+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Dolgos László Iván
2021. január 8. péntek, 12:10
Az ellenzéki programba való csatlakozásával a Momentum megtagadta eredeti politikáját. Az LMP-re mint törpepártra rásózták a migránsozást. A Jobbik és az MSZP politikai Alzheimer-kórral szenved. A DK meg még mindig imádja Európát.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Január 5-én az ellenzéki pártvezetők az Országgyűlés épületében hatpontos programot írtak alá, melynek célja a 2022-es kezdetű (esetleges) kormányzás alapjainak lefektetése volt. A videón látható sorrendben, pontról pontra kívánom ezen bejelentést elemezni.

 

A ceremóniát a frissen jobbközép néppártá átkeresztelt, ma már a sandersi gazdaságpolitikát balról megszégyenítő Jobbik elnöke, Jakab Péter kezdte meg. „Véget vetünk az elmúlt évtized gyűlölködésének, betemetjük a társadalmi árkokat, és újra egyesítjük a nemzetet, erre pedig mi, magunk vagyunk a garancia” – foglalja össze Jakab az első pontot.

 

Ha valamit betemetett Jakab Péter a bejelentés iránti reményeim mellett, az az egész programnak a hitelessége.

 

Az a Jakab Péter beszél polarizációról és gyűlölködésről, aki szemrebbenés nélkül antiszemita jelölttel akarta megdönteni (szimbolikusan) a kormánypártok kétharmadát szerény 4 hónappal ezelőtt. Ez egy ellenzéki ígéret, „alapkő”, ahogyan fogalmaznak, amelynek képviselőitől számtalan dehumanizáló kijelentés hangzott el nem csupán a Fidesz politikusairól, hanem annak szavazóiról is.

 

Kétségkívül a kormány is rengeteget tett a nemzet kettészakításáért, de ne felejtsük, az elmúlt tíz évben az ellenzéki pártok és képviselői tovább mélyítették azt az árkot, amit Jakab Péter és az ellenzék ma hirtelen be kíván temetni. Az első pont tehát, mellyel indul az ünnepély, nem más valójában, mint a polarizáció növekedésésének felelősséghárítása, továbbá merem állítani: a 21. századi magyar politikatörténet hamisítása.

 

„Olyan új köztársaságot fogunk építeni, amiben a polgárok, vagyis mi ellenőrizzük a kormányt, és nem fordítva” – így indul Fekete-Győr András bejelentése olyan politikusok mellett, akiket négy éve még a magyar politikai korszakváltás ellenségeinek tekintett. Kifejezetten ironikus, hogy a Momentum elnöke, aki büszkén graffitizte „anno”, hogy MSZP=Fidesz (az akció neve: „az igazság momentuma”) mellett Kunhalmi Ágnes ül.

 

Felmerülhet a polgár gondolataiban, hogy egy ilyen éles politikai változáson ily rövid idő alatt keresztülmenő politikustól mennyire kérdőjelezhető meg egy kormányzati garancia.

 

A szerződési szertartást folytatta Schmuck Erzsébet a környezetvédelem fontosságaként álcázott könnyű migránsozással: “A bevándorlást a nemzeti kormány kezében kívánjuk tartani. Fellépünk az illegális migráció és az emberkereskedelem minden formája ellen.” Az ellenzéki programba beleillik tehát a szoros európai integráció, a közvetlen uniós milliárdok, az Európai Ügyészség, és minden, ami európai, de a bevándorláspolitikát azért kikérik maguknak. Számomra ez nem más, mint a Fidesz menekültellenes narratívájába való asszimiláció, továbbá ha igaznak bizonyul, amit állítok, a menekültek iránti szolidaritás kukába hajítása. A korrektség jegyében viszont remélem, hogy amennyiben kormányváltás lesz, komolyan veszik majd az emberi civilizáció eddigi legnagyobb válságának kezelését: a klímaváltozást.

 

A gondoskodó társadalom megteremtéséről Szabó Tímea folytatta a programbemutatót. “Egy olyan társadalomért dolgozunk, amely nem hagyja magára az időseket, a betegeket, a szegénységben élőket.” Ámen. A magyar választó már csak azt remélheti, hogy ezt nem vizitdíjjal, kórházi napidíjjal vagy az aktív kórházi ágyak jelentős csökkentésével fogják elérni.

 

Kunhalmi Ágnes folytatja a Párbeszéd társelnökének gazdasági és szociálpolitikai gondolatmenetét. Sőt, mi több, annyi mindent ígér, hogy a Kutyapárt programíróinak ez komoly versenyt jelenthet: többkulcsos adó, magasabb nyugdíj, bővített szociális háló, minőségi és ingyenes közoktatás és egészségügy, több bér és kiterjesztett munkásjogok. Kíváncsian várom, hogy ezen ígéreteket teljesíteni fogják-e, ám az eddigi szocialista kormányok szociális és gazdasági eredményeit alapul véve empirikus úton kijelenthető, hogy ez a programpont kizárólag szavazatcsábító demagógia. És végül, de nem utolsó sorban Gyurcsány Ferenc megdöbbentően Európáról beszélt.

 

Tizenhét évesen nem fogom, és nem is tudom megmondani, hogy hogyan kell sikeres ellenzéki politikát folytatni, és nem is feladatom. Amit viszont tudok, az az, hogy így biztosan nem.

 

Az ellenzéki programba való csatlakozásával a Momentum megtagadta eredeti politikáját. Az LMP-re mint törpepártra rásózták a migránsozást. A Jobbik és az MSZP politikai Alzheimer-kórral szenved. A DK meg még mindig imádja Európát. Országunk politikai elitje meg továbbra is erkölcstelen, inkompetens és hipokrita.

 

A kritikusan gondolkodó állampolgár pedig szertenéz, és nem leli honját a hazában.

 

A szerző diák. Vitáznál vele? Hát rajta!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.

A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás