Kit támogatnának a magyar pártok a CDU-kongresszuson?

Szerző: Techet Péter
2021.01.16. 09:25

A CDU elnökválasztó kongresszusán a magyar pártok közül a Jobbik, a Momentum, a Mi Hazánk, az LMP, a Párbeszéd és a Magyar Liberális Párt politikusainak van egyértelmű favoritjuk. A többiek inkább kivárnak, és majd a győztesnek örülnek.

Kit támogatnának a magyar pártok a CDU-kongresszuson?

Az, hogy ki a CDU elnöke, azért lehet fontos Magyarországról, mert a párt a Fidesz legfontosabb szövetségese az Európai Néppárton belül, valamint a CDU elnökei – történelmi tapasztalatból tudhatjuk – jó eséllyel válnak aztán Németország kancellárjaivá. Ezzel szemben meglepő volt, hogy több magyar politikus is, akiket megkerestünk, kevéssé ismerte ki magát a CDU elnökválasztásán – volt olyan is, aki tőlünk értesült erről –, és ennek megfelelően nem is nagyon tudtak véleményt mondani. Bár az óvatóskodás éppen annak is betudható, hogy ha már eleve nem is annyira ismerik ki magukat a folyamatokban, nem szeretnének vélhetően rossz lóra tenni.

A KDNP, a DK és az MSZP a párbeszédben bízik

A CDU két magyarországi testvérpártja közül csak a Kereszténydemokrata Néppárt részéről tudtunk véleményt szerezni. Nacsa Lőrinc, a párt országgyűlési képviselője azt mondta: van magánvéleménye arról, ki lenne a legjobb CDU-elnök a három jelölt közül, de ezt megtartja magának. Nacsa többek között annyit kívánna az új elnöktől, hogy

„a CDU nevéből és a gondolkodásából a C ne tűnjön el útközben”.

Ettől azonban semmiképpen sem kell tartania, elvégre a három jelölt mindegyike vallását gyakorló katolikus (a C amúgy a keresztényre utal, Merkel evangélikusként felelt meg ennek).

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője pedig azt emelte ki, hogy szerinte nem neki, hanem a Fidesznek kell „rágnia a körmét”, elvégre a párt néppárti tagsága is eldőlhet azon, ki lesz a CDU elnöke. Neki azonban MSZP-s politkusként „nincs preferenciája”.

Nacsához hasonló véleményt fogalmazott meg Ara-Kovács Attila, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője: „A DK-nak nincs és nem is lehet német kancellárfavoritja. Magyar politikai pártként nem tisztünk ebbe beleszólni.” Nacsa is ehhez hasonlóan azt hangsúlyozta ugyanis, hogy pártok és országok ne szóljanak bele egymás belügyeibe. Ara-Kovács azonban magávéleményként hozzá tette, hogy olyan jelöltet szeretne, aki „Merkelnél jobban” kiáll a jogállamiság mellett; és

„aki az európai – nem egyszerűen a német – érdekek alapján ítéli meg a moszkvai és pekingi politika realitásait”.

Ara-Kovács a transzatlanti kapcsolatok helyreállítását is fontos feladatnak tekinti. Noha ezen elvárások mind Norbert Röttgenre illenek leginkább, a DK-s politikus egy név megnevezésétől elzárkózott.

A Momentumnál és a Párbeszédnél Röttgen nyerne

Berg Dániel, budai második kerületi momentumos alpolgármestere már egyértelműbben tette le a voksát az egyik jelölt mellett: „Röttgent látom a legjobb jelöltnek.” Ezt azzal indokolta, hogy

a politikus „többször kritizálta az orosz és kínai befolyást, ami közös pont a Momentummal”,

de tetszik neki az is, ahogy Röttgen a klímapolitkát és az európai integrációt prioritásként kezeli. Berg – noha a Momentum németországi testvérpártja az FDP – a CDU érdekeire is gondol kicsit: szerinte Röttgennek lehetne esélye a fiatalabb szavazókat is bevonnia.

Kocsis-Cake Olivio,

a Párbeszéd országgyűlési képviselője szerint „Merkelnél csak jobb lehet, de akkor túl optimista lennék”.

Ő azt várná el, hogy az új CDU-elnök álljon ki a jogállamiság, valamint a klímapolitika mellett, és ne a német fegyvergyártó cégek érdekeit nézze. A visszakérdésre, hogy akkor eszerint inkább Röttgent támogatná, azt mondta: „ezt akartam elkerülni, de ha választani kell, akkor Röttgent”. Ezt azzal indokolja, hogy Röttgennek korábbi környezetvédelmi miniszterként nagy szerepe volt a német klímapolitika és energetikai fordulat kialakításában.

Az LMP-nek és a liberálisoknak Laschet semmiképpen sem tetszene

Kendernay János, az LMP egykori társelnöke – aki a német politikához is kapcsolódik, elvégre 2019-ben majdnem rákerült a német Zöldek EP-listájára – Armin Laschetet egyértelműen kizárja a támogathatók köréből. Kendernay szerint Laschet „ma az egyetlen merkeli politikus, a múlt embere” – azaz ha neki kéne a CDU-kongresszuson szavaznia, rá semmiképpen se voksolna. Az LMP-s politikus Friedrich Merz kapcsán pozitívan emeli ki, hogy tudott váltani, és ma már nem zárkózna el egy CDU/CSU-Zöldek-kormány elől. Valamelyest közelebb érzi magához az egykori környezetvédelmi minisztert, Norbert Röttgent.

Ha tehát a zöld politikusnak kéne szavaznia a CDU-s kongresszuson, Merz vagy Röttgen jönne csak szóba,

és vélhetően inkább az utóbbit választaná. De hozzátéve: a legjobb kancellárjelöltnek meg Robert Habecket, a Zöldek társelnökét tartaná.

Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt elnöke viszont azt sajnálja, hogy egyik jelölt se fogalmaz határozottan az orbáni politika kapcsán. De ha választania kellene, ő is Röttgenre szavazna inkább, mert szerinte a politikus – ellentétben a másik két jelölttel – nem csak a szavak szintjén elkötelezett a jogállamiság vagy az európai integráció mellett. Röttgenről Bősz úgy véli: „Bár neki van a legkevesebb esélye, ő áll a legközelebb a liberális gondolathoz, és így hozzám is.”

Szerinte Röttgen „a magyar belpolitikai viszonyokról hasonlóan gondolkodik, mint a hazai demokrata ellenzék”.

Bősznek azonban Merz programja is tetszik sok elemében. Ezzel szemben Laschetet „egy unalmas, konzervatív politikusnak” tartja.

Laschet a Jobbikban bízhat, Merz pedig a Mi Hazánkban bízhat

Egyedüli magyar pártként a Jobbik részéről Gyöngyösi Márton, a párt EP-képviselője szavazna az észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnökre. Mint ismert: Laschet párban indul Jens Spahn egészségügyi miniszterrel, aki Laschet győzelme esetén a helyettese lenne. Gyöngyösi szerint

„egy Laschet-Spahn páros lenne a legkiszámíthatóbb és legjobb – még ha nem is a legizgalmasabb – választás”.

A jobbikos politikusnak azonban kancellárjelöltje is van: szerinte Laschetnek a pártelnökséggel kéne foglalkoznia,

a kancellárjelöltséget pedig Spahnnak kéne elvállalnia.

Gyöngyösi azt várja a Laschet-Spahn-párostól, hogy „az utóbbi években túlságosan balra tolódott CDU-t visszavezessék egy markánsabb jobbközép, konzervatív politizálás irányába”, de azt is reméli, hogy eközben „egy reális, az együttműködés elmélyítésén, de a föderalizmus tekintetében óvatos Európa-politikát folytatnak”.

A Jobbik elnökhelyettese még egy következő koalíció kapcsán is elmondta a vágyát: Szerinte a CDU/CSU-nak a Zöldekkel és/vagy a liberális FDP-vel való közös kormányzása lehetne a garancia arra, hogy „az Európán belül vírusként terjedő, Orbánéhoz hasonlatos autoriter rendszerekkel szemben határozottabban lépjen fel” a jövőben Berlin.

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke azt mondta, hogy nem hozza lázba a CDU elnökválasztása, mert a párt „euróatlanti status quo fenntartásában“ lenne érdekelt. Ha mégis valakit támogatnia kéne, akkor

a szélsőjobboldali párt elnöke Friedrich Merzre szavazna,

mert a politikus szerinte változást jelentene.

Hogy melyik CDU-elnökjelölt mit akar, és az milyen Európa-politikát és Orbánhoz való viszonyulást jelentene, itt foglalta össze nektek Techet Péter. Ő amúgy Norbert Röttgen mellett érvel: olvasd el, miért! Bukovics Martin pedig Friedrich Merz elnöksége mellett érvelt.

NYITÓKÉP: Audik a győri (raabi) Audi-gyárban / Lemon3, Wiki

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek