+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. január 8. péntek, 19:57
A belga kormánynak nagy szüksége is van a koronavírus elleni oltások eddig elég lomha ütemének felgyorsítására.

Miközben Magyarországon – és az Azonnalin is – egyelőre arról megy a vita, hogy egyáltalán beoltassuk-e magunkat, addig a belgiumi operatív törzsben már arról gondolkodnak, hogy a magyarországinál olyan sokkal nem nagyobb, 11,5 milliós lakosság akár hetven százalékát is be lehetne oltatni 2021 nyarának végére.

 

Ahogy arról Dirk Ramaekers, a belgiumi operatív törzs vezetője pénteken beszámolt a képviselőház (a törvényhozás alsóháza) egészségügyi bizottságának: az ottani oltási terv új, javasolt menetrendje szerint felgyorsítanák az oltásokat,

 

az egészségügyi személyzetet már január végére teljesen átoltanák, és ugyanez a cél a 65 év feletti népességgel és a kockázati csoportba tartozókkal március végéig.

 

A társadalom többi része ezt követően jutna hozzá a vakcinához, így Dirk Ramaekers szerint szeptemberre fordulóan már 9 millió lakost is be lehetne oltani. Ahhoz, hogy a menetrend tartható legyen, az operatív törzs a meglévőek mellé további 200 oltási központ felállítást javasolja márciusig.

 

Arra, hogy valami változzon az országban a vakcinabeadási gyakorlatban, nagy szüksége van a flamand liberális miniszterelnök, Alexander De Croo vezette kormánynak: azt ugyanis egyre több kritika éri az oltások lassúsága miatt, és nem csupán az ellenzék részéről.

 

Frank Vandenbroucke egészségügyi miniszternek például

 

kedden írtak nyílt levelet az egészségügyi dolgozók azt kérve, hogy a kormány helyezze előtérbe az oltásukat.

 

És valóban, a miniszternek eléggé nem sikerült teljesítenie eddig azt a novemberi ígéretét, hogy a vakcinák elosztása és beadása „zökkenőmentes és gyors” lesz: január másodikáig mindössze 700 egészségügyi és idősotthoni dolgozó kapott védőoltást, miközben ugyanez a szám – igaz, a jóval nagyobb népességű – Olaszországban már meghaladja a 182 ezret, Németországban pedig a 317 ezret.

 

A nyomás hatására Frank Vandenbroucke még kedden kérte arra az operatív törzset, hogy vizsgálják felül az oltások ütemezési tervét. Ahhoz azonban, hogy a pénteken prezentált menetrend tartható legyen, arra január 22-éig áldását kéne adnia mind a nemzeti, mind a regionális miniszteri konzultációs bizottságoknak.

 

A pozitív elbírálást elősegítheti, hogy az Európai Bizottság pénteken további 300 millió adag koronavírus elleni oltóanyag megvásárlására tett javaslatot a Pfizer/BioNTech vállalatoktól, megduplázandó ezzel a tőlük eddig berendelt vakcinamennyiséget. Az EU amúgy is már több, mint kétmilliárd vakcinára szerződött le a Pfizer és más gyógyszergyártó cégekkel – hogy ebből Magyarország mennyit kap, itt szedtük össze.

 

Az oltási versenyt egyébként egyelőre Izrael vezeti: ott a 8,8 milliós lakosság körében eddig 1,6 millió adag vakcinát adtak be, ami azt jelenti, hogy

 

száz emberre vetítve már 18-at beoltottak

 

– Magyarországon ez a szám eddig 0,32. A közel-keleti ország miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu arra is számít, hogy Izrael lesz az első a világon, ahol legyőzik a koronavírus-járványt.

 

NYITÓKÉP: Frank Vandenbroucke / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Ameddig nincs erős bizonyíték az iskolabezárások jótékony járványügyi hatására, nyitva kellene lenniük.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás