Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.
Javában dúl Magyarországon a vita még arról is, hogy egyáltalán beoltassuk-e magunkat. Az oltáspártiak azonban egy ennél még égetőbb kérdéssel is szembetalálhatják magukat: milyen vakcinával oltassák be magukat?
Felmerül ez a kérdés már csak azért is, mert – mint azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elmondta a január 14-i kormányinfón – Magyarország a küszöbén áll annak, hogy engedélyeztesse a kínai Sinopharm – a gyártó elmondása szerint 79 százalékos hatékonyságú – vakcináját, amit Kínán túl már az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben is engedélyeztek. Így hamarosan
Márpedig ugye a magyar kormány korábban azt hangoztatta, hogy az emberek majd válogathatnak, hogy melyik vakcinát szeretnék beadatni maguknak.
Hogy mindenki a megfelelő döntést tudja hozni, Rusvai Miklós egyetemi tanár és víruskutató, valamint Letoha Tamás kutatóorvos segítségével
– ezek működéséről, és hogy a beoltást követően pontosan hogyan alakul ki a védettség, pedig itt írtunk részletesen. Jelen cikkben így ez utóbbira csak röviden térünk ki.
1. Az elölt/inaktivált vírusos vakcinák
Hogyan működnek?
Mint a nevük is sugallja, ekkor a koronavírus egy ártalmatlanított, elölt változatát juttatják be az ember szervezetébe, ami így nem képes reprodukálódni, viszont tartalmazza a koronavírus teljes fehérjeállományát, ami ellen az immunrendszerünk felveheti a harcot, és megtanulhatja a védekezést.
Mik az előnyei?
+ Az elölt vírusos védőoltások már több, mint száz éves múltra tekintenek vissza, így az ezen az elven működő vakcinák adják a legrégebbi, jól bevált módszerét az immunitás kialakítására.
+ Mivel a koronavírus teljes génállománya jelen van az elölt vírusban, ezért minden fehérjéje ellen termel védőanyagot. Így ez az oltás az esetleges koronavírus-mutációknak is ellenáll.
+ Ezek a vakcinák – ellentétben mondjuk az mRNS-vakcinákkal – szobahőmérsékleten is elállnak, így szállításuk és az elosztási logisztika viszonylag egyszerűen kivitelezhető.
Mik a hátrányai?
- Előfordulhat, hogy nem sikerül teljesen inaktiválni a koronavírust, így az szélsőséges esetben még képes lehet reprodukálódni a szervezetben és valódi fertőzést okozni.
- A mutációknak való ellenállásnak megvan az ára: a legszélesebb védettséget ugyan ez az oltás adja, ám a számtalan koronavírus-fehérjére adott immunválasz következtében az immunitás hatásfoka alacsonyabb.
- A fejlesztés és a gyártási folyamat – tekintve, hogy fertőzésre képes, élő koronavírusokkal kell dolgozni – a legmagasabb biztonsági körülményeket igényli.
Kik gyártják? A kínai Sinopharm és az úgyszint kínai SinoVac.
2. A rekombináns vakcinák
Hogyan működnek?
Egy semleges, veszélytelen vírust (ez az úgynevezett rekombináns vagy adenovírus) juttatnak be a szervezetünkbe, ami tartalmazza a koronavírus genetikai állományát (ez a része a vírusnak az úgynevezett vírusvektor). Ez a vírusvektor bejut a sejtekbe, és instrukciókkal látja el azokat, hogy hogyan fejlesszék ki a koronavírusra jellemző tüskefehérjét, ami ellen már megfelelő immunválaszt ad a szervezetünk.
Mik az előnyei?
+ A semleges vírus nagy hatékonysággal juttatja be a szervezetünkbe a vírusvektort, így ezek a vakcinák nagyon erős immunizálásra képesek.
+ Gyorsan elkészíthetőek, az új mutációkra gyorsan módosítani lehet őket.
Mik a hátrányai?
- A semleges vírus hiába veszélytelen, azt a szervezetünk mégis veszélynek érzékelheti, és elpusztíthatja még azelőtt, hogy a vírusvektor hatékonyan be tudna épülni a sejtjeinkbe. Azaz az immunitás nem tud kialakulni.
- A semleges vírus bizonyos kockázati csoportokban (immunszuppresszáltak) potenciálisan súlyos mellékhatásokat okozhat.
Kik gyártják? Oxford/AstraZeneca, Johnson & Johnson, orosz Sputnik-V.
3. A fehérje-alegység vakcinák
Hogyan működnek?
Ezek a vakcinák már egy újabb fejlesztésű technológián alapulnak, amik közvetlenül a koronavírus fehérjeállományának egy részét juttatják be a szervezetbe. Ez a fehérje megtapad a sejtjeinken, és erre válaszul alakul ki a megfelelő immunválasz.
Mik az előnyei?
+ Az oltóanyag tehát közvetlenül lép kapcsolatba a sejtekkel, így az immunizáció direkt és kevesebb a potenciális mellékhatás.
+ A rekombináns vírushoz használt anyagok jól ismertek, nagy biztonsággal használhatóak. Ebből is következik az eggyel alábbi előny.
+ Gyakorlatilag veszélytelenek és minden csoportban – beleértve a terheseket, gyerekeket, időseket és immunhiányos betegeket is – alkalmazhatóak.
Mik a hátrányai?
- Általában csak alacsony szintű immunitást adnak,
- ráadásul a mutációknak is nehezebben képesek ellenállni, új mutáció esetén pedig új oltóanyagot kell kifejleszteni,
- ami sokáig is eltarthat, tekintve hogy a fehérje-alegység vakcinák fejlesztése hosszadalmas folyamat.
Kik gyártják? GSK/Sanofi, Novavax.
4. Az mRNS-vakcinák
Hogyan működnek?
Egy olajos védőburokban nem a fehérjét, hanem csupán a koronavírus-fehérje előállításához szükséges információkat tartalmazó úgynevezett hírvivő ribonukleinsavat (messenger RNS, azaz mRNS) juttatják be a szervezetbe. Az mRNS közvetíti ezeket az információkat a sejtjeinknek, amik így megtanulják azt előállítani. Erre válaszul a szervezetünk pedig már tud védekezni a koronavírusra jellemző fehérjeállomány ellen.
Mik az előnyei?
+ A koronavírus egy jellemző fehérjéje ellen tanul meg védekezni a szervezet, így az immunitás gyorsan és nagy hatékonysággal alakul ki.
+ Az új mutációkra így ugyan annyira nem hatásosak, mint az elölt/inaktivált vírusos vakcinák, ám az immunitás kialakításában kulcsfontosságú mRNS-t gyorsan át lehet programozni a mutációkra is, ha szükséges. (A tömegével Nagy-Britanniában elterjedt, és már hazánkban is elszórtan megjelent mutáció ellen egyébként az mRNS-vakcinák egyelőre módosítás nélkül is hatékonynak tűnnek.)
+ Az mRNS gyorsan lebomlik a szervezetben azt követően, hogy elvégezte a dolgát.
Mik a hátrányai?
- Az mRNS-technológia a legújabb technológia a védőoltások történetében, amit ugyan már így is jó néhány éve fejlesztenek, ám gyakorlati működéséről még kevés tapasztalatunk van.
- Egyelőre megfelelő mennyiségű tapasztalat hiányában nem javasolják terheseknek, gyerekeknek vagy immunhiányos betegeknek.
- Az mRNS elég instabil anyag, ezért az ilyen elven működő oltások nagyfokú hűtést igényelnek. Emiatt nehézkes ezeknek a vakcináknak a tárolása és logisztikája.
- Az mRNS és a hozzá kapcsolódó vivőanyagok gyártási folyamata bonyolult.
Kik gyártják? Pfizer/BioNTech, Moderna, CureVac.
NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.