ők a megkérdezettek több mint egyharmadát teszik ki. Az adatokból világosan látszik, hogy minél idősebb valaki – tehát minél inkább ki van téve a koronavírus jelentette veszélynek –, annál inkább lenne hajlandó biztosan beoltatni magát.

Nem újdonság, de ezek az adatok is megerősítik: a diplomások, a férfiak és a fővárosiak körében jóval nagyobb az oltási hajlandóság, mint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a nők, és a vidéken élők körében.

Miért nem akarnak oltatni az elutasítók?

Információhiány, a vakcina biztonságossága felőli kételyek és az ismeretek hiánya miatt – de akadnak köztük vírustagadók is. Az elutasítóknak viszont csak negyede választotta azt a vakcinával kapcsolatos bizalmatlanság okaként, hogy „Nem hiszek az egész koronavírusban". Feltűnő, hogy

Oltásútlevél és kötelező oltás sem kell

Nemrég Fekete-Győr András javaslatot arra, hogy az állam százezer forinttal jutalmazza a koronavírus elleni oltást beadatókat. Ami érdekes, hogy ezt a válaszadók többsége elutasítja, negyven százalékuk inkább nem ért eggyet azzal, hogy ez hatékony módja az oltási hajlandóság növelésének. A kötelező oltást a válaszadók több mint háromnegyede,

és csak kevesebb mint negyede értene egyet vele.

De vajon miért gondolkodhatnak így a magyarok?

Az Azonnalin mi is több anyagunkban foglalkoztunk már a kötelező oltás kérdésének és az oltásútlevelek kérdésével, ahogy a vakcina elutasítottságával is. Még decemberben az Azonnali számára készített egy (életkorra is reprezentatív) közvélemény-kutatást az IDEA Intézet, amiből kiderült, hogy a magyarok szerint a járványkezelésben leginkább a tudósokra, másodsorban pedig a közgazdászokra érdemes hallgatni. Az IDEA akkor 36 százalékos oltási hajlandóságot és 48 százalékos elutasítottságot mért, de az is kiderült, hogy leginkább a Fidesz és a Momentum szavazói oltatnák be magukat.

 Oltásvitánkban többféle vélemény és érv megjelent az ügyben, csak az utóbbi időszakban

+ egy mikrobiológus megírta, miért nem csak természettudományos kérdés a járványkezelés;

+ Molnár Csilla állatorvos azt fejtette ki, miért hamis dilemma, hogy csak az oltás és a lockdown közül választhatunk;

+ az LMP társelnöke az oltáspénz ellen érvelt, amit korábban Fekete-Győr András szintén lapunk hasábjain védett meg;

+ Vértes Sára megírta, hogy egymás helyett az embereket nem tájékoztató kormányt kellene hibáztatnunk az oltás elutasítottsága miatt.

Megújult podcastunk, a Helyzet múlt heti részében pedig Boldogkői Zsolt virológussal, Ceglédi Zoltán elemzővel és Bakó Bea Azonnali-főszerkesztővel jártuk körbe az oltás esetleges kötelezővé tételének, a vakcina elutasítottságának és az oltásútleveleknek a kérdését.

ÁBRÁK: Opinio
NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali