+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Paradigma Intézet
2020. december 22. kedd, 18:30
Az Eurostat adatai rávilágítanak, hogy mennyire hamis az a kormánypárti sajtóban megjelenő érvelés, hogy az alkalmatlan ellenzék ellenében Orbán személye mekkora stabilitást és gazdasági növekedést garantál a magyaroknak – hiszen a többi V4-államban sokkal több kormányváltás volt, mint nálunk, mégis sokkal többet gyarapodtak az emberek, mint nálunk.

 

A héten tette közzé az Eurostat egy 2019-es adatsorát, melyből az derült ki, hogy a tényleges egyéni fogyasztás alapján

 

a magyar háztartások anyagi jóléte az EU-s átlag 67 százalékát éri el. Ez azt jelenti, hogy átlagosan a magyar háztartások a harmadik legszegényebbek az Unióban,

 

de ha a számokat a visegrádi országokkal, vagy éppenséggel Romániával hasonlítjuk össze, sajnos akkor sincs mire kifejezetten büszkének lennünk. Csak hogy két klasszikust parafrazeáljunk: bár lehet, hogy Magyarország erős és büszke európai ország, de nem igazán élünk jobban, mint négy éve.

 

ITT KATTINTHATÓVÁ IS VÁLIK A TÉRKÉP, NÉZEGESSÉTEK CSAK!

 

A kormánypárti sajtóban domináns toposz és szinte naponta felmerülő érv a Fidesz leváltása ellen, hogy egy összellenzéki koalíció alkalmatlan lenne az ország vezetésére. Orbán Viktor jelenti a stabilitást, a növekedést, és ő a személyes garanciája annak, hogy évről évre jobban élnek a magyarok. Az pedig már csak hab a tortán, hogy Brüsszelbe győzni jár a miniszterelnök, illetve a migránsok sem lepték még el a Kárpát-medencét. Mondjuk az utóbbit inkább magyarázza a magyar jólét kétszerese tőlünk nyugatra.

 

Nálunk az erős vezető által egyszemélyben irányított országgal szemben ez egészségesen működő demokráciákra jellemző politikai váltógazdaság úgy van kommunikálva, mintha az egyenes út lenne az összeomláshoz. Hacsak nem igaz az az állítás, hogy hazánkban egy világon egyedülálló ellenzéki képződménynek lehetünk szemtanúi, ami olyannyira kontraszelektált, hogy az ország legalkalmatlanabb emberei próbálják majd meg 2022-ben leváltani a Fideszt. Erre lássuk be, viszonylag kevés az esély, de legalábbis a politikusok személye mellett jól működő intézmények is segítik egy ország mindennapjait.

 

Ha a nyugati országokat nem is tekintjük példaértékűnek, de a V4-ek vagy Románia elmúlt tíz évét végignézve levonható az egyszerű következtetés:

 

a politikai váltógazdálkodás nem káros. Az EU-s jóléti átlaghoz mért hátrány ledolgozása ugyanis jobban ment azoknak az országoknak, ahol közel sem volt olyan politikai stabilitás, mint Magyarországon.

 

A helyzet úgy fest, hogy az elmúlt 10 évben Lengyelországban 4 kormányfő és két kormány, Csehországban 4 kormányfő és 5 kormány, Romániában pedig 13 kormányfő egyengette a növekedést és a jólétet. Szlovákiában (ahol az öt ország közül egyedüliként csökkent a háztartások fogyasztása) 4 különféle kormány volt, de Robert Fico szerepe végig meghatározó volt.

 

Bár messzemenő köveztetések levonására talán nem alkalmas a két adat, de mégis

 

a legtöbb kormányt elfogyasztó két országban, azaz Romániában és Csehországban volt a legjelentősebb az életszínvonal-növekedés.

 

Mondhatni, sikerült élniük azzal a történelmi lehetősséggel, amit a globális béke és növekedés időszaka jelentett, úgy, hogy azt a háztartások ténylegesen megérezték. Az alkotmányos keretek közé szorított verseny pedig rákényszerítette a politikai szereplőket arra, hogy ezeken a kereteken belül ténylegesen teljesítsenek – ez pedig szükségszerűen magával hozta a dinamikus növekedést.

 

Magyarországon a kiemelkedő teljesítmény inkább a keretek megváltoztatásában érhető tetten. A választási törvény 2012-es módosítása és a pártrendszer, valamint a választási rendszer között húzódó feszültség miatt valódi politikai versenyhelyzetre ugyanis nem kényszerült a Fidesz az elmúlt években.

 

Magyarországon – EU-s szinten egyedülálló módon – már a harmadik kétharmados ciklus közepén járó Fidesz cselekvőképességében mára semmilyen politikai és intézményes korlát nincs, köszönhetően ezek szisztematikus lebontásának az előző évtizedben. Ennek ellenére az életszínvonal-növekedés bár megkérdőjelezhetetlen, de sokkal szerényebb, mint a hasonló múlttal és gazdasági fejlettséggel bíró regionális országok esetében.

 

Olvass még a Paradigma Intézettől az Azonnalin & kövesd őket Facebookon!

 

NYITÓKÉP: Ismeretlen művész alkotása / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A szállítmányért éjjel titokban ment a szlovák légierő gépe. Igor Matovič szlovák kormányfő egy hónapja még nagyobb EU-s tagállami fegyelmet sürgetett a keleti vakcinákkal szemben.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás