+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin & Renczes Ágoston & Karóczkai Balázs
2021. január 13. szerda, 15:08
A francia EU-ügyi miniszter szerint a broken english helyett nyelvi pluralizmusra van szükség. Igaza van: miért is kéne egy lengyel uniós vezetőnek, egy német uniós biztosnak, egy olasz miniszterelnöknek, egy román államelnöknek angolul beszélnie, mikor Írország és Málta nyelvén kívül annyi más szép európai nyelv van, amin magabiztosabban szólalna meg?

Nagy-Britannia kilépésével az Európai Unióban összesen két kis tagállam maradt csak, ahol – egy másik nyelv mellett – az angol is hivatalos: Írország és Málta. A két ország miatt tehát az angol nyelv a brexit után se kerül ki az Európai Unióból. A közösségben azonban, ahol hivatalosan persze mind a 27 tagállam nyelve elismert, ma is az angol (és részben a francia) nyelv az informálisan meghatározó.

 

Clément Beaune francia EU-ügyi miniszter erre reagált, amikor azt mondta: a brexit után érthetetlen lenne, ha az Európai Unió még mindig ragaszkodna az angol nyelvhez mint informális hivatalos nyelvhez. A politikus az európaiak tört angoltsága helyett több nyelvi pluralizmust szorgalmaz. Az olasz jobbközép Il Foglio napilap ennél is tovább ment: már az újévi első számában azt szorgalmazta, hogy a brexit után az angolt teljességgel váltsa fel a francia nyelv egyedüli hivatalos nyelvként az unióban. Mi idáig nem merészkednénk, ám a francia miniszter törekvését rengeteg érvvel alá tudjuk támasztani rögtön az uniós politikai színtérről!

 

7. Matteo Renzi nem a vízipipára gondolt

 

„Shish” – mondta röhögve egy firenzei lány, amikor először szóbahoztam neki, hogy Matteo Renzi alapvetően még nagy politikai karrier előtt áll a bukott miniszterelnöksége és kis szociálliberális szektaként viselkedő pártja ellenére is, már csak a fiatal kora és kapcsolatai miatt is. Szerinte Renzinek annyi – igaz, szerinte minden olasz politikusnak annyi, mert szocializmus kell –, hiszen aki angolul nem tudott rendesen beszélni miniszterelnökként, arra miért bízna rá bárki bármit is újra? Még Virginia Raggi, Róma ötcsillagos polgármestere is nevetve „restaurant englishnek” minősítette az olasz balliberális politikus mémpoklokat bejárt angol mondatait. „Iwosenht eibohl two ius deh coppiraiht... le lessenceh... come dice brevetto... le licence!” Kevésbé esik azonban szó arról, hogy Renzi eközben kiválóan beszél franciául: it's 2021, a brexit utáni EU-ban litvánul sem kell tudni, nemhogy a máltaiak másodnyelvén!

 

 

6. Günther Oettinger nyelvújításai

 

Ha egy németnek valaki feldobja az Oettinger nevet, először egy mindig leárazás alatt lévő sörmárkára gondol, aztán ha hozzátesszük a Günthert, nem arra, hogy az illető a német autóipar Orbán Viktort is behálózó főlobbistája, a CDU baden-württembergi erős embere, az Európai Bizottság többszörös biztosa, hanem arra, hogy mennyire bizarr, hogy valaki több évtizedes külföldi tapasztalattal a háta mögött sem jött rá arra, hogy az angol nyelvnek van saját nyelvtana, és nem vonatkoztathatóak rá a német szabályok. Kár, hogy Oettinger visszavonult: most már tényleg csak a német köztévé viccműsora kérné, hogy angolul adjon interjút, hiszen a német Németország, Ausztria, Dél-Tirol és Klaus Johannis román államfő anyanyelveként már nemcsak kifejezésgazdagságban körözte le az angolt az EU-ban.

 

 

5. Viorica Dăncilă​ & Traian Băsescu

 

Ha valaki tíz éven keresztül Románia államelnöke volt, csak ragad rá valami az angolból is. A franciául kiválóan eltársalgó Traian Băsescura ragadt is, ennek megfelelően Zágrábtól Strasbourgon át Bukarestig ahányszor meglátja őt az Azonnali valamelyik újságírója, rögtön felkérjük egy angol csevejre, annak ellenére, hogy harmadannyit beszél így, mintha franciául vagy románul kellene válaszolnia. Még így is jobb, mint a megbuktatott szocdem kormányfő, az EP-képviselőséget a miniszterelnökség kedvéért otthagyó Viorica Dăncilă, aki miután többször beégett, már újságírói kérdésekre sem volt hajlandó angolul válaszolni. Nem véletlen, hogy az új idők új szeleit Magyarországnál mindig előbb megérző Románia már 2014-ben egy német anyanyelvű államfőt választott magának!

 

 

4. Robert Fico & Igor Matovič

 

Szlovákiában rendszeres téma a pokitikusok angolnyelv-tudása; Zuzana Čaputovát az elnökválasztási kampányban többek között azzal próbálták kellemetlen helyzetbe hozni, hogy az angol nyelvtudása messze nem olyan magabiztos, mint a másik jelölté, a sokéves brüsszeli tapasztalattal rendelkező profi diplomata Maroš Šefčovičé. Az uniós színtéren mindenesetre jól jön az angol: Robert Fico exkormányfő is bírja a nyelvet, bár erős akcentussal beszéli azt. A jelenlegi miniszterelnöknek, Igor Matovičnak sem az angol a legerősebb oldala, hanem az, hogy kiválóan tudja szimpatikussá tenni a saját hétköznapi, emberi gyöngeségeit.

 

Így van ez Igor angoljával is, legyen szó egy végtelenül aranyos videóról, amiben egyébként az országos tesztelésről beszél, vagy akár a híres „one time-next time” brüsszeli bakiról (a videóban 0:33-tól), amiből remixek egész sora született, de maga a miniszterelnök is gyakran poénkodik vele a Facebook-oldalán az óraátállításra vagy éppen a koronavírus-tesztelések egyes köreire utalva. Matovič németül is beszél egy kicsit, de bármi is jöjjön az angol helyett, őt nem kell félteni.

 

 

3. Donald Tusk felemelkedése

 

Talán kevesen emlékeznek rá, de amikor a most az épp a Fidesztől valahogy megszabadulni igyekvő Európai Néppártot vezető lengyel politikus otthagyta országa miniszterelnöki posztját azért, hogy minden európai állam- és kormányfő vezetője legyen, gyakorlatilag nem tudott angolul. Tusk az erre fogékony újságírók körében jó nagy botrányt váltott ki azzal, amikor az első sajtótájékoztatóját az Európai Tanács elnökaspiránsi minőségében nem franciául vagy angolul, hanem lengyelül tartotta. Külön meg kellett ígérnie, hogy elmegy egy angol nyelvtanfolyamra Máltára, hogy az első tanácsülést már angolul vezethesse. Ki is jelentette: „I will polish my English!” Ma ilyen ígéretet nem kellene már tennie: lengyel anyanyelve mellett folyékonyan beszél ugyanis németül, ez bőven elég kell legyen.

 

 

2. A spanyolok tényleg megpróbálták

 

Az Európai Unió jelmondata eleve az Egyesülve a sokféleségben, így a tagjait amellett, hogy el kéne fogadnunk olyan nyelvűnek, amilyenek, nem kellene vicc tárgyává tenni azért, mert egy harmadik országbeli korábbi tagállam nyelvét nem beszélik tökéletesen. Bizonyára sokaknak rémlik a régebbi madridi polgármester, Ana Botella 2013-as broken englishe, amikor jó nyelvtannal és spanyolos kiejtéssel próbált amellett érvelni, hogy Madrid amúgy milyen jó város és tökéletes helyszín lenne a következő olimpiának, mégis: a szenvedélyes beszéd helyett a borzalmas kiejtésére emlékezünk.

 

A spanyol és az angol nyelv kapcsolata nem a legegyszerűbb, és e tény mellett bizonyára a Botella-incidens elkerülése motiválta Valencia önkormányzatának egyik képviselőjét, aki egy angol anyanyelvű brit állampolgárt kért meg ahhoz, hogy adja a hangját, míg ő színészként eljátssza a maszk alatt, hogy milyen jól beszél angolul, miközben a beszéde arról szólt, hogy Valencia nyerje el az Innováció Európai Fővárosa címet 2020-ra. Le az angol nyelv elnyomásával, és végre egyesülve a sokfélesgében, mindenki beszéljen azon a nyelven, ami számára a legkényelmesebb!

 

 

1. Ha az eddigiek nem győztek meg, Juncker meg fog

 

Most, hogy a britek kiléptek az EU-ból, időszerű lenne nemcsak a közös informális nyelvet, de a fővárost is valami kevésbé északi, kevésbé nyugati városra lecserélni. Brüsszelnek leáldoztak, elővehetnénk a helyére Triesztet – mint azt az Azonnali már bátorkodott javasolni, nagy médiavisszhangot kiváltva akkor ezzel a tengerparti városban – vagy éppen Firenzét, ami eleve az uniós szürkeállomány egyik titkos bázisa, egyben az uniós elit talán legnagyobb kádertemetője. Amikor Jean-Claude Juncker, a luxemburgisága miatt már eleve három nyelvet anyanyelvi szinten beszélő bizottsági elnök 2017-ben Toszkána, a reneszánsz, és ezáltal az európai kultúra igaz fővárosában tartotta meg beszédét az EU helyzetéről, idáig még nem merészkedett. Az informális közös nyelv kérdését hosszútávon azonban lerendezte, mondván lassan ugyan, de az EU-ban az angol elveszti a fontosságát.

 

 

NYITÓKÉP: Európai Bizottság / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.

A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás