+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szűcs Donát
2021. január 8. péntek, 14:15
Jelenleg úgy tűnik, hogy néhány amerikai milliárdos simán. Zuckerbergék most épp jól döntöttek, de az, hogy ezt megtehetik, legalább akkora bajt jelez, mint a sámán a Kapitóliumban.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Amerikában szerdán megtörtént, ami néhány hónapja még elképzelhetetlen lett volna: trumpista tüntetők törtek be a Kapitólium épületébe, hogy az Egyesült Államok Kongresszusának üléstermeiben sámánnak, Frédinek és Béninek öltözött összeeszküvés-hívők és szefósok szaladgáljanak néhány órán keresztül.

 

Öt ember meghalt – egy nőt a Kapitóliumot védő rendőrök lőttek le, az összecsapás során szenvedett sérülésekben csütörtökön egy rendőr is életét vesztette, két tüntető sztrókban és szívrohamban a helyszínen, egy pedig tisztázatlan körülmények között halt meg.

 

A felelős Donald Trump, aki aznap korábban – hosszú hónapok polgárháborús uszítása, és gyakorlatilag az összes demokratikus intézmény legitimitásának következetes aláásása után – arra biztatta támogatói tömegét, hogy vonuljanak a Kapitóliumhoz.

 

„Gyengeséggel soha nem szerezhetitek vissza az országunkat. Erőt kell mutatnotok”

 

– mondta Trump a dühös tömegnek, akiket korábban hosszú heteken keresztül azzal tüzelt, hogy a demokraták elcsalták a demokrata Joe Biden által megnyert elnökválasztást.

 

A szerdai események miatt a Twitter 12 órára, a Facebook meghatározatlan ideig, de legalább két hétig, Joe Biden elnökségének kezdetéig eltiltotta Trumpot a posztolástól.

 

A döntés az amerikai demokrácia szempontjából helyes –

 

az viszont, hogy Mark Zuckerberg és Jack Dorsey magánemberek ezt tulajdonképpen saját hatáskörben megtehetik, nagyon veszélyes.

 

Zuckerberg a döntés indoklását királyi többessel vezeti fel – mi a Facebooknál így, mi a Facebooknál úgy –, de a bejegyzésből nem lehet tudni, csak sejteni, hogy a döntés mögött pontosan ki vagy kik állnak.

 

The shocking events of the last 24 hours clearly demonstrate that President Donald Trump intends to use his remaining...

Posted by Mark Zuckerberg on Thursday, January 7, 2021

 

Zuckerberg 2019-ben kiszivárgott, belső megbeszéléseken elhangzott mondataiból ugyanis világos: a Facebook elnök-vezérigazgatója (aki egyébként 57,9 százalékos szavazati többséggel rendelkezik az igazgatótanácsban) teljes kontrollt gyakorol a mammutcég ügyei fölött, és szerinte ez jól is van így. A végső döntés ebben az ügyben is egészen biztosan az övé volt. Lehet menni a Facebook „alkotmánybíróságához” felülvizsgálatra, aztán ők majd döntenek valahogy.

 

Aztán ott van Jack Dorsey, a Twitter alapítója és vezérigazgatója – az ő platformja csak 12 órára tiltotta le Trumpot, akinek a fiókját azóta visszaállították –, akit éppen amerikai celebek győzködnek, hogy kövesse Zuckerberg példáját, és tiltsa le az elnököt a békés átmenet végéig.

 

Jelenleg két amerikai milliárdos dönti el, hogy az amerikai elnök kommunikálhat-e közvetlenül az amerikai néppel.

 

Ha úgy döntenek, Trumpnak maradnak a sajtóközlemények, a televíziók és az alternatív csatornák – azaz a 21. században az elsüllyedés az információs zajban és a teljes eljelentéktelenedés. Ha úgy döntenek – hiszen akár így is dönthettek volna –, az elnök szabadon és tetszőleges módon szíthatja tovább a Kapitóliumot ostromlókat. De Dorsey-nak és Zuckerbergnek most éppen nem ilyen kedve volt.

 

Ha Joe Bident valóban érdekli az amerikai demokrácia jövője, akkor sürgősen elgondolkozik majd azon, hogyan lehet ezt a hatalmat kivenni a Zuckerberghez és Dorsey-hoz hasonló milliárdosok kezéből. Az önszabályozás nem fog működni –

 

ekkora hatalomról önként nem mond le az ember, még akkor sem, ha néha tíz napig csendben meditál Burmában, vagy ugyanazt a szürke pólót viseli napról napra.

 

Olvasnál még Szűcs Donáttól? Itt megteheted. Vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.

A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás