+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. január 16. szombat, 09:25
A CDU elnökválasztó kongresszusán a magyar pártok közül a Jobbik, a Momentum, a Mi Hazánk, az LMP, a Párbeszéd és a Magyar Liberális Párt politikusainak van egyértelmű favoritjuk. A többiek inkább kivárnak, és majd a győztesnek örülnek.

Az, hogy ki a CDU elnöke, azért lehet fontos Magyarországról, mert a párt a Fidesz legfontosabb szövetségese az Európai Néppárton belül, valamint a CDU elnökei – történelmi tapasztalatból tudhatjuk – jó eséllyel válnak aztán Németország kancellárjaivá. Ezzel szemben meglepő volt, hogy több magyar politikus is, akiket megkerestünk, kevéssé ismerte ki magát a CDU elnökválasztásán – volt olyan is, aki tőlünk értesült erről –, és ennek megfelelően nem is nagyon tudtak véleményt mondani. Bár az óvatóskodás éppen annak is betudható, hogy ha már eleve nem is annyira ismerik ki magukat a folyamatokban, nem szeretnének vélhetően rossz lóra tenni.

 

A KDNP, a DK és az MSZP a párbeszédben bízik

 

A CDU két magyarországi testvérpártja közül csak a Kereszténydemokrata Néppárt részéről tudtunk véleményt szerezni. Nacsa Lőrinc, a párt országgyűlési képviselője azt mondta: van magánvéleménye arról, ki lenne a legjobb CDU-elnök a három jelölt közül, de ezt megtartja magának. Nacsa többek között annyit kívánna az új elnöktől, hogy

 

„a CDU nevéből és a gondolkodásából a C ne tűnjön el útközben”.

 

Ettől azonban semmiképpen sem kell tartania, elvégre a három jelölt mindegyike vallását gyakorló katolikus (a C amúgy a keresztényre utal, Merkel evangélikusként felelt meg ennek).

 

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője pedig azt emelte ki, hogy szerinte nem neki, hanem a Fidesznek kell „rágnia a körmét”, elvégre a párt néppárti tagsága is eldőlhet azon, ki lesz a CDU elnöke. Neki azonban MSZP-s politkusként „nincs preferenciája”.

 

Nacsához hasonló véleményt fogalmazott meg Ara-Kovács Attila, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője: „A DK-nak nincs és nem is lehet német kancellárfavoritja. Magyar politikai pártként nem tisztünk ebbe beleszólni.” Nacsa is ehhez hasonlóan azt hangsúlyozta ugyanis, hogy pártok és országok ne szóljanak bele egymás belügyeibe. Ara-Kovács azonban magávéleményként hozzá tette, hogy olyan jelöltet szeretne, aki „Merkelnél jobban” kiáll a jogállamiság mellett; és

 

„aki az európai – nem egyszerűen a német – érdekek alapján ítéli meg a moszkvai és pekingi politika realitásait”.

 

Ara-Kovács a transzatlanti kapcsolatok helyreállítását is fontos feladatnak tekinti. Noha ezen elvárások mind Norbert Röttgenre illenek leginkább, a DK-s politikus egy név megnevezésétől elzárkózott.

 

A Momentumnál és a Párbeszédnél Röttgen nyerne

 

Berg Dániel, budai második kerületi momentumos alpolgármestere már egyértelműbben tette le a voksát az egyik jelölt mellett: „Röttgent látom a legjobb jelöltnek.” Ezt azzal indokolta, hogy

 

a politikus „többször kritizálta az orosz és kínai befolyást, ami közös pont a Momentummal”,

 

de tetszik neki az is, ahogy Röttgen a klímapolitkát és az európai integrációt prioritásként kezeli. Berg – noha a Momentum németországi testvérpártja az FDP – a CDU érdekeire is gondol kicsit: szerinte Röttgennek lehetne esélye a fiatalabb szavazókat is bevonnia.

 

Kocsis-Cake Olivio,

 

a Párbeszéd országgyűlési képviselője szerint „Merkelnél csak jobb lehet, de akkor túl optimista lennék”.

 

Ő azt várná el, hogy az új CDU-elnök álljon ki a jogállamiság, valamint a klímapolitika mellett, és ne a német fegyvergyártó cégek érdekeit nézze. A visszakérdésre, hogy akkor eszerint inkább Röttgent támogatná, azt mondta: „ezt akartam elkerülni, de ha választani kell, akkor Röttgent”. Ezt azzal indokolja, hogy Röttgennek korábbi környezetvédelmi miniszterként nagy szerepe volt a német klímapolitika és energetikai fordulat kialakításában.

 

Az LMP-nek és a liberálisoknak Laschet semmiképpen sem tetszene

 

Kendernay János, az LMP egykori társelnöke – aki a német politikához is kapcsolódik, elvégre 2019-ben majdnem rákerült a német Zöldek EP-listájára – Armin Laschetet egyértelműen kizárja a támogathatók köréből. Kendernay szerint Laschet „ma az egyetlen merkeli politikus, a múlt embere” – azaz ha neki kéne a CDU-kongresszuson szavaznia, rá semmiképpen se voksolna. Az LMP-s politikus Friedrich Merz kapcsán pozitívan emeli ki, hogy tudott váltani, és ma már nem zárkózna el egy CDU/CSU-Zöldek-kormány elől. Valamelyest közelebb érzi magához az egykori környezetvédelmi minisztert, Norbert Röttgent.

 

Ha tehát a zöld politikusnak kéne szavaznia a CDU-s kongresszuson, Merz vagy Röttgen jönne csak szóba,

 

és vélhetően inkább az utóbbit választaná. De hozzátéve: a legjobb kancellárjelöltnek meg Robert Habecket, a Zöldek társelnökét tartaná.

 

Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt elnöke viszont azt sajnálja, hogy egyik jelölt se fogalmaz határozottan az orbáni politika kapcsán. De ha választania kellene, ő is Röttgenre szavazna inkább, mert szerinte a politikus – ellentétben a másik két jelölttel – nem csak a szavak szintjén elkötelezett a jogállamiság vagy az európai integráció mellett. Röttgenről Bősz úgy véli: „Bár neki van a legkevesebb esélye, ő áll a legközelebb a liberális gondolathoz, és így hozzám is.”

 

Szerinte Röttgen „a magyar belpolitikai viszonyokról hasonlóan gondolkodik, mint a hazai demokrata ellenzék”.

 

Bősznek azonban Merz programja is tetszik sok elemében. Ezzel szemben Laschetet „egy unalmas, konzervatív politikusnak” tartja.

 

Laschet a Jobbikban bízhat, Merz pedig a Mi Hazánkban bízhat

 

Egyedüli magyar pártként a Jobbik részéről Gyöngyösi Márton, a párt EP-képviselője szavazna az észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnökre. Mint ismert: Laschet párban indul Jens Spahn egészségügyi miniszterrel, aki Laschet győzelme esetén a helyettese lenne. Gyöngyösi szerint

 

„egy Laschet-Spahn páros lenne a legkiszámíthatóbb és legjobb – még ha nem is a legizgalmasabb – választás”.

 

A jobbikos politikusnak azonban kancellárjelöltje is van: szerinte Laschetnek a pártelnökséggel kéne foglalkoznia,

 

a kancellárjelöltséget pedig Spahnnak kéne elvállalnia.

 

Gyöngyösi azt várja a Laschet-Spahn-párostól, hogy „az utóbbi években túlságosan balra tolódott CDU-t visszavezessék egy markánsabb jobbközép, konzervatív politizálás irányába”, de azt is reméli, hogy eközben „egy reális, az együttműködés elmélyítésén, de a föderalizmus tekintetében óvatos Európa-politikát folytatnak”.

 

A Jobbik elnökhelyettese még egy következő koalíció kapcsán is elmondta a vágyát: Szerinte a CDU/CSU-nak a Zöldekkel és/vagy a liberális FDP-vel való közös kormányzása lehetne a garancia arra, hogy „az Európán belül vírusként terjedő, Orbánéhoz hasonlatos autoriter rendszerekkel szemben határozottabban lépjen fel” a jövőben Berlin.

 

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke azt mondta, hogy nem hozza lázba a CDU elnökválasztása, mert a párt „euróatlanti status quo fenntartásában“ lenne érdekelt. Ha mégis valakit támogatnia kéne, akkor

 

a szélsőjobboldali párt elnöke Friedrich Merzre szavazna,

 

mert a politikus szerinte változást jelentene.

 

Hogy melyik CDU-elnökjelölt mit akar, és az milyen Európa-politikát és Orbánhoz való viszonyulást jelentene, itt foglalta össze nektek Techet Péter. Ő amúgy Norbert Röttgen mellett érvel: olvasd el, miért! Bukovics Martin pedig Friedrich Merz elnöksége mellett érvelt.

 

NYITÓKÉP: Audik a győri (raabi) Audi-gyárban / Lemon3, Wiki

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Már amennyiben ezt az iskolaigazgató engedélyezi, és a felkészítő tanár is vállalja. A középiskolai felvételi szóbeli fordulója sem marad el.

A kifejezés a Szovjetunió által megszállt területek határzárára, és a kelet-nyugati világ között feszülő ideológiai ellentétre egyaránt utalt. De honnan származik ez a név?

A bölcsődéket nyitva hagyják, de lehet, hogy később bezárják. A virágboltok nőnap után zárnak, míg „az élethez nem szükséges” szolgáltatások már hétfőtől.

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás