+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. január 17. vasárnap, 09:51
A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek: nagyjából ezzel a magyar mondással lehet leírni, hogyan érezhetik magukat azok a külföldön tartózkodó, de hazatérni szándékozó ausztrálok, akiknek végig kell most nézniük, hogy a tenisz sport nagyjai beelőzik őket az országba való belépésükkel.

 

Ugyanis – ha néhány hetes eltolással is, február 8-21. között – megtartják a teniszvilág legrangosabb eseményeinek számító Grand Slam-tornák közül a hagyományosan évadnyitó Ausztrál Opent. Ahhoz azonban, hogy menetrend szerint elkezdődhessen a verseny, a teniszezőknek már most be kell utazniuk az országba, hogy a Victoria állambeli Melbourne-ben vagy a dél-ausztráliai Adelaide-ben kijelölt, kötelező kéthetes karantént letöltve, napi tesztelés mellett biztonsággal állhassanak a pályára.

 

A probléma mindezzel csupán annyi, hogy a koronavírus miatt nem lehet csak úgy beutazni ma Ausztráliába: heti szinten megszabják a politikai döntéshozók, hogy mennyi ember érkezhet be az országba. Ennek a hivatalos indoklás szerint az az oka, hogy ne halmozódjanak egymásra a külföldről hazaérkezők a kormány által kijelölt karanténszállásokon, ahonnan csak a kéthetes karantént követően mehetnek haza az emberek.

 

Jelenleg mintegy 37 ezer ausztrál vár arra, hogy hazatérhessen otthonába.

 

A heti limit – amint január 8-án csökkentettek le ideiglenesen – mind Victoria államban, mind Dél-Ausztráliában jelenleg 490 fő: hivatalosan ennyi embert engednek be ezekbe az országrészekbe külföldről. Ehhez képest a vasárnapig folyamatosan érkező teniszezők – hozzájuk véve a stábtagjaikat is – létszáma mintegy 1200 főre tehető.

 

„Nem tudom felfogni, hogy az egyik héten megfelezik a beengedhető emberekre vonatkozó limitet, a következő héten pedig bejelentik, hogy találtak 1200 helyet a teniszezőknek és a stábjuknak”

 

nyilatkozta a BBC-nek egy jelenleg Londonban tartózkodó ausztrál lakos, aki október óta próbál sikertelenül hazajutni Sydney-be, mert a lefoglalt járatait törlik.

 

A portálnak nyilatkozott Alyse Brown, az emberi agy felépítését és működését kutató és jelenleg Cambridge-ben tartózkodó tudós is, aki szerint az ugyan világos, hogy Ausztrália elkötelezett a tengerentúlon rekedt állampolgárai hazahozatalában, de a politikai akarat ehhez egyszerűen hiányzik. Ahogy a teniszezők beengedését kommentálta:

 

„Ez egy szívtelen gazdasági döntés, és a teniszezők számunkra csak egy újabb csoport, amit a kormány láthatóan priorizál hozzánk képest.”

 

Ugyan a kormány szombaton megerősítette, hogy a magas kockázatú területekről (mint amilyen Nagy-Britannia) húsz nemzetközi járattal úgy fogják hazahozni a honpolgárokat, hogy ne számítsanak bele a heti beutazási limitbe, ezen túl is van azért, ami szúrhatja az ausztrálok szemét. A versenyzők karanténja ugyanis nem olyan szigorú, mint az övék: a teniszezőknek engedélyezik, hogy napi öt órára elhagyják a hotelszobájukat, hogy valamely elzárt pályán edzhessenek a torna kezdetéig.

 

Igaz, nem egy, nem két játékos kényszerül arra, hogy az elkövetkező két hétben egyedül a hotelszobájában edzhessen: eddig összesen 47 játékos érkezett olyan repülőjárattal, ahol a landolást követően vagy az utasok, vagy a repülőgép személyzete között pozitív koronavírus-esetet találtak a kötelező tesztelésen, így ők közvetlen, szoros kontaktszemélyként karanténjuk leteltéig nem mozdulhatnak ki a szobájukból.

 

A BRIT JOHANNA KONTA LEGALÁBB A KILÁTÁSBAN GYÖNYÖRKÖDHET EDZÉS KÖZBEN, HA MÁR A PÁLYÁRA NEM TEHETI A LÁBÁT KÉT HÉTIG.

 

Az Ausztrál Openen egyébként magyar részről Babos Tímea,  Fucsovics Márton és Balázs Attila vesz részt.

 

NYITÓKÉP: Australian Open / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szabadságpárti Herbert Kickl „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját.

Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat.

Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.

Miután Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, a dán liberális Radikális Párt azt szeretné, ha Dánia ingyenes abortuszt biztosítana az arra rászoruló lengyel nőknek.

Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.

De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Twitter megosztás Google+ megosztás