Kispesten semmi sem marad következmény nélkül

Hiába sértette meg a becsületét az ügyei között kutakodó momentumos képviselő, győzött az igazság: a nemkorrupt, nemkokainista politikaközeli figura újabb jól fizető állást és bónuszt is kapott.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Amikor 2019 év végén Ferenczi István, az LMP önkormányzati képviselőjének kezdeményezésére Kispesten a kerület korrupciós ügyeit vizsgáló bizottságot akartak felállítani, az azt támogatók erős ellenállásba ütköztek.

Túlzás lenne állítani, hogy nem várt volt az ellenállás, elvégre a kerület szocialista polgármestere, Gajda Péter már a tavaly őszi önkormányzati választás előtt kiszivárgott korrupció- és kokaingyanús videót követően sem igyekezett túlságosan szankcionálni érintett képviselőtársát, a szintén MSZP-s Lackner Csabát.

A szintén akkoriban kirobbant Borkai-ügy el is lopta valamelyest a rivaldafényt a kispesti videótól, így lehet, hogy a polgármester arra számított, hogy hátha teljesen elfelejtődik az ügy, vagy legalábbis nem fog szert tenni számottevő érdeklődésre a későbbiekben, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy Gajdát közben újra is választották polgármesternek.

A számottevő érdeklődés viszont maradt, Ferenczinek és Paróczai Anikónak, a Momentum önkormányzati képviselőjének köszönhetően, akik a Lackner-ügy után nem terveztek megállni, mert

Sokszor kritizáltam már a Momentum belföldi és EP-tevékenységét, minden bizonnyal még fogom is, ennek pedig a nyilvánvalón túl – azaz, hogy nem tartom jó ötletnek, hogy a párt jelenlegi vezetése vezesse az országot – legtöbbször az az oka, hogy annak ellenére, hogy azzal az igénnyel léptek színre 2017-ben, hogy leváltsák a magyar politikai elitet, sorozatosan azt bizonyítják, hogy akarva vagy akaratlanul, de a leváltás helyett leginkább hozzáromlanak a szocikhoz, a gyurcsányistákhoz és a narancsosokhoz.

Üdítő kivételek szerencsére mégis vannak, leginkább helyi politikusok képében, akik a Jancsó Andrea-féle jó pártkatonákkal ellentétben nem azon gondolkoznak, hogy hogyan járhatnának kedvében az MSZP-DK kerületi „érdekszövetségének”, hanem pártállástól függetlenül tesznek valami közérdekűt. Ilyen képviselőnek hittem a momentumos Paróczai Anikós, aki mintha a pártja kollektív amnéziája ellenére még emlékezne régi jelszavukra („Lopnak? Üljenek!”), és azzal sem törődik, hogy emiatt potenciálisan a Szent Összefogás kerékkötőjének kiálthatják ki. 

Nagyot csalódtam ugyanis Paróczaiban, amikor a képviselő állítólag feltárta a kerületi vagyonkezelő volt vezetője, Kránitz Krisztián állítólagos „korrupciós ügyeit”. Kránitz rengeteg kerületi teendője mellett mindössze elfelejtett feltüntetni a vagyonnyilatkozatában egy spanyolországi, medencés villácskát, a momentumos képviselő pedig emiatt úgy érezte, fel van rá hatalmazva, hogy belegázoljon a becsületébe.

Hát nincsen. A rend őrei hál’ Istennek egy törvényben lefektetett eljárás keretében rabosították is Paróczait, úgy, ahogy megérdemli, mert a szentéletű Kránitz (vagy Don Kránitz, ahogyan a spanyol tulajdoni lapon szerepel) feljelentette, és természetesen nem is volt megalapozatlan a feljelentés, mert

Ahogyan azt sem szabad mondani, hogy Don Kránitz egy korrupt, kokainista politikusbűnöző, mert ezeket nem tudhatni, mindössze annyit tudunk, hogy a momentumosok utánamentek az úriember spanyolországi, medencés villáját, amit teljesen törvényesen kifelejtett a vagyonnyilatkozatából, továbbá egy ötvenórás hanganyagon a szintén nemkokainista, nemkorrupt, nempolitikusbűnöző Lackner Csaba nyilatkozott Kránitz költséges szerhasználatáról és kerületi korrupciós ügyeiről.

De hát ugyan mit tudhat ez a zöldfülű Lackner, aki csupán 1998 óta szerves része a kerület politikai életének, és alig másfél évtizede önkormányzati képviselő? Még ha igazak is lennének a Kránitzot ért, nyilvánvalóan teljesen alaptalan vádak, a remeteéletű Lackner ugyan mit tudhatna ezekről, amikor ő csak Al Pacino közismert jelenetét próbálta el, amikor arról beszélt egy zacskó kiskunsági finomlisztet lóbálva, hogy „aki hozzászokott egy jóléthez”, nagyon hamar el tud költeni 200-250 millió forintot?

Paróczai a sorozatos becsületsértések után ugyan sajnos még mindig szabadlábon van, sőt, továbbra is önkormányzati képviselő, de Kránitz feddhetetlensége azóta szerencsére bebizonyosodott: a megszűnt vagyonkezelő helyett a feladatait átvevő Gazdasági Ellátó Szervezetben alkalmazzák.

Valami tévedés folytán persze előfordulhat, hiszen Kispesten is csak emberek dolgoznak, viszont Kránitz tisztakezűségét igazolja az is, hogy – mint Paróczai újabb, közérdekű adatigénylésnek nevezett áskálódásából kiderült – az őt ért méltánytalan meghurcoltatások kompenzálásaként tavaly év végén egyhavi bónuszt is kapott.

Az erős igazságérzettel megáldott olvasókat viszont sajnos mégsem tudom teljesen megnyugtatni Budapest tizenkilencedik kerületét illetően. Ferenczi és Paróczai aknamunkáját ugyan egy időre sikerült megakadályoznia az MSZP-Fidesz koalíciónak az antikorrupciósnak álcázott bizottság elkaszálásával, és a gyermeki tisztaságú Kránitz is megkapta a fájdalomdíját, viszont Kispest még mindig nem Zugló, így egyelőre senkit nem ástak el a kerületben.

A törvényes rendet pedig ötévente úgynevezett választások is veszélyeztetik, így

Olvass még Varsányi Bencétől az Azonnalin! Vitáznál? Írj!