+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2021. január 21. csütörtök, 16:44
A közfeladatok ellátását veszélyeztető kormányzati intézkedésekről szóló kampány összesen 22 millió forintjába kerül a budapestieknek.

Aki mostanában járt metróaluljáróban, vagy a Kálvin tér közelében sétált, biztosan találkozott a budapesti városvezetés tájékoztató plakátjaival, amik a közművek fontosságára, az ezek biztosítása mögött álló munkamennyiségre, valamint arra hívja fel a lakosok figyelmét, hogy a járvány kapcsán érvényesülő kormányzati megszorító politika mindezeket veszélyezteti.

 

Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes egy háttérbeszélgetésen viszont azt is elmondta, hogy a kampány nem áll meg itt, azt jövő héttől kiterjesztik:

 

a tájékoztató anyagokat már a tömegközlekedési eszközökön, illetve a kukásautók és a szelektív hulladékgyűjtők oldalán is látni lehet majd.

 

A KELETINÉL NEM LEHET ÚGY ÁTSZÁLLNI A NÉGYES METRÓRA, HOGY NE SZÚRJON SZEMET KARÁCSONY GERGELYÉK KAMPÁNYA. FORRÁS: ÁGOSTON DÁNIEL / AZONNALI

 

Ahogyan azt Kiss Ambrus az Azonnali kérdésére elmondta, a tájékoztató kampányra összesen 22 millió forintot (plusz áfa) használ fel a fővárosi vezetés. A főpolgármester-helyettes azt is hozzátette, hogy ebben az összegben benne foglaltatik a kampány elmagyarázására és népszerűsítésére szolgáló Védjük meg Budapestet! honlap kialakítása és üzemeltetése is.

 

Az Azonnali kérdésére Kiss Ambrus elmondta:

 

a főváros egyelőre ezeken felül nem tervezi további kreatív elemekkel bővíteni a kampányt.

 

Karácsony Gergely személyesen győzheti meg a vállalkozókat, hogy fizessenek iparűzési adót

 

A tájékoztató kampányra azért is volt szükség, mert – mint azt Orbán Viktor 2020 decemberében bejelentette – a kormány megfelezi az önkormányzatok egyik legfőbb bevételi forrását jelentő iparűzési adót – miközben a tavaly decemberben elfogadott fővárosi költségvetés még a teljes iparűzési adóbevétellel számol.

 

Ezzel kapcsolatban Kiss Ambrus elmondta: nem terveznek új költségvetést készíteni, már csak azért sem, mert a jelenlegi helyzetben egyáltalán nem látni, hogy pontosan mekkora kerettel számolhat a városvezetés. Kérdéses például, hogy végülis a Budapesten adózó vállalkozások mekkora százaléka fog élni az iparűzési adó megfelezésének lehetőségével – ezt teljességében csak május végén lehet majd látni.

 

Annak érdekében, hogy Karácsony Gergely közvetlenül fordulhasson a budapesti cégvezetőkhöz, és

 

elmagyarázhassa nekik, hogy miért lenne fontos, hogy az iparűzési adó teljes összegét befizessék a főváros számára, a Fővárosi Önkormányzat SZMSZ-ének módosítására is sor fog kerülni

 

január 27-én, amikor a Fővárosi Közgyűlés ülésezne. (Jelenleg a veszélyhelyzet miatt a döntéseket meghozni a közgyűlés helyett egyszemélyben Karácsony Gergely főpolgármesternek van joga, aki viszont konzultatív jelleggel lehetőséget biztosít a közgyűlés tagjainak álláspontjuk kifejtésére.)

 

Új költségvetés ezen felül már csak azért sem lesz, mert a főváros továbbra sem tudja, hogy 25 ezer fő feletti településként a kormány mikor, hogyan és mekkora mértékben tervezi kompenzálni a kieső hipa-bevételt. A 25 ezer fő feletti települések kompenzálásáról egyébként január 14-én tárgyaltak mindenfajta érdemi eredmény nélkül az önkormányzati szövetségek a kormány tagjaival. Újságírói kérdésre Kiss Ambrus megerősítette:

 

a tárgyalások folytatására azóta sincsen időpont.

 

Levonulóban van a második hullám Budapesten

 

A főpolgármester-helyettes a háttérbeszélgetésen kitért a koronavírus-járvány elleni védekezésre is. Mint elmondta: lakosságszám-arányosan a budapesti fertőzöttek száma továbbra is alatta van az országos átlagnak, és a kiemelten veszélyeztetett idősotthonokban sem alakult ki fertőzési gócpont.

 

Ez utóbbiról Kiss Ambrus azt mondta: az idősotthonokban a pozitív esetek száma dinamikusan csökken, jelenleg a december eleji szintre esett vissza az ott regisztrált fertőzöttek száma. A főpolgármester-helyettes szerint ebből is látható, hogy a járvány második hulláma – úgy tűnik – lecsengőben van a fővárosban.

 

Azt is hozzátette: elindult ugyan az állami keretek között vezényelt oltás a budapesti idősotthonokban is, azt azonban csupán január 7-10 között végezték – hogy mikor indul újra az oltás a fővárosi idősotthonokban, azt egyelőre nem tudni.

 

NYITÓKÉP: Budapest Városháza / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szabadságpárti Herbert Kickl „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját.

Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat.

Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.

Miután Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, a dán liberális Radikális Párt azt szeretné, ha Dánia ingyenes abortuszt biztosítana az arra rászoruló lengyel nőknek.

Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.

De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Twitter megosztás Google+ megosztás