+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2021. január 7. csütörtök, 13:04
Egy napja történt, hogy Trump-szimpatizánsok behatoltak az amerikai törvényhozás épületébe, a közvélemény-kutató cégek máris jól jártak: lehet kérdezni az állampolgárokat az eseményről. A számok azt mutatják, hogy az amerikai társadalom megosztott.

Január 6-án szerdán, miközben a Szenátus és a Képviselőház közösen ülésezett, hogy felnyitva az államok által elküldött választási tanúsítványokat, elfogadják az elektori kollégium elnökválasztásról szóló döntésének eredményét, Donald Trump hívei – mármint azok, akik nem hajlandók elismerni a választás eredményét –

 

megostromolták a Kongresszust.

 

A rendbontókat végül sikerült kiszorítani az épületből. Az események során négy ember halt meg, többen megsérültek.

 

Az ostrom apropóján a YouGov 1367 regisztrált szavazó részvételével felmérést készített, amelyből az látszik, hogy

 

a megkérdezetteknek majdnem kétharmada, pontosabban 62 százalékuk az amerikai demokrácia minőségére nézve veszélyesnek tartotta a szerdai eseményeket.

 

A kutatás során olyan regisztrált szavazókat kérdeztek, akik hallottak az eseményekről, véleményük van róla és hajlandóak voltak nyilatkozni.

 

A közvélemény-kutatás során rákérdeztek a szavazók pártpreferenciájára is: a demokraták hatalmas többsége (93 százalékuk) gondolta veszélyesnek a Kapitólium ostromát, de még a magukat egyik párthoz sem sorolók enyhe többsége (55 százalékuk) is hasonlóan vélekedett. A republikánus szavazók viszont homlokegyenest másképp látják a szerdai eseményeket: csak egynegyedük (27 százalék) gondolta azt, hogy a demokráciára veszélyes esemény történt szerdán, kétharmaduk (68 százalék) úgy látja, hogy nem.

 

A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy azok a szavazók, akik úgy gondolják, hogy a november 3-i elnökválasztás során választási csalások történtek, inkább hajlanak arra, hogy elfogadják a Kapitólium-ostromlók akcióját. Konkrétan

 

a választási csalásban hívők 56 százaléka szerint jogos volt az ostrom.

 

 Az események felelőse tekintetében viszont megoszlanak a vélemények.

 

az összes válaszadó több mint fele (55 százalék) szerint a leköszönő elnök, Donald Trump a felelős a történtekért,

 

míg 42 százalékuk szerint maguk a kongresszusban ülő republikánusok is, mert ők előzetesen azt nyilatkozták, hogy nem fogják elfogadni az elektori szavazatok eredményét. A megválasztott elnök, a demokrata Joe Biden inkább a republikánus szavazók körében felelős: Bident 52 százalékuk okolja a helyzet eszkalálódásáért. Saját kedvencüket, Donald Trumpot csupán 28 százalékuk, míg a republikánusokat csak 26 százalékuk tartja felelősnek.

 

A válaszadók megosztottak voltak abban a kérdésben is, hogy az ostromlók minek tekinthetők: patriótáknak, szélsőségeseknek, vagy terroristáknak?

 

A válaszadók kicsit több mint fele (52 százalékuk) szerint a szélsőséges kifejezés alkalmazható az ostromlókra,

 

49 százalékuk pedig a belföldi terrorista kifejezést sem tartja indokolatlannak az esetükben. 41 százalékuk pedig a sima bűnözőt tartja elfogadhatónak. Patriótának viszont az összes válaszadók csupán 15 százaléka tartotta a szerdai eseményben résztvevőket, azonban ez az arány emelkedik az elkötelezett republikánusok (a válaszadók 30 százaléka) és azok körében, akik szerint választási csalás történt november 3-án (a válaszadók 40 százaléka).

 

NYITÓKÉP: Flikcr / Thru_the_Glass

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás