A pártelnök, Marian Kotleba totalitárius praktikáit bírálják a totalitárius eszmékkel kacérkodó párt legismertebb arcai. Kotlebának viszont muszáj meglépnie ezt, másképp nehezen tudná irányítani 8 százalékon álló pártját a börtönből.
Otthagyják a pártvezetést és élesen kritizálják a pártelnököt a Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) húzónevei. A belviszály azt követően robbant ki, hogy a pártelnök, Marian Kotleba a pártvezetés háta mögött megváltoztatta a párt alapszabályát, ami mostantól gyakorlatilag minden hatalmat a pártelnök kezében összpontosít.
A rács mögül is irányítaná a pártot
2020 októberében a szlovák Különleges Büntetőbíróság első fokon négy év négy hónap börtönbüntetést szabott ki Marian Kotlebára alapvető emberi jogokat elnyomó mozgalmak támogatása és népszerűsítése miatt.
Kotleba még 2017-ben Besztercebánya megye elnökeként
március 14-én, az 1939-ben Csehszlovákia feldarabolásával, Hitler akaratából létrejött bábállam, az első Szlovák Köztársaság megalakulásának évfordulóján. Az 1488-as szám pedig közismert neonáci jelkép: a 14 az amerikai fajvédő David Lane egyik 14 szóból álló tételmondatára utal, a 88 pedig – mivel a H a nyolcadik betű az angol ábécében – a Heil Hitlert jelenti.
Az ítélet nem jogerős, a tárgyalás a legfelsőbb bíróságon folytatódik. Mivel van rá esély, hogy valóban börtönbe kell majd vonulnia, Marian Kotleba azért elrendezte, hogy ez ne akadályozza őt a pártelnöki munkában.
Vezércsel
A 2021 január elején a ĽSNS-elnökség több tagjának háta mögött összehívott pártgyűlésen Kotleba a delegáltakkal megszavaztatta a párt alapszabályának módosítását. Az Aktuality.sk hírportál megszerezte a dokumentumot, amiből kiderül: az elnökség ezentúl semmilyen döntést nem tud meghozni, amit Kotleba ne támogatna, ő maga pedig
A pártelnöknek eddig kötelessége volt évente legalább egyszer összehívni a pártgyűlést, az új alapszabályból azonban ezt a passzust törölték.
Különleges pártgyűlés összehívását, ami leválthatná az elnököt, az eddig 12-tagú helyett már csak 9-tagú pártelnökség legalább hat tagja tudja kezdeményezni – de az egyik tag maga Kotleba, három másik tagot pedig közvetlenül ő nevez ki. Ha mégis sikerülne összehívni egy pártgyűlést, az elnök leváltásához a delegáltak 80 százalékának szavazata kell, de az összes delegált felét – a helyi szervezetek vezetőit – szintén maga Kotleba nevezi ki.
Strukturális és személyi kérdésekről az elnökség csak a pártelnök kezdeményezésére dönthet. Kotleba a pártkasszát is az ellenőrzése alá vonta:
Az új alapszabály létrehozta az „ügyvivő alelnök" posztját, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy legyen ki helyettesítse Kotlebát, ha börtönbe kerül. Az ügyvivő alelnök ugyanis eljárhat a pártelnök nevében, miközben a többi alelnöknek semmilyen hatásköre nem marad.
Marian Kotleba – aki magát előszeretettel hívatja vezérnek (vodca), a hívei lelkesen így is hívják, és a vezetéknevét még a párt nevébe is beleerőltette (a párt teljes neve ugyanis Kotlebovci – Ľudová strana Naše Slovensko, azaz Kotlebáék – Mi Szlovákiánk Néppárt) – tehát megoldotta, hogy valóban teljhatalmú vezér legyen a pártján belül. Ez azonban már túl sok volt a párt erős embereinek.
Kiborultak a húzónevek
Az alapszabály módosításáról a párt elnökségének több tagja is azt követően szerzett csak tudomást, hogy a változásokat a párt bejelentette a szlovák belügyminisztériumnál. Szerdán a párt két legismertebb és legnépszerűbb arca, Milan Mazurek és Milan Uhrík a Facebookon jelentették be, hogy egyikük sem indul újra a párt alelnöki posztjáért.
Milan Mazurek a radikális párton belül is a radikális szárnyat képviseli. Mazurek 2016-ban szinte teljesen ismeretlenül lett a párt parlamenti képviselője az egyik párttársa helyett: a parlamentbe beszavazott, ittas vezetés miatt feltételesen szabadlábon lévő, emellett rasszista indíttatású erőszakos bűncselekménnyel vádolt Andrej Medvecký nem vette át a mandátumát.
2019-ben Mazurek is elvesztette a mandátumát, mert a legfelsőbb bíróság
Mivel a büntetést kifizette, a 2020-as választáson újra elindulhatott, és 66 ezer szavazattal be is jutott a parlamentbe (az egyes pártlistákon ugyanis külön is ki lehet választani, ki jusson be mindenképpen az adott pártból; összehasonlításként: Bugár Béla Most-Hídja tavaly februárban összesen nem kapott 60 ezer szavazatot). Mazurek a párt egyik húzóneve, a parlament egyik legaktívabb képviselője, a tüntetések egyik fő szónoka, aki kiválóan ért a hallgatóság feltüzeléséhez..
Milan Uhrík ezzel szemben az ĽSNS mérsékeltebb vonalát viszi: az értelmiségi habitusú politikus a keményvonalas radikális párttársaihoz képest kulturáltabban és visszafogottabban képviseli ugyanazokat a radikális nézeteket, ezért előszeretettel küldik őt nyilvános szereplésekre, tévés vitákba. Uhrík egyúttal a párt „európai arca” is: 2019-ben EP-képviselővé választották. az Európai Parlamentben a függetlenek között ül, azaz a salvinista-lepenista szélsőjobboldali frakciónak se kellett.
Mindketten azon borultak ki, hogy a pártelnök a tudtuk nélkül változtatta meg a párt alapszabályát. Mazurek szerint Kotleba minden hatáskört magához vont, így az elnökség „elveszítette az értelmét, és tisztán pro forma szervvé vált”.
– írja Facebook-bejegyzésében Mazurek.
Ugyancsak otthagyja az elnökséget a párt szóvivője, Ondreja Ďurica is, aki korábban a Biely odpor (Fehér Ellenállás) nevű neonáci zenekar énekese volt. Nem folytatja a munkát az elnökségben Miroslav Suja alelnök sem, aki a kilencvenes években az egyik ismert, azóta elítélt maffiavezér, Mikuláša Černák jobbkezeként emlegettek. Bár az elnökségben nem kívánnak tovább dolgozni, a pártból egyikük sem lép ki: Uhrík teljes erővel folytatja a munkát az Európai Parlamentben, Mazurek, Ďurica és Suja maradnak a párt parlamenti képviselői.
Az oltásellenes, Igor Matovič kormányának járványügyi intézkedései ellen több tüntetést is szervező, korábban magyarellenes hangokat is megütő párt elsősorban a súlyos szociális feszültségekkel terhelt, leszakadt régiókban népszerű, ahol magyar támogatói is vannak. A 2020-as választáson a parlamentbe 7,97 százalékos eredménnyel bejutó radikális pártot decemberben a Focus közvélemény-kutató 8,2 százalékra mérte.
Marian Kotleba a párt vezetésében fellángolt konfliktusokat nem kommentálja. Azt még nem lehet tudni, hogy ez, illetve a várható börtönbe vonulása milyen hatással lesznek a pártra, mindenesetre a párt vele szembe forduló erős embereihez képest jóval magasabb a támogatottsága, de országosan is a népszerűbb politikusok közé tartozik. Kotleba a 2020-as választáson 170 ezer preferenciaszavazattal jutott be a parlamentbe (a későbbi miniszterelnök Igor Matovičot 498 ezren, a későbbi gazdasági miniszter Richard Sulíkot 106 ezren karikázták), a 2019-es elnökválasztáson – ahol Kotleba szintén megmérette magát – az első fordulóban pedig 222 ezren szavaztak rá (a győztes Zuzana Čaputová 870 ezer szavazatot kapott ekkor).
NYITÓKÉP: A párt Facebook-oldala
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.