+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2021. január 18. hétfő, 15:10
Németországban semmi nem utal arra, hogy ezt az évfordulót különösebben komolyan vennék, egyedül a német szélsőjobboldali hetilap, a Junge Freiheit foglalkozik vele kiemelten. Százötven éves a német nemzetállam, hirdeti. Elmeséljük, hogyan sikerült mindezt anno összehoznia Bismarck kancellárnak.

Noha formálisan már elseje óta létezett a Német Birodalom, mert ekkor léptek életbe azok a szerződések, melyeket az Északnémet Szövetség kötött a déli német államokkal, a hivatalos koronázásra csak 1871. január 18-án került sor a versailles-i palota tükörtermében.

 

„Az ellenség megöli nőinket és gyermekeinket; Párist éjjel-nappal bombázza s kórházainkat gránátokkal árasztja el. A kiáltás: »fegyverre!« minden kebelből hangzik. Közületek azok, kik életüket a csatatéren áldozhatják, az ellenség ellen fognak nyomulni. A visszamaradók azon óhajban, hogy magukat testvéreik hősiességéhez méltóknak mutassák, szükség esetén a legsúlyosabb áldozatokat elviselendik, mint oly eszközt, hogy a hazáért feladják magokat. Legyünk elszánva szenvedni, ha kell, meghalni, de győzni!”

 

A Pesti Napló szerint ezt a felhívást 1871 januárjában közölték a francia lapok. Párizs ekkor már több mint négy hónapja a porosz csapatok ostromát szenvedte. A francia főváros, ami III. Napóleon uralkodása és Haussmann prefektus hivatala idején modern metropolisszá vált, e napokban inkább a földi pokolra emlékeztetett. Gyilkos ágyúlövedékek záporoztak az égből, közben pedig tömeges éhezés szedte áldozatait a romok közül a pincébe szorult városi lakosság körében.

 

Nehéz elhinni, hogy mindez egy sértő hangú távirat miatt történt. Pedig de.

 

JEAN-LOUIS-ERNEST MEISSONIER: PÁRIZS OSTROMA (1870)

 

Háború egy távirat miatt

 

1870 májusában a francia császár hadat üzent Poroszországnak. Az apropó egy kissé komplikált dinasztikus vita volt: történt ugyanis, hogy Spanyolország megüresedett trónját egy évvel korábban felajánlották Hohenzollern-Sigmaringen Lipót hercegnek. Mivel a herceg távoli rokona volt a porosz trónon ülő I. Vilmos, III. Napóleon az öröklés hírére a szívéhez kapott – hiszen így dél és kelet felől egyaránt Hohenzollernekkel lett volna körülvéve.

 

Ijedtségét indokolta, hogy híres-hírhedt nagybátyja, I. Napóleon volt az, aki miatt 1806-ban a német-római császári cím megszűnt. Az 1860-as évekig úgy tűnt, hogy a német államok még hosszú ideig vetélkedni fognak egymással azért, hogy a két évszázada széttagolt birodalmat melyikük egyesítse. Aztán 1862-ben felbukkant Poroszország élén Otto von Bismarck kancellár, aki egy évtized alatt mozgásba lendítette a megbénult egységmozgalmat. 1864-ben egy gyors háborúban megszerezte Dániától Schleswiget és Holsteint. Ez utóbbi irányítása kapcsán pedig sikerrel szított viszályt Berlin és Bécs között. Az így keletkezett 1866-os porosz-osztrák konfliktus során a csehországi Sadowa és Königgrätz melletti csatában a modern fegyverekkel felszerelt porosz hadsereg megalázó vereséget mért Ferenc József csapataira.

 

Ezt követően már egyértelmű volt, hogy a német államokat a protestáns Poroszország fogja vezetni az egység felé.

 

A Bismarck által gründolt Északnémet Szövetség is már ennek az új, porosz irányítású német birodalomnak a körvonalait mutatta. A déli államok bekebelezése lassabb folyamat volt: Bismarck őket különféle szerződésekkel igyekezett magához édesgetni. Ez alól két állam jelentett csupán kivételt: Bajorország és Elzász-Lotaringia. Az utóbbi ekkoriban éppen Franciaországhoz tartozott, az előbbi élén pedig a katolikus Wittelsbach-dinasztiából származó II. Lajos állt, aki nem nézte jó szemmel a vaskancellár terjeszkedését.

 

A Wagner-imádó bajor uralkodót végül Bismarck hosszú tárgyalássorozat során győzte meg arról, hogy két mesebeli kastély építése között ugyan igazán támogathatná az Északnémet Szövetség birodalommá alakulását. (Lajos döntését minden bizonnyal befolyásolta az is, hogy cserébe Bismarck folyósította számára a hannoveri király elkobzott vagyonát.) Ezek után döntöttek úgy az Északnémet Szövetség tagjai, hogy államuk 1871. január elsejétől a Német Császárság nevet fogja viselni, a császári cím viselésére pedig I. Vilmost kérték fel.

 

II. LAJOS BAJOR KIRÁLY, ÉS LEGHÍRESEBB KASTÉLYA NEUSCHWANSTEINBAN. FORRÁS: UNSPLASH / WIKIMEDIA COMMONS

 

III. Napóleon tehát joggal tartott erősödő szomszédjától, és hogy annak Elzász-Lotaringiára is fáj a foga. Éppen ezért rögtön utasította nagykövetét, a levakarhatatlan Vincent Benedettit, hogy tegyen valamit a spanyol örökösödés megakadályozásának ügyében. A kullancstermészetű gróf több ízben háborgatta az emsi fürdőkomplexumban időző Vilmost, aki végül engedett a nyomásnak és lebeszélte Lipót herceget trónigényéről.

 

Az eset kapóra jött Bismarcknak is. Az uralkodó Berlinbe küldött táviratát, melyben a Benedettinek tett ígéret is szerepelt, a kancellár drasztikusan lerövidítette. Bár az üzenet lényege megmaradt és egyetlen sértő kifejezést sem olvashatunk benne, az ekkor már végletekig kiélezett francia közvélemény számára ez volt az utolsó csepp a pohárban.

 

Bismarck terve bevált: a francia császár és környezete annyira felháborodott ezen a kétmondatos táviraton, hogy egy héttel később hadat is üzentek Poroszországnak.

 

Különös szilveszter

 

„A jelen évet a legszomorubb lapok fogják megörökiteni Páris emlékkönyvében. Gyászosabb emlékezetű ujévet soha sem ért meg Francziaország-, mondhatnók az egész czivilizált világ fővárosa” – a Vasárnapi Ujság publicistája szerint 1870 szilvesztere ezt jelentette a franciák számára.

 

A háborút gyakorlatilag már szeptember elsején elvesztették: III. Napóleon ekkor szenvedett vereséget és esett fogságba a sedani csatában. Fogalmazhatunk úgy is, hogy az egyik császárság bukását egy másik felemelkedése követte, hiszen január elsejétől I. Vilmos immár formálisan német császár is volt.

 

III. NAPÓLEON, I. VILMOS, OTTO VON BISMARCK. FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

 

Ezt a címet azonban nem akarta elfogadni, mert az elhomályosította volna a porosz királyi rangját.

 

A versailles-i palota tükörtermében azonban, annak ürügyén, hogy az első porosz király koronázásának évfordulóját ünneplik meg, összegyűlt a német katonai és világi arisztokrácia krémje. A ceremónia során Vilmos nagy meglepetésére a badeni nagyherceg felkiáltott: „Sokáig éljen ő császári és királyi felsége, Vilmos császár!”

 

Ezt követően az ott tartózkodó tisztek és arisztokraták mind harsány éljenzésbe kezdtek, ami elől már az uralkodó nem tudott kihátrálni. Egyenként fogadta gratulációjukat, de kancellárjára mérges volt, mert az egész eset hátterében őt sejtette.

 

Franciaország a háború eredményeként még sokáig belső gondokkal küszködött. A Bordeaux-ban kikiáltott Harmadik Köztársaság vezetőinek először egy megalázó békét kellett aláírni, melyben tudomásul vették, hogy Elzász-Lotaringia immár Németországhoz tartozik, majd az 1871 tavaszán létrejött Párizsi Kommünt kellett felszámolniuk. Elzász elvesztése indította be a reváns vágyát, ezt azonban csak a fél évszázaddal későbbi első világháborút lezáró versailles-i békék hozták el – meglehetősen felemás formában.

 

NYITÓKÉP: Anton von Werner – A Német Császárság proklamációja (1885)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

Egy amerikai középiskolai fúvószenekarban megvalósított megoldás kétségtelenül kényelmetlen, de az igazgató szerint a gyerekek legalább
újra együtt zenélhetnek.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás