+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin & Dercsényi Dávid
2021. január 15. péntek, 18:50
2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak. A Pfizer szerint február eleje után felpörög a gyártás, addig viszont csökkenhet.

Közelebbről nem meghatározott ideig csökkenteni fogja az Európába juttatott vakcinái mennyiségét a Pfizer, mert bővíti a gyártókapacitásait, értesült a Reuters. Az ügyben megszólalt időközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke is egy sajtótájékoztatón, és elmondta, a késés hírének hallatán azonnal felhívta a Pfizer ügyvezetőjét, aki elismerte, az elkövetkezndő hetekben lesznek ugyan késések, de az első negyedévre ígért összes dózist le fogják szállítani időben, és személyesen felügyeli, hogy utolérjék magukat. 

 

A Pfizer válaszolt az Azonnali megkeresésére: „A Pfizer mindent elkövet, hogy az idei évre előrejelzettnél nagyobb mennyiségű vakcina dózist tudjon szállítani. Új vállalásunk 2 milliárd adag vakcina biztosítása 2021 végére. E cél érdekében a Pfizer fejleszti gyártási folyamatait, hogy azok nagyobb mennyiségű oltóanyag előállítását tegyék lehetővé. A mennyiség növelése érdekében módosításokat kell eszközölnünk a gyártási folyamatban és a létesítményeinkben, melyek további hatósági jóváhagyást igényelnek.

 

Bár ez január második felétől február elejéig ideiglenesen érinteni fogja heti szállításaink mértékét, jelentősen megnöveli majd a február második felében és márciusban elérhető dózisok számát.

 

Ennek következtében a közeljövőben előfordulhat változás a puurs-i gyártóhelyünkről induló megrendelésekben és szállítási ütemezésekben. Célunk, hogy mielőbb készen álljunk a megnövekedett mennyiségek előállítására."

 

Az ügyben megszólalt Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára is a Facebookon:

 

„A Pfizer bejelentette, hogy – átmenetileg – kevesebb vakcinát fog Európába szállítani. Teszem hozzá, a brüsszeli hibák miatt eddig sem jött sok. A kormány folytatja az együttműködést Kínával és Oroszországgal, mert nagy mennyiségű vakcinára van szükségünk a magyar emberek egészségének megóvása érdekében, és azért, hogy mielőbb visszatérhessen az élet a normális kerékvágásba. Az aljas és megalapozatlan baloldali támadások azoknak a magyar orvosoknak és szakembereknek a tudását kérdőjelezik meg, akik mindenben dönteni fognak."

 

A kormány többször támadta „Brüsszelt”, azaz most épp az Európai Bizottságot, hogy rosszul menedzseli a vakcinabeszerzést. De kritikákat kapott „Brüsszel” máshonnan is: Markus Söder bajor miniszterelnök is bírálta emiatt. A Bizottság szerint hat szerződést kötöttek, öszesen 2 milliárd adag vakcinára, egyelőre még csak két oltóanyag (Pfizer-BioNTech, Moderna) kapta meg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét. A Bizottság szerint a lényeg az volt, hogy kellően diverzifikált szerkezetű legyen a beszerzés, abban pedig a tagállamok vezetői is egyetértettek, hogy ne egy, hanem több forrásból szerezzék be az oltásokat, és a fejlesztésbe az EU is beszállt pénzzel, írta meg az EUObserver

 

A kínai oltással pótolnák itthon a Pfizer-hiányt

 

Hasonlót mond a magyar kormány is: igyekszik minden eszközzel elérni, hogy minél több helyről és minél több vakcina érkezzen hozzánk, eddig 19,5 millió adagot kötött le öt különböző gyártónál. A csütörtöki kormányinfón pedig elhangzott, a kormány a kínai Sinopharmtól is venni fog vakcinát, ezt a magyar győgyszerhatóságnak kell engedélyeznie, ha ez megvan, az első, akár egymillió adag már érkezhet is hozzánk. Ezzel a vakcinával már 20 millió embert beoltottak a világon. 

 

Erről Dobson Szabolcs gyógyszerszakértő azt írta a Koronavírus vakcináció – szakirodalmi tallózó Facebook-csoportban, hogy „a kínai (és az orosz) vakcinák fejlesztési folyamata az eddigiekben a nyugatiakéhoz képest ködös, zavaros, titokzatos, egyáltalán nem átlátható”. Ez az oltás amúgy elölt teljes vírussal működik, nem tüskefehérjével, mint a legújabb technológiát használó vakcinák (Pfizer, Moderna), tehát egy legyengített koronavírust juttat be a szervezetbe. Január 4-én kapta meg a kínai gyógyszerhatóság engedélyét, de előtte már beoltottak egymillió embert vele. Mint Dobson írja:

 

„Az engedély alapjául szolgáló, még nem publikált fázis 3 humán vizsgálatban állítólag több, mint 60.000 ember vett részt Kínában, az Egyesült Arab Emirátusokban, Bahreinben és sok más országban. A vakcina hatásossági rátája a cég egyik vezetője, Wu Yonglin szerint 79,34% volt (Bahreinben 86%-ot jelentettek 2020 december 9-én), de tudományos szaklapban (lényegében semmilyen elérhető forrásban) nem jelentek meg részletek, csak ígéret van erre.”

 

Letoha Tamás szegedi víruskutató viszont nem ennyire pesszimista a kínai vakcina kapcsán. A Mandinernek adott évvégi interjújában ezt el is mondta:

 

„(...) ott van például a közismerten biztonságos technológián, azaz az inaktivált, tehát fertőzésképtelen vírus használatán alapuló kínai vakcina esete. (...) Kína orvostudományi fejlettsége semmilyen szinten nem marad el a világ többi részétől, másrészt onnan indult az egész járvány. Kínában izolálták először a vírust, februárban már olyan szinten ismerték a tulajdonságait, mint sehol a világon. Tehát egyáltalán nem rossz ötlet velük a vakcinák ügyében egyeztetni.”

 

De miért csak ilyen keveset szállít a Pfizer az EU-nak?

 

Az Európai Bizottság vakcinabeszerzései is megérnek egy misét, erről a Spiegel január 9-i lapszámában volt egy alapos tényfeltáró anyag. Mint írják, 2020 elején Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia már azon gondolkodott, hogy közösen kellene beszerezni az oltásokat, de csak nekik, négyüknek, miután az akkor még javában tartó EU-s költségvetési vitákban sem látszott megállapodás. 

 

A kisebb tagállamok oltásellátására irányuló európai szolidaritást hangsúlyozó német kormány nyomására végül felszámolták ezt az „oltásszövetséget”, és a közös vakcinabeszerzés ügyét az Európai Bizottság kezébe adták. Itt az olasz Sandra Gallina lett megbízva ezzel, ő ugyanis korábban a Mercosur-államokkal kötött szabadkereskedelmi egyezmény főtárgyalója volt. Az a munkája sokkal nyugodtabb volt, mint a vakcinabeszerzés:

 

a tagállami kormányok ugyanis nem adtak szabad kezet Ursula von der Leyenéknek, és lényegében minden lépésükbe beleszóltak, ami rendre káoszt okozott Brüsszelben.

 

Bizonyos kormányoknak egyes oltások ára túl magas volt, ráadásul nem is akármelyikeké: azon Pfizer-BioNTech- és Moderna-vakcináké, amik aztán legelőször kapták meg az engedélyt az Európai Gyógyszerügynökségtől. Ezek ugyanis 7-8-szor annyiba kerülnek, mint az Oxford/AstraZeneca-oltás. De voltak tagállamok, amelyek az árnál még nagyobb problémát csináltak az egyes vakcinálnál használt mRNS-technológiából. Mint a Spiegel írja:

 

2020 nyarán alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében mindenhol oltanak.

 

Még 2020 októberében is voltak olyan tudományos tanácsadók, akik óva intettek ezek alkalmazásától – több uniós tagállam kormánya ezért inkább a hagyományos, már évtizedek óta bevált módszerre, az inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagra való kivárásra játszott, lehetőleg minél ismertebb és nevesebb gyártóktól remélve ezeket. A magyar kormány által behozni remélt kínai oltás például ilyen.

 

Az, hogy a Pfizer-BioNTech-oltásból egyáltalán rendelt végül az EU, a német kormánynak köszönhető

 

a Spiegel-cikk szerint, amely nyomást gyakorolt a többiekre, hogy márpedig igenis rendeljenek belőle. „Nem akartuk arcon csapni Németországot” – így indokolta a lapnak egy, az uniós tárgyalásokra rálátó forrás azon tagállamok álláspontját, akik végül megszavazták, hogy a részben a Rajna-vidék-pfalzi Mainzban fejlesztett vakcinából is rendeljen az EU 100 millió darabot.

 

Noha a francia kormány tagadta a Spiegelnek, a lap német kormánykörökből úgy tudja, a nemzeti érzékenységek is fontos szerepet játszottak a vakcinabeszerzésekben: mivel a francia Sanofi vakcináiból 300 millió darabot rendeltek, ezért külön figyelni kellett arra, nehogy a Pfizer-BioNTechből véletlenül többet rendeljenek, sőt a francia kormány állítólag külön „fékezte” is utóbbi vakcinák beszerzését. 

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szabadságpárti Herbert Kickl „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját.

Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat.

Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.

Miután Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, a dán liberális Radikális Párt azt szeretné, ha Dánia ingyenes abortuszt biztosítana az arra rászoruló lengyel nőknek.

Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.

De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Twitter megosztás Google+ megosztás