Bitcoin: a téves jóslatok céltáblája?

Arányaiban nagy felfutás, nagy esés, konszolidáció. A grafikonok lejtőin ott virítanak a kriptovaluták halálát magabiztosan kijelentő cikkek, de a lufi csak nem akar kipukkadni (egyelőre).

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

A napokban jött szembe velem Heizler Tamás cikke az Azonnalin, amiben a Bitcoint lufihoz hasonlította, ami lényegében semmi maradandót nem jelent, idővel eltűnik a süllyesztőben. Miért hibás ilyen könnyen leírni a kriptovalutákat?

2017 tavaszán berobbantak a zsarolóvírusok, és velük együtt lett ismertebb a Bitcoin is, mert a kódolt fájlokért cserébe a kriptovalutában kértek egy meghatározott összeget. Egyes cégeknek kifizetődőbb volt engedni a zsarolóvírusnak, így hirtelenjében sokan kezdek ismerkedni a digitális pénzek világával. Ugyanebben az évben szeptemberben már a gamerek dühöngése kapcsán figyeltem fel a Bitcoinra, hogy váratlanul megugrott a videókártyák ára, ezzel együtt az összes kriptovaluta indult a Hold felé.

Az akkor legendás 10 ezer dolláros üvegplafont a BTC áttörte, a kriptovalutákkal szemben szkeptikus cikkeket sorban lehozó Portfolio is végül engedett a nyomásnak, és feltüntette a BTC/USD árfolyamot az oldalán. 2018 januárjában ért véget a vidám történet, közel 20 ezer dollárnál beszakadt az árfolyam, rengeteg ember pénzét megtizedelve. Nem maradtak el a kárörvendő cikkek sem, amelyek a magas lóról egy-egy lapát földet hintettek a kriptovaluták már látni vélt sírjára. Hogy miért érdekes ez a hároméves történet? Mert ugyanez a mintázat rajzolódott ki most is.

2020 októberében váratlanul berobbantak a rakéták, és már a 40 ezer dolláros plafont is áttörte a BTC árfolyama. Ez volt az a pillanat, amikor megértettem, hogy mit jelent igazán a HODL (Hold On for Dear Life) fogalma – akár három évet is érdemes várni, hiszen

Kisebb mértékben, de sok évvel korábban is voltak ehhez hasonló jelenségek: arányaiban nagy felfutás, nagy esés, konszolidáció. A grafikonok lejtőin ott virítanak a kriptovaluták halálát magabiztosan kijelentő cikkek, de a lufi csak nem akar kipukkadni (egyelőre).

Térjünk vissza a cikkre és egyes állításaira, kezdve azzal, ahogy átsiklik a blokklánc felett, hogy nagyon jó, de vannak altcointok, amik jobban kezelik. Erős hozzá nem értésre vall, hogy valaki ilyen könnyedén átsiklik egy lényegében illetéktelenül megmásíthatatlan, decentralizált adattárolási technológia felett. A rendszer lényege, hogy központi adattár hiányában szinte megsemmisíthetetlen, ellenben a banki rendszerekkel, amiket bizony időről időre betámadnak a hackerek.

Persze kit érdekel a pénz, sokkal súlyosabb, ha mondjuk egy kórház adatbázisában átírja mondjuk a vércsoportokat valami elmebeteg, puszta szórakozásból, és még rengeteg példát lehetne mutatni, ahol az adatbázis védelme kiemelten fontos. Gyakori példa a Primecoin, amivel a kriptopénzek hasznosságát igazolják: a titkosításban használt prímszámokat keresi – innét is látszik, hogy a lehetőség adott, hogy valami „hasznos” felhasználása legyen a kriptovaluták mögötti hatalmas számítási kapacitásnak.

A rendszer energiaéhsége tény, hogy hatalmas, ám az is tény, hogy hirtelen nem tudnék összehasonlítási alapot találni mellé, mondjuk a világ összes bankjának az energiaigényét.

Mennyi fát, fémet és persze energiát igényel a fizikai pénz előállítása és tárolása? Ezek nélkül az adatok nélkül korai lenne ráütni a Bitcoinra, hogy energiaéhes.

Tipikus példa valami ismeretlen dolog és a homeopátia között párhuzamot vonni, mondván, az sem ér semmit, és ez az új hóbort is pontosan olyan. Az élet számtalan területén találhatunk olyan dolgokat, amiket egy lobbi hatalmas erővel, pénzt nem kímélve igyekszik hiteltelenné tenni, legyen szó az elektromos autó korai modelljeinek megöléséről, Thomas Edison tevékenységéről a váltóáram ellen, és még sorolhatnám. Számtalan példát mutat a történelem, ahol a lobbitevékenység gördített akadályokat valami új dolog elé, pont itt ne lenne a háttérben némi lobbitevékenység?

Klasszikus érvelési hiba a tekintélyre való hivatkozás, ami a cikkben jelentős részt foglal el. Nekem nem hiszel? – kérdezi a cikk írója. Jó, de ezt mondta Bill Gates is. Ettől nekem ezt feltétel nélkül el kéne fogadnom.

Az is kevés érv, hogy a kriptovalutákat nem tudom zsebre rakni – a világ pénze nagyrészt szintén digitálisan van tárolva, a valóságban nincs annyi fizikai értékhordozó, mint amennyi pénz elvileg van a bankban. Ha az ügyfelek megrohanják holnap az egyik bankot, hogy kivegyék a pénzüket, annak klasszikus bankválság lehet a vége: a bank korlátozza az egy nap alatt kivehető pénz mennyiségét, az államhoz fordul segítségért, közben reménykedik, hogy a helyzet konszolidálódik.

Ezzel szemben a kriptovalutákat nem korlátozza senki, sem időben, sem mennyiségben. Most lehet legyinteni, hogy nagyot mondok, de nem: whale alert néven nevezik azt, amikor akár többezer Bitcoin gazdát vált hirtelen. A piac ilyenkor megbolondul, ezért is tekintenek sokan bizalmatlanul a kriptopénzekre, mert a hagyományos valutákkal szemben kiszámíthatatlanabbak, és sokkal szélsőségesebb az árfolyamváltozás is.

Éppen ezért a kriptopénzek árfolyamának alakulására nincs garancia, ám szeretném látni azt a bátor brókert, aki azt mondja, hogy ő a fejét is feltenné arra, hogy tetszőleges idő alatt megsokszorozza a pénzemet. Jöhet egy világválság, mint 2008-ban, egy regionális, ami 2015-ben pár brókerházat küldött a süllyesztőbe, vagy egy járvány, ami most tart.

Klasszikus érv a Bitcoin és a többi kriptovaluta ellen, ami a cikkből kimaradt, hogy akár drogkereskedők is használhatják, de nem tudunk semmit a pénzmozgás során résztvevőkről. Ez egy részről igaz, ebben a világban tényleg érvényesül a legmerészebb libertariánus szabadság, viszont sok más dologra is mondhatnánk, hogy be kéne tiltani, mert veszélyes és/vagy rossz célra is felhasználható – kezdve a legtöbb háztartásban megtalálható konyhakésekkel, amikkel akár a nyers hal helyett a szomszédot is ki lehet belezni. Kevés eszközre lehet egyértelműen kijelenteni, hogy semmi rosszra nem használható fel.

Szintén kimaradt a cikkből, hogy a kriptovaluták közül nem lehet mindet elinflálni, két okból sem: egyrészről a kibányászható kriptopénzek száma véges (nem mindig, de a Bitcoin esetében például igen), másrészről minél közelebb kerülünk a nullához, annál nehezebb lesz egy új kriptopénz megteremtése. Ezzel szemben legyen szó a frankhamisítási botrányról, vagy a nácik Bernhard-hadműveletéről, beláthatjuk, hogy az elképzelés nem kivitelezhetetlen. Most, a járvány idején pedig maguk az országok kezdtek hevesebb pénznyomtatásba.

A cikk végére egy könyvajánlót is tennék. Eric Chaline: A történelem hírhedt jóslatai. A könyv az ókortól napjainkig dolgozza fel azokat a jóslatokat, amelyek magabiztosan állították egy dolog bekövetkeztét, vagy pont, hogy be nem következett. Hogy a kriptopénzek melyik kategóriába esnek majd, az idő eldönti, én még korainak érzem azt, hogy akár felmagasztaljuk, akár temessük.

A szerző informatikus, aki Heizler Tamás cikkére reagál.