+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. január 5. kedd, 18:11
A leninista Junge Welt berlini napilapban a kommunista Die Linke több szervezete által aláírt születésnapi köszöntő jelent meg egy egykori keletnémet határőrnek címezve. A katonát 1962-ben lőtte le egy nyugat-berlini rendőr, aki egy menekülőt védett meg ezzel. A linkés megemlékezés azonban csak azt emelte ki, hogy „példaértékűen” látta el a keletnémet katona a kommunista állam határvédelmét.

A leninista Junge Welt napilapban 2020. december 28-án egy fizetett megemlékezés jelent meg Peter Göring tiszteletére. A fiatal határőrt, miután a keletnémet állam határát „védte” a menekülni próbálóktól, 1962-ben lőtte le egy nyugat-berlini rendőr, akire előtte Göring maga nyitott tüzet.

 

Göring 1962. május 23-án meg akarta akadályozni, hogy Wilfried Tews kelet-berlini lakos a nyugati övezetbe menekülhessen, ezért rálőtt.

 

Egy nyugat-berlini rendőr próbálta Tewst megvédeni, ezért adott le gyilkos lövést Göringre, aki életét vesztette. A keletnémet állam hősi halottnak tartotta Göringet.

 

Példaértékü határvédelem

 

Ez a szemléletmód azonban a német szélsőbaloldal egyes köreiben is továbbél. Göring tiszteletére, aki 2020. december 28-án lett volna 80 éves, egy nagy hirdetés jelent meg a Junge Welt napilapban. Az aláírók – többek között a Die Linke chemnitzi szervezete, a Die Linke Kommunista Platformja vagy a Német-Orosz Baráti Szövetség szász tagozata – azt emelték ki, hogy Göring

 

„önkéntesen jelentkezett a [keletnémet] készenléti rendőrség szolgálatába és példaértékűen látta el a a határszolgálatot”. A megemlékezés pozitív tettként említi, hogy a határőr „határszegést akart megakadályozni”.

 

Nem amiatt fejezi ki a hirdetés a felháborodását, hogy Göring egy menekülőre lőtt, hanem azért, mert egy nyugat-berlini rendőr – védve a menekülőt – megölte önvédelemből Göringet.

 

A JUNGE WELT ÉVVÉGI SZÁMÁBAN JELENT MEG A KÖSZÖNTŐ A MENEKÜLŐKRE LÖVŐ KELETNÉMET HATÁRŐR TISZTELETÉRE. FOTÓ: TIMO LOKOSCHAT / TWITTER

 

Danke!

 

A Junge Welt nem először rója le tiszteletét a keletnémet határőrök előtt. 2011. augusztus 13-án a leninista napilap címlapján mondott hatalmas betűkkel köszönetet a berlini fal felépítésének 50. évfordulóján: „Ehelyütt egyszerűen köszönetet mondunk.”

 

A lap szerint ugyanis a berlini fal a keletnémeteket „megvédte” a munkanélküliség, a csak a kétezres évek elején az amúgy szocdemek által bevezetett Hartz IV szociális segély meg a Bild Zeitung elől,

 

és „békét teremtett” Európában, illetve lehetővé tette a nudizmus szabad gyakorlását.

 

JUNGE WELT 2011-ES CÍMLAPJA, AMIBEN KÖSZÖNETET MONDANAK A BERLINI FALÉRT. FOTÓ: JÖRG KOTTERBA / FB

 

Mi ez a Junge Welt?

 

A Junge Welt egykor a keletnémet kommunista ifjúsági szövetség, az FDJ hivatalos napilapja volt. Az újraegyesülés után a lap egy ideig az ún. „németellenes szélsőbaloldal fóruma lett, de azok kiszorultak onnan – a „németellenes” szélsőbal lapja ma a Jungle World hetilap –, helyüket azon sztálinista körök vették át a mai napig, akik az egykori NDK-t kritikátlanul tisztelik. A lapot 2000 és 2016 között

 

az az Arnold Schölzel vezette, aki nyugatnémetként átszökött 1967-ben az NDK-ba, ahol 1989-ig a Stasi ügynöke volt.

 

A Stasi-veteránokról Schölzel a lapban mindig pozitívan emlékezett meg.

 

Az egykori NDK két pártnapilapja közül a Neues Deutschland – ami az NDK Népszabadsága volt – 1989 után mérsékeltebb irányt vett: ma a lap „szocialista napilapként” a Die Linke félhivatalos orgánuma. A Die Linke 2005-ben amúgy az egykori keletnémet utódpárt, a PDS és nyugatnémet szocdem szakadárok egyesüléséből jött létre. A Junge Welt – a Neues Deutschlanddal szemben – végig megőrizte kemény sztálinista irányvonalát, de ma is közel áll a Die Linkén belüli szélsőbaloldali körökhöz.

 

A Die Linke ma az egyetlen párt a Bundestagban, amelyet a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal mint az alkotmányos rendre veszélyes erőként megfigyel. Német sajtóhírek szerint a szélsőjobboldali AfD is nemsokára ilyen megfigyelés alá kerülhet, az AfD esetében azonban jelenleg csak egyes köröket és személyeket – de nem az egész pártot, mint a Linke esetében – figyel meg az alkotmányvédelem.

 

A 2021 őszi német parlamenti választásra ráhangolva az olvasókat az elmúlt hetekben a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitungban és a neoliberális Die Weltben már több publicista is egy piros-vörös-zöld koalíció veszélyével riogat (teljesen alaptalanul), így a Junge Welt-beli megemlékezés csupán egy újabb érv lehet arra, miért nem működhet a szocdem SPD, a Zöldek és a Linke esetleges koalíciója. Egy közös baloldali berlini kormánynak a jelenlegi közvélemény-kutatások mellett (a három párt együtt 42 százalékon áll csak) van még két másik akadálya is: a kommunista Die Linkével sem többek közt a fentiek miatt sem az SPD, sem a Zöldek nem szívesen működnének együtt, ráadásul a Zöldek közben már annyira polgáriak lettek, hogy számukra lassan a CDU/CSU eleve természetesebb partner lenne.

 

NYITÓKÉP: Keletnémet határőrök Berlinben / ndla.no

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.

A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás