+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. január 15. péntek, 17:48
A német törvényhozásban úgy kell berendezkedni a faxtalan életre, hogy közben a kormány még mindig 900 faxgépet használ. Az ősi technológiát 2020-ban sem érdemes teljesen leírni, biztonságosabb is lehet, mint az e-mail

Miközben Németországban mindenki azzal van elfoglalva, hogy vajon ki kerül majd szombaton a CDU élére, csütörtökön csöndben a német parlamentben, a Bundestagban történelmi intézkedést hoztak:

 

a 2021 szeptemberében megválasztandó következő parlamentben nem lehet majd faxolni.

 

A döntést egész pontosan a Bundestag egyik testülete, a Bölcsek Tanácsa hozta – itt hosszú politikai múlttal kell rendelkezni a tagsághoz, és a feladata az, hogy a Bundestag mindennapi, gördülékeny munkájához biztosítsa a feltételeket.

 

A faxolás – vagyis hogy a dokumentumaink továbbítását, beolvasását és nyomtatását az erre kitalált, telefonvonalat használó faxkészülék segítségével oldjuk meg – az 1970-es évektől lett népszerű: az Egyesült Államokban például alig egy évtized alatt 30 ezerről 300 ezerre nőtt a lakosság által használt faxkészülékek száma.

 

Aztán az e-mail és a modern nyomtatók elterjedésével a fax szépen lassan kiszorult a magánéletből és a munkahelyekről – már ahol. A német jobboldali liberális Szabad Demokraták (FDP) például megkérdezték, hogy az Angela Merkel vezette CDU/CSU-SPD-kormány tulajdonképpen mennyi faxkészüléket is használ a munkája során:

 

a tavaly októberi válaszból kiderült, hogy több, mint 900-at.

 

Különösen nagy a faxok iránti rajongás az SPD-s Heiko Maas vezette Külügyminisztériumban, ahol tavaly októberben még több, mint 200 fax üzemelt, de az úgyszint SPD-s Hubertus Heil Munkaügyi Minisztériuma sem volt sokkal lemaradva 135 aktív készülékkel. A dobogó alsó fokára az SPD-s Olaf Scholz vezette Pénzügyminisztérium fért fel 130 faxgéppel.

 

Hogy a kormányban azóta visszaszorultak-e a kőkorszakinak nevezhető készülékek, nem tudni, az viszont biztos, hogy a Bundestagban be kell rendezkedni a leendő kormánytagoknak is a faxtalan életre.

 

Vannak persze, akik ennek örülnek: az FDP parlamenti titkára, Marco Buschmann például úgy kommentálta a Bölcsek Tanácsának döntését, hogy „a Bundestag megérkezett a 21. századba!”. Van azonban olyan is, aki bosszankodhat a faxok eltűnése miatt: a Die Linke színeiben politizáló Cornelia Möhring viccesen arra panaszkodott, hogy ő éppen csak megtanult faxolni, és tessék, erre kivezetik a faxokat a parlamentből.

 

A faxkészülékeket egyébként azért tartják meg világszerte több állami intézményben és irodában, mert megfelelő körülmények és óvintézkedések mellett biztonságosabban lehet rajtuk kommunikálni, mint online csatornákon keresztül – de azért közel sem feltörhetetlenek.

 

NYITÓKÉP: BrokenSphere / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

Egy amerikai középiskolai fúvószenekarban megvalósított megoldás kétségtelenül kényelmetlen, de az igazgató szerint a gyerekek legalább
újra együtt zenélhetnek.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás