A Janssen cég vakcinája leegyszerűsíti a tömegek átoltásának folyamatát. Ugyanakkor a szuperfegyver a magyarok egy részénél könnyen csődöt mondhat.
Új fejezetet jelenthet a koronavírus-oltások történetében az amerikai Janssen cégé. Ennek ugyanis két előnye is van: nem kell szárazjégben tárolni-szállítani, mint a módosított mRNS-technológiával készült, a fehérjék miatt szobahőmérsékleten könnyen felbomló, kényes oltásokat, mint amilyen a Modernáé vagy a Pfizeré. Illetve nem kell 21-42 napon belül megismételni az oltást,
ami a nagy tömegek oltásának folyamatát egyszerűsíti le.
Az Európai Bizottság október 8-án jelentette be, hogy megegyezett, szerződést kötött az amerikai gyógyszergyáróriás Johnon&Johnson kötelékébe tartozó céggel, hogy 200 millió adagot vesz, ami szükség esetén újabb 200 millióval megfejelnek. Ez volt az utolsó a sorban az AstraZeneca, a Sanofi-GFK, a CureVac, a Moderna és a Pfizer-BioNTech után. Így ebből Magyarországra is eljut a lakosságarányos mennyiség.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) január 12-én adta hírül: elkezdi a vakcina vizsgálatát. Ezt még a preklinikai és korai klinikai tesztek eredményei alapján teszik. A cég még vizsgálja, a szer milyen hatékonysággal indítja be a megfelelő immunválaszt. A teszteredményeket nem a vizsgálatok végén, hanem folyamatosan figyeli az EMA, hogy így is gyorsítsa az engedélyezési eljárást.
Ez az oltás is a vírus tüskefehérjének genetikai információját ismerteti fel szervezetünkkel, mint a Pfizeré vagy a Modernáé. Ez alapján indítja be testünk az immunválaszt, termel antitesteket, T-sejteket. A cég a saját maga által kifjlesztett AdVac technológiát alkalmazza, ezt az Európai Bizottság által is jóváhagyott ebolavakcinánál is használták, és
Ezen az elven működik az oxfordi AstraZeneca oltása is. (Itt mutattuk be a különböző oltások típusait.)
Az adenovírusról Rusvai Miklós virológus szakember korábban elmondta az Azonnalinak, ez ellen a magyar lakosság egy jelentős része immunis, így esetükben a szervezet rögtön elpusztítja a befecskendezett vírust, mielőtt a szervezet kialakítaná a védettséget a koronavírus ellen, vagyis náluk
Ám ez sem ilyen egyszerű. Az adenovírusnak ugyanis ötven fajtája van, szaknyelven ötven szerotípusa, mondja Rusvai, a régebbi kutatások alapján a magyarok egy része - akár 5-10 százaléka is - védett az 5-ös adenovírus ellen.
Az orosz Szputynik V-ös vakcina az első oltásra a 26-os, a második oltásra az 5-ös típust használja, és ugyancsak az 5-ös típust használja vektorként a kínai CanSino Biologics vakcinája is, ezért
A Janssen (Johnson & Johnson) szintén a 26-os típust használja, ezért ennél fennáll a lehetőség, hogy az erre a típusokra immunis embereknél nem működik.
de kérdés, mondja Rusvai, hogy a mostanában igencsak leterhelt intézményeknek van-e erre kapacitásuk, illetve egy előzetes tesztelés megint csak megbonyolítaná az oltás folyamatát (a teszt esetleges anyagi vonzatairól nem is szólva).
Több cég úgy kerüli ki ezt a problémát, hogy vagy más adenovírus-szerotípust használ, vagy csimpánzadenovírust (ilyen az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca közös vakcinafejlesztése), amely szintén más, és amely nem indítja be az immunválaszt – erre Afrikában immunisak inkább az emberek, ahol gyakrabban kerülnek fizikai kontaktusba csimpánzokkal,
NYITÓKÉP: Mohamed Hassan / Pixabay
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.