Újra tárgyal a három felvidéki párt az egyesülésről, az erőviszonyokon birkóznak

A Most-Híd, az MKP és az Összefogás közötti, 2020 augusztusa óta tartó tárgyalások decemberben botrányba fulladtak, azonban a három párt kedden újrakezdte a tárgyalásokat. Előválasztás, morális feddhetetlenség, és főleg az erőviszonyok – ezek voltak a fő témák, mint azt a pártelnökök elmondták az Azonnalinak.

A három szlovákiai magyar párt 2020 augusztusában írta alá a szándéknyilatkozatot egy közös párt létrehozására, határidőként pedig a karácsonyt tűzték ki maguk elé. Erre azért van szükség szerintük, mert a tavaly februári választáson már sem a 2,05 százalékot elért, akkor még Bugár Béla vezette Híd-Mostnak, sem az MKP-nak az Összefogást is tartalmazó, 3,9 százalékot elért listája sem került be a pozsonyi parlamentbe. Így a szlovákiai magyarok parlamenti képviselet nélkül maradtak, ügyeiket azóta a szlovák pártok magyar politikusai igyekeznek képviselni. 

A szlovák parlamenten kívüli magyar pártok tehát tárgyalgattak, tárgyalgattak, míg decemberben aztán az Összefogás borította az asztalt, a tárgyalások kudarcba fulladásáért az immáron Bugár Béla nélküli Hidat felelőssé téve. Akkor a sajtótájékoztatót, amin eredetileg az új párt létrejöttét jelentették volna be, végül csak az MKP és a Híd elnöke tartották meg, de nézőként ott volt az Összefogás elnöke is, aki végül a sajtótájékoztatót megzavarva szintén szót kapott. 

A felek akkor végül abban maradtak, hogy folytatják a tárgyalásokat, és

A Sólymos László volt környezetvédelmi miniszter vezette Most-Híd már a tárgyalások előtt azt kommunikálta, hogy február 15-ig létre kell jönnie az új pártnak, Forró Krisztián, az MKP elnöke pedig arról beszélt, hogy a „kettő több mint az egy”. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az MKP és a Híd – akik egymással már decemberben megegyeztek –, akár az Összefogás nélkül is készek létrehozni a közös pártot, ha nem jutnak dűlőre. 

A keddi megbeszélés koradélután véget ért, amit az Összefogás egy rövid Facebook-posztban értékelt. A párt eredménynek tekinti, hogy ezúttal már a másik két partner sem utasítja el annak a lehetőségét, hogy egy előválasztással a választókat is bevonják a párton belüli erőviszonyok kialakításába. Az Összefogás az előválasztásról akkor mondana le, ha az új pártban 25 százalékos, azaz a Hídéval azonos súllyal vehetne részt. Az MKP és a Híd viszont a 3:2:1 leosztást javasolja, vagyis az új pártban az MKP 50 százalékos, a Híd körülbelül 33 százalékos, az Összefogás pedig körülbelül 17 százalékos súllyal venne részt. Az Összefogás azonban vagy 25 százalékot akar, vagy előválasztást, és

Először tisztázzanak minden részletet, és csak utána hozzák létre az új pártot

Az Azonnali telefonon utolérte Mózes Szabolcsot, az Összefogás párt elnökét, aki elmondta, hogy úgy szeretnék tető alá hozni az új pártot, hogy a létrehozás pillanatában már minden szervezeti, szervezési és pénzügyi kérdés részletekbe menően tisztázva legyen. Mózes azt mondja, erre kidolgoztak egy menetrendet is határidőkkel, és pozitívumként értékelte, hogy a partnerek egyik általuk felvetett pontot sem tartották irrelevánsnak. Ugyanakkor Mózes szerint ezek nagy részét az MKP és a Híd az egyesülés után is elegendőnek tartja tisztázni, az Összefogás elnöke viszont úgy gondolja, hogy amíg nincs minden kérdésben egyezség, addig felelőtlenség létrehozni az új pártot.

Az Összefogás által javasolt menetrendhez tartozó határidőkről nem kívánt nyilatkozni, a Híd által említett február 15-i határidőről pedig Mózes elmondása szerint csupán mint a Híd „elképzeléséről” beszéltek a tárgyaláson, de

Ami az erőviszonyokat illeti, továbbra sincs egyezség a három párt között. Mózes azt is elmondta, hogy bár a másik két partner nem zárkózott el az előválasztás ötletétől, azt nem a leendő párton belüli erőviszonyok meghatározásában, hanem a majdani választási lista kialakításában látják jó eszköznek.

Az előválasztás jó ötlet, de nem a pártstruktúra kialakítására

Ezt Forró Krisztián is megerősítette az Azonnalinak. Az MKP elnöke szerint az Összefogás a tárgyalásokon két kérdésre helyezett különös hangsúlyt: az új párt morális tisztaságára és az előválasztásra. Míg az előbbivel senkinek nem lehet gondja és nincs is – hangsúlyozta Forró, kiemelte, hogy arra nincs példa, hogy a választókra bíznák egy párt személyi kérdéseinek eldöntését. Viszont azt Forró is fontosnak tartja, hogy a jövőbeli választási lista összeállításába a választókat is bevonják, és erre szerinte is jó eszköz az előválasztás.

Forró szerint a párton belüli erőviszonyokat tárgyalásos úton fogják kialakítani, és az MKP elnöke jó

Ez már csak azért is fontos lenne – emelte ki Forró –, mert értelmét veszítené az addigi munka, ha a tárgyalások végén az arányokon csúszna el az új párt létrehozása. Határidőt az MKP elnöke sem nevezett meg, de úgy gondolja, a választók is azt várják, hogy minél előbb szülessen meg az egység, és a pártok ne egymással foglalkozannak, hanem a választók problémáira keressenek megoldásokat. Forró szerint az energiáikat mihamarabb a járványügyi helyzet, az oltási folyamat és a gazdasági válság kérdéseire kell fordítaniuk, mert „lesz munka bőven”.

Egyezzenek meg az arányokról, minden más ráér a pártalapítás után

Az Összefogás „piszkos játékot” játszik – nyilatkozta Sólymos László, a Híd elnöke a ma7.sk hírportálnak. Sólymost az zavarja, hogy

Sólymos szerint nem igaz, hogy ők a kétpárti együttműködést szorgalmazzák és hogy azt várják az MKP-től, döntse el, kit zár ki az együttműködésből, azt viszont valóban elmondták, hogy „minden párt előtt ott áll a döntés, egyedül vagy szövetségben folytatja tovább, és az is, hogy mindhárom párt tehet lépéseket a hármas egyezség érdekében” – idézi a ma7.sk a pártelnököt, aki azt is elmondta: irreálisnak tartja, hogy egy párt vezetőségéről és struktúrájáról előválasztásokon döntsenek, az szerinte inkább a parlamenti választás listavezetőjének kiválasztására alkalmas. Sólymos is az arányokon való megegyezést sürgeti, a többi Összefogás által felvetett kérdés menet közben, a pártépítés során megoldható.

A felek abban maradtak, hogy az elnökségeik megvitatják a keddi tárgyalás eredményeit, és a következő hét második felében folytatódnak az egyeztetések.

Hogy az előválasztás hogyan segíthetne a határon túli magyar pártokon, arról Sasvári Péter még októberben írt egy cikket az Azonnalira.

NYITÓKÉP: Mózes Szabolcs, Sólymos László és Forró Krisztián / Facebook