+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Palkovics László még 2018-ban nyilatkoztatta ki, hogy túl sok támogatást kapnak az alapkutatások, és az ilyen tudományos köldöknézegetések helyett inkább a gyakorlati hasznot és fejlesztéseket eredményező projekteket kellene támogatni. Az innovációs miniszter véleménye – amely a kutatóhálózatok, illetve a tudományos támogatási rendszer kormányzati befolyás alá gyűrésének egyik fő harci kiáltása is volt – komoly, azóta is tartó vitát robbantott ki. Nos, ez a vita éppen most dől el végleg – és nem a kormány javára.

 

Nem is Magyarországon élnénk, ha a miniszterelnök vasárnapi rádióinterjújának nem a legjelentéktelenebb (bár kétségtelenül otromba) félmondatán pörögne a nyilvánosság nagy része. (Azt most hagyjuk is, hogy több olyan ellenzéki felháborodó is akadt, aki Orbán disznótoros fotóival illusztrálva kérte ki magának az asszonyságozást – alig burkolt parasztozással kelve a nők méltóságának védelmére.)

 

Akik egy kicsit a mélyére néztek a történetnek, teljesen jogosan észrevételezték, hogy a kormányfő éppen azért nevezheti „magyar vakcinának” az oltóanyagot, mert a kifejlesztésében kulcsszerepet játszó

 

Karikó Katalin ugyan valóban Kisújszálláson nőtt fel – ám eredményeit, amelyekre most oly büszkék lehetünk, külföldön érte el, miután Magyarországon kirúgták a munkahelyéről.

 

Ez már valóban a felszínkapargató identitáscicaharcnál fontosabb észrevétel. Van azonban egy szempont, amiről eddig nem nagyon beszéltünk: ez az oltás egy hosszadalmas és bonyolult alapkutatás nyomán születhetett meg. Az ehhez hasonlókról nyilatkozta két és fél éve Palkovics László, hogy, ha „mindenki azt csinál, amit akar, akkor annak nem biztos, hogy lesz társadalmi hasznossága”.

 

Hát, ennek lett, nem is akármilyen.

 

A magyar tudós ugyanis nem a koronavírus elleni vakcina kifejlesztése miatt került a Nobel-díjra esélyesek közé, hiszen másfajta oltások is léteznek már, ezek nélküle is létrejöttek volna. Karikó Katalin nemzetközi elismerést kiváltó eredménye annak az mRNS-technológiának a megalapozása, amelynek mentén a Pfizer-BioNTech vakcináját kifejlesztették. Idáig pedig nagyon hosszú volt az út.

 

Első munkahelye a nyolcvanas évek első felében a Szegedi Biológiai Kutatóközpont volt, itt kezdett el a ribonukleinsavval (RNS) foglalkozni. 1985-ben aztán innen – éppen harmincadik születésnapján – létszámleépítésre hivatkozva elbocsátották. Ekkor döntött úgy, hogy kiköltözik Amerikába – ám itt sem fogadták lába elé terített vörös szőnyeggel.

 

Első pályázatát a hírvivő RNS (mRNS) kutatásáról elutasították, öt évvel később pedig visszaminősítették az egyetemen ahol dolgozott, és a Nature magazin sem tartotta közlésre méltónak tudóstársával, Peter Weismannal közös eredményeiket. A technológiát végül csak 2005-ben szabadalmaztatták, s a két kutató ekkor alapíthatott céget, hogy tökéletesítsék azt. Az mRNS iránti érdeklődés a 2010-es években kezdett el felpörögni, a magyar tudós 2014-ben került a BioNTech-hez, ahol igazán szabad kezet kaphatott a munkához.

 

Tehát ez az oltás azért születhetett meg, mert Karikó és kollégái több, mint három évtizedet töltöttek az RNS, majd egy még speciálisabb terület, az mRNS kutatásával

 

– amelynek akkor még létezéséről is csak egy nagyon szűk tudományos elit tudott, és ők sem sejthették, mekkora potenciál lehet a feltérképezésében. Akkor sem csüggedtek, amikor – talán a Palkovicséhoz hasonló megfontolásból – jó ideig legyintettek rájuk a tudomány állami és magánfinanszírozói.

 

Végül eljött az idő, amikor megteremtődtek a feltételek a technológia kidolgozására, az elvont alapkutatásból egyre inkább alkalmazott kutatás lett, amely most sokmillió ember életét, egészségét mentheti meg. Egyben a napnál is világosabbá teszi, mennyire hamis e két, nagyon sokszor egymásba átcsúszó, egymásra épülő tudományos tevékenység szembeállítása.

 

A járvány végét– egyben normális, szabad életünk visszaszerzését – ugyanis jelentős részben éppen annak köszönhetjük majd, hogy Karikó Katalin és társai hosszú esztendőkön át „azt csináltak, amit akartak”, és nem toporgott mögöttük stopperórával egy Palkovics-féle türelmetlen üzemmérnök.

 

Tényleg büszkék lehetünk rájuk. Arra már jóval kevésbé, hogy erre itthon aligha lett volna lehetőségük.

 

Balogh Gábor újpesti újságíró az Azonnalin hetente jelentkezik véleménycikkekkel. Olvass még tőle! Vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.

A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás