Kilenc dolog, amit Magyarország felfedezett a járvány alatt

Szerző: Szűcs Donát
2020.12.29. 08:08

Kenyérsütés, az öngondoskodás és a magyar vidék: 2020-ban számos olyan dolgot fedezett fel újra Magyarország, ami egy évvel ezelőtt még egészen szürreálisnak és elképzelhetetlennek tűnt. Megnéztük, mit adtak nekünk, magyaroknak ezek a vészterhes idők. Azonnali-lista!

Kilenc dolog, amit Magyarország felfedezett a járvány alatt

9. Kenyérsütés

Annak, hogy miért pont a kenyérsütés lett a tavaszi kijárási korlátozás idején az a tevékenység, amibe az Instagram és a Facebook alapján fél Magyarország belevágott, valószínűleg mélylélektani okai vannak. A kenyér egyrészt igazi comfort food: ha az alapanyag jó, csak egy kis vaj és só kell, és máris megvan a tökéletes reggeli/ebéd/vacsora. A teljes bizonytalanságban

a saját kenyér sok magyarnak adhatott egyfajta biztonságérzetet, hogy bármilyen nagy is legyen a baj, valamilyen szinten ő mégis tud gondoskodni magáról.

Másrészt a kenyér Magyarországon a nemzeti összetartozás jelképe is. Bár a lapos, túlsült vagy keletlen karanténkenyereket valószínűleg senki nem kötötte át nemzeti szalaggal, mégis sütésük közben úgy érezhettük, hogy mi is A Közösséghez tartozunk, hiszen az Instagram-posztok szerint mindenki más is ezt csinálta. Nem csoda, hogy a lisztet és az élesztőt olyan gyorsan elkapkodták a boltokból!

FOTÓ: PIXABAY

8. Természet

Ahogy kiderült, hogy nem lehet majd bármilyen indokkal elhagyni az otthonokat, mindenki elkezdte tervezgetni, hogyan lehetne mégis minél hosszabb időre megtenni azt. Az egészségügyi séta és a kirándulás tavasszal kivételt képezett a kijárási korlátozás alól, és annyian lepték el a népszerű kirándulóhelyeket, hogy néhány település egyszerűen lezárta a határait a kirándulók előtt.

Amit addig a Netflix jelentett, az hirtelen a Dobogókő, a Prédikálószék és a Kéktúra lett.

Érthető persze: kinek van kedve egy ötnapos homeoffice-maraton után otthon tespedni? Pláne úgy, hogy az élelmiszerboltokon, a patikákon és a drogériákon kívül nem is lehetett sehova menni, az erdő pedig tavasszal is mindenki előtt nyitva volt.

KILÁTÁS DOBOGÓKŐRŐL. FOTÓ: PIXABAY

7. Diszkontláncok

Ha az élelmiszerboltokon és a patikákon kívül csak drogériákba lehet menni, elkerülhetetlenül felértékelődnek azok a boltok, ahol az étel mellett mindenféle hasznos és haszontalan egyéb dolgot is árulnak. A Lidl és az Aldi pedig pontosan ilyen helyek.

A sarki CBA-hoz vagy Sparhoz képest a diszkontokban ugyanis néha kutyapórázat, bukósisakot, mamuszt és virágföldet is lehet kapni. Ez annak, aki tavasszal valami miatt nem akart, vagy nem tudott minden szükséges dolgot az interneten megvenni, nagy áldás volt: a középső sorokon található hasznosságok és kacatok megtörték az élelmiszervásárlás monotóniáját, ráadásul

visszaadták a reményt, hogy eljön még újra a kisállatkereskedések, elektronikai üzletek és virágosok ideje.

A dohányboltok és a benzinkutak mellett megteltek, és azóta is teli vannak a diszkontok is, és nem csak a nyugdíjasoknak fenntartott sávban.

ALDI HAJDÚSZOBOSZLÓN. FORRÁS. WIKIMEDIA COMMONS

6. Falus Ferenc

Egy évvel ezelőtt teljesen jogosan tehettük volna fel a kérdést: emlékszik még valaki Falus Ferencre? 2020 végéhez közeledve már nincs miről beszélni:

Falus Ferencnél nagyobb comeback kid ugyanis rég nem volt a magyar közéletben.

 

Az egykori tisztifőorvos 2014-ben bejelentkezett a budapesti főpolgármesteri tisztségért is, de – valószínűleg nem függetlenül az elhíresült #icebucketchallange videójától, ami egy ország előtt közröhej tárgyává tette – végül visszalépésre kényszerült.

 

Falus azonban a koronavírus-járvány megjelenése óta mennybe ment. Az ellenzéki tudós-superman ha kellett, a rendőrség által előállított járványtagadó Gődény Györggyel vitatkozott, az ATV-ben pedig újra visszatérő vendég lett. Mi ez, ha nem egy igazi magyar ellenzéki sikersztori?

FALUS FERENC AZ ATV-BEN. FORRÁS: ATV / YOUTUBE

5. Összeesküvés-elméletek

A magyarok sosem voltak gyengék összeesküvés-elméletekben. Mindig is voltak olyanok, akik szerint a gyíkemberek, a zsidók, Soros György és az illuminátusok nagy egyetértésben irányítják együtt Magyarországot a háttérből (a háttér itt ugye a New York-Tel Aviv-tengelyt jelenti). Az országban, ahol van, aki Jézus magyarságában is hisz, senki nem csodálkozott azon, hogy a koronavírus-járvánnyal párhuzamosan megjelentek az azzal kapcsolatos nagyobbnál nagyobb blődségek is.

Van, aki szerint az egész vírust azért találták ki a háttérhatalmak, hogy az emberiséget kontroll alá vonják, és olyan is akad, aki szerint a maszkviselés az elnyomás jele – aki átfogó képet szeretne kapni erről, az nézze meg például ezt a videót. A probléma persze nem az, ha valaki orvosi diploma nélkül véleményt alkot a járványügyi intézkedésekről.

A baj ott kezdődik, ha a kommentszekciókban, Redditen, 4chanen és edzőtermi eszmecserékben összegyűjtött tudás birtokában valaki elkezd virológust játszani.

Azon lehet vitatkozni, hogy ezért elvigyen a rendőr vagy ne, de hogy ritka nagy kreténség, az biztos.

4. Internetes sajtó

Nem titok, nyilvánosan elérhető adat: a koronavírus megállítására hozott kormányzati intézkedések, különösen a tavaszi kijárási korlátozás nagyon megdobta a magyar internetes sajtó olvasottságát, az emberek hirtelen elkezdtek több hírt fogyasztani. Ez egyébként nem magyar jelenség, hanem világtrend, és teljesen természetes is: sok ember életében nem nagyon volt még olyan külső esemény, ami ilyen mélységben befolyásolta volna a mindennapi életet.

Ilyenkor pedig minden információmorzsa számít.

Ráadásul a magyar kormány nem nagyon igyekezett kielégíteni az állampolgárok koronavírussal kapcsolatos információigényét: a tájékoztatásnak csúfolt naponta egyszer frissülő képfájl, és az 1-2 órával életbelépés előtt megjelenő kormányrendeletek világában a sajtónak kell összeszednimegmutatni és megkérdezni mindazt, ami a vírussal kapcsolatban mindenkit érdekelt. Ilyen helyzetben pedig a gyors reakció fontos, ebben pedig a legjobb az online.

3. A magyar vidék

Tavasszal különösen látványos volt a jelenség: a magyar vidék hirtelen sokkal vonzóbb hely lett Budapesthez és a nagyvárosokhoz képest. Volt olyan időszak is, amikor Budapestre szigorúbb szabályok is vonatkoztak, de nyáron a külföldi utazásra sokaknak a belföldi turizmus jelentette az egyetlen reális alternatívát.

Sok anekdota szól arról, hogyan teltek meg a cégvezetők és politikusok szezonon kívül általában üresen álló nyaralói élettel a járvány alatt, de a budapesti kollégiumok is kiürültek – hiszen

aki megtehette, hogy home officeban máshonnan dolgozzon, az a legrövidebb úton elhagyta a várost.

Hogy az ingatlanárakra ennek milyen hatása lesz, az még nem teljesen tiszta – a budapesti albérletek piaca például zuhan. Az biztos, hogy a nagyvárosiaknak a koronavírus rendesen visszavett az arcából.

A NÓGRÁD MEGYEI GARÁB MADÁRTÁVLATBÓL. FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

2. A Nyugat

A NER tíz éve csatázik a nyugattal: először az IMF volt az ellenség, aztán Brüsszel lett az ügyeletes főgonosz, de ha kellett, akkor Washingtonnak is jutott egy-két koki és saller. Bár ilyen retorikai bravúrokból idén sem volt hiány, azért 2020-ban mégiscsak eljutottunk odáig, hogy

víruslaborunk Bécs, a gazdaságba életet lehelő pénzt pedig Brüsszelből várjuk.

Míg az első hullámban Orbán Viktor is nagyon büszke volt arra, hogy jobban teljesítettünk a védekezésben Nyugat-Európánál, a második hullám során – amikor a jó szerencsén kívül kormányozni és felkészülni is kellett volna – Nyugat-Európához képest teljesen összezuhantunk. Bár a külügyminiszter néha rossz gyerek módjára csibészkedik az ENSZ-szel, annak egyik szerve, a WHO mára kormányzati körökben is hivatkozási alap lett – pedig Kína befolyása gyanúsan nagy az Egészségügyi Világszervezetben.

1. Az öngondoskodás fontossága

A koronavírus-járvány egyik, ha nem a legfontosabb tanulsága:

a magyar államban nem lehet bízni.

A kontaktkutatás látványos összeomlása, az egészségügy siralmas helyzete, az elsunnyogott gazdasági segítségnyújtás mind azt mutatja: a magyar államnak sem érdemi akarata, sem képessége nincs arra, hogy állampolgárain érdemben segíteni tudjon egy mostanihoz hasonló válsághelyzetben.

Az kormány persze hozott olyan intézkedéseket, amik egészen biztosan fékezték a vírus terjedését – de a legkiszolgáltatottabb iparágakat magára hagyták, a vírussal kapcsolatos tájékoztatás csak látszat, és még a rendeleti kormányzás sem megy rendesen. Aki Magyarországon épségben át akarja vészelni ezt a járványt, az elsősorban a saját magára számíthat, a magyar államra nem nagyon.

NYITÓKÉP: Azonnali-kollázs

Szűcs Donát
Szűcs Donát az Azonnali operatív vezetője

Erőforrás- és tartalomgazdálkodási előadó. Kávét feketén, teknót hidegen.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek