+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. december 22. kedd, 20:33
Így döntött a legfelsőbb közigazgatási bíróság, ami szerint úgy is lehet garantálni a tüntetők biztonságát, hogy közben a rendőrség nem alkalmaz egy komoly jogi aggályokat felvető gyakorlatot.

Nincs egyszerű dolga mostanában a francia hatóságoknak: az elmúlt hetekben megannyi demonstrációt kellett felügyelniük úgy, hogy a koronavírus-járvány még közel sem ért véget Franciaországban. A napi új koronavírusos esetek száma ugyan a november eleji tetőzés óta drasztikusan, a több tízezerről alig pár ezerre esett vissza, az aktív esetek száma viszont továbbra is növekszik: jelenleg a 67 milliós lakosság 3,33 százaléka, 2 millió 233 ezer ember fertőzött.

 

A tiltakozásokat az Emmanuel Macron kormánya által benyújtott nemzetbiztonsági törvénytervezet váltotta ki, amely az eddigieknél nagyobb autonómiát nyújtana a helyi karhatalmi szerveknek a rendfenntartásban, korlátozná a rendőrökről készített felvételek nyilvánosságra hozatalát – komoly akadályokat gördítve ezzel az újságírói munka elé, ami ellen például az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatović is felszólalt –, míg a másik oldalon kiterjesztené a drónok és a testre szerelhető kamerák használatát a járőrök számára.

 

Ez utóbbira azonban francia legfelsőbb közigazgatási bíróság, az Államtanács keddi döntése alapján nem lesz lehetősége a párizsi rendőrségnek. Ahogy a döntésben olvasható:

 

„A (párizsi) rendőrségi elöljárók azonnali hatállyal kéretik beszüntetni az emberek közterületi gyülekezéseinek drónokkal történő megfigyelését.”

 

Az Államtanácsnál a La Quadrature du Net nevű, az emberek digitális jogait és szabadságát védő civil szervezet perelt a párizsi rendőrség gyakorlata miatt, ami az ottani demonstrációkat drónokkal kezdte el követni. A civilek a hozzájuk érkezett visszajelzésekre hivatkozva azt állították: a rendőrségi gyakorlat sérti a lakosok digitális jogait.

 

Az Államtanács pedig egyetértett ezzel az érveléssel: a drónhasználatot ilyetén formán betiltó döntést azzal indokolták, hogy komoly kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy legális-e a rendőrség drónmegfigyelési gyakorlata, amelynek során megkérdőjelezhető módon juthatnak hozzá a párizsi lakosok személyes adataihoz is. Továbbá

 

az sem bizonyítható az Államtanács szerint, hogy a demonstrációkon ne lenne garantálható a közbiztonság fenntartása a drónok használata nélkül is.

 

Egyébként a drónhasználatról szóló döntést megelőzően – stílusosan – demonstrációt is szerveztek a párizsi sárga mellényesek az Államtanács épülete elé.

 

 

A döntést a La Quadrature du Net egyúttal úgy is értékelte, hogy az az elfogadásra váró nemzetbiztonság törvényt is gyengíti. Ahogy közleményükben áll:

 

„Az Államtanácsnak ez a döntése duplán pofon a kormánynak: nemcsak hogy a drónokat tiltották be, de a kormány elvesztette minden jogi legitimációját a törvény elfogadására.”

 

Az Államtanács egyébként nem először döntött úgy, hogy korlátozza a párizsi hatóságokat a lakosok javára: a bíróság még májusban megtiltotta a rendőrségnek, hogy drónokkal figyelje a párizsi utcákat az akkori járványügyi intézkedések betartatása érdekében.

 

NYITÓKÉP: TheOtherKev / Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás