+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. december 22. kedd, 07:02
A lakosság csaknem fele a legszigorúbb járványügyi korlátozásokat is elfogadhatónak tartja, ebben az MSZP és a Fidesz szavazói a legszigorúbbak. A természettudományok presztízse megingathatatlan, mégis csak bő egyharmad oltatná be magát a koronavírus ellen. A Fidesz-szavazók viszont az oltás kapcsán jobban bíznak a tudományban, mint a kormányban, kimutatható számú konteóst pedig csak a jobbikosok közt találni. Mutatjuk az IDEA Intézet friss, az Azonnali számára készített kutatását.

Az Azonnalin a koronavírus első és második hullámában is közöltünk vitákat a tudomány – és főleg a különböző tudományágak – járványban betöltött szerepéről. Most, hogy lassan különféle vakcinák is rendelkezésre állnak a vírus ellen, úgy gondoltuk, itt az ideje (nem reprezentatív utcaembere-videónkon túlmenően is) felmérni,

 

mit gondolnak a magyarok a tudomány szerepéről a járványkezelésben, milyen szigorú korlátozó intézkedéseket fogadnának még el, beoltatnák-e magukat koronavírus ellen, és milyen motivációk alapján hoznának erről döntést.

 

Az Azonnali felkérésére az IDEA Intézet végzett egy közösségimédia-alapú közvélemény-kutatást december 11-15 között kétezer fős mintán, amelyben feltették ezeket a kérdéseket. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében reprezentatív az ország felnőtt lakosságára nézve, a hibahatár 2 százalék.

 

Kire hallgasson a kormány a járványkezelésben?

 

Bár a járvánnyal kapcsolatos tudományvitákban gyakran összemosódnak a különböző tudományterületek, valójában a járványnak a biológiai aspektusán (a vírus terjedésén és a tüneteken) túl számos gazdasági, társadalmi kihatása is van. Ezért két külön kérdésként vetettük fel a válaszadóknak, hogy szerintük első- és másodsorban kikre kellene hallgatnia a kormánynak a járványkezeléskor.

 

 

Látható, hogy az orvosok, virológusok és további természettudósok presztízse megingathatatlan: a teljes lakosság 89 százaléka szerint elsősorban rájuk kell hallgatnia a kormánynak a járványkezelésben. Szinte minden párt szimpatizánsai között meghaladja a 90 százalékot azoknak az aránya, akik így gondolják, egyedül a Jobbik szavazói és a bizonytalanok szkeptikusabbak: köztük viszonylag sokan (8 százaléknyian) vannak olyanok is, akik szerint a felsoroltak közül egyikre sem kellene hallgatnia a kormánynak a járványkezelés során.

 

 

Abban a kérdésben, hogy másodsorban mely szakértők véleményét kellene figyelembe venni, már megoszlanak a vélemények. A relatív többség, 48 százalék itt a közgazdászokat jelölte meg, de 29 százalék szerint a társadalomtudósok véleménye a második legfontosabb a kérdésben. Figyelemreméltó a társadalomtudósok presztízse az MSZP-s szavazók körében: nekik 69 százalékuk hallgatna inkább rájuk, mint a közgazdászokra.

 

A leginkább gazdaságorientáltan a Fidesz és a Momentum szavazói gondolkodnak a kérdésben.

 

Ennél a kérdésnél is kijön, hogy leginkább a Jobbik-szavazók és a bizonytalanok utasítják el a szakmai autoritást: mindkét csoportban 30 százalék feletti azok aránya akik szerint másokra, illetve egyik szakértői csoportra sem kellene a kormánynak hallgatnia.

 

Milyen mértékű szigorítások elfogadhatók?

 

Beszédes a pártpreferencia szerinti megoszlás abban a kérdésben, hogy milyen szigorúságú korlátozó intézkedéseket tartanak az emberek elfogadhatónak. Míg a médiában többnyire szigorú korlátozásokat sürgető természettudósok presztízse mindegyik választói csoportban igen magas, abban a tekintetben már nagyobb a szórás, hogy a legszigorúbb, vagy csak a szükséges korlátozó intézkedéseket fogadják-e el a válaszadók, esetleg még azokat sem.

 

 

A teljes lakosság arányában a relatív többség, 47 százalék a legszigorúbb járványügyi korlátozásokat is elfogadná, további 36 százalék pedig csak a szükségeseket. 10 százalék alatti azok aránya, akik szerint nem szükségesek korlátozások, illetve a koronavírus nem veszélyesebb más vírusoknál.

 

A leginkább szigorításpártiak az MSZP-sek és a fideszesek: utóbbiaknak 64, előbbieknek 59 százaléka fogadná el a legszigorúbb korlátozásokat is. A szabadságukhoz leginkább a Jobbik-szavazók ragaszkodnak:

 

közülük csak 30 százalék fogadná el a legszigorúbb korlátozásokat, és köztük a legmagasabb, 13 százalék azok aránya is, akik korlátozások nélkül vészelnék át a vírust, további 22 százalékuk pedig nem tartja azt különösebben veszélyesnek, vagyis a jobbikosok több, mint egyharmada ellenez bármilyen korlátozást, ez nagyjából kétszerese a többi választói csoport hasonló értékeinek.

 

Az oltási kedv csak a fideszesekben szárnyal

 

Miközben a lakosság csaknem fele a legszigorúbb járványügyi intézkedéseket is elfogadná, arra a kérdésre, hogy beoltatná-e magát a koronavírus ellen, a válaszadóknak csak a 36 százaléka válaszolt igennel. Ennél jóval többen, 48 százaléknyian határozottan elutasítják az oltást, és 16 százalék a bizonytalanok aránya. 

 

Ennek hátteréről Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója azt mondta az Azonnalinak: eleve van egy nagyjából 20 százalékos oltásszkeptikus réteg a magyar társadalomban, erre pedig még rájön egy érthető bizonytalanság, ami abból fakad, hogy egy új vírusról és új vakcináról van szó. Ráadásul a koronavírus-járvány kapcsán kialakult információs cunamiban még nehezebben érzik úgy a polgárok, hogy megalapozott választ kaphatnak a kérdéseikre.

 

 

Ebben a kérdésben vannak a legnagyobb eltérések a pártpreferencia tekintetében, főleg kormánypárt-ellenzék megoszlásban. A legmagasabb, 57 százalékos arányban a fideszesek oltatnák be magukat. Az ellenzéki pártok közül csak a momentumosok körében viszonylag magas, 46 százalékos az oltási kedv, az MSZP-sek között csaknem kiegyenlített az oltáspártiak és az azt elutasítók aránya. A DK és különösen a Jobbik szavazói egyértelműen elutasítják az oltást.

 

Adná magát, hogy az ellenzéki szavazók oltással szembeni bizalmatlanságát a kormánnyal szembeni bizalmatlanságnak tudjuk be, azonban ha megnézzük a motivációkat, kiderül, hogy nem ilyen egyszerű a helyzet.

 

 

A pártpreferencia szerinti megoszlásból az látszik, hogy

 

a leginkább oltáspárti Fidesz-szavazók nagy többsége azért oltatná be magát, mert bízik a tudományban, és ehhez képest csak feleannyian válaszolták azt, hogy a kormány iránti bizalmuk motiválja őket erre.

 

Inkább politikai alapon döntenek erről a DK és az MSZP szavazói, akik az EU-s engedélyezési eljárások iránti bizalom miatt oltatnák be magukat – már akik beoltatnák, hiszen mindkét körben viszonylag alacsony, 28, illetve 38 százalék az oltási hajlandóság. A messze legoltásellenesebb jobbikos szavazók között a legmagasabb azok aránya, akik úgy gondolják: az oltást kötelezően elő fogják írni. (Bár a kormányzat következetesen és rendszeresen hangsúlyozza, hogy az oltás opcionális lesz.)

 

 

Érdekes, hogy míg az első kérdés tanúsága szerint

 

a magyarok elsöprő többsége az orvosokra, virológusokra és természettudósokra hallgatna járványügyben, mégis a vakcinák elutasítottságának is a tudománnyal, magukkal a vakcinákkal szembeni kétely az elsődleges oka.

 

Azok, akik elutasítják az oltást, a teljes lakosságban és szinte az összes választói csoportban 50 százalék körüli arányban hivatkoznak arra, hogy nem bíznak a vakcinákban. Átlagosan ezt követi a kormánnyal szembeni bizalmatlanság, mint elutasítási ok, és csak harmadik helyen szerepel a saját immunrendszer erősségébe vetett bizalom. Ebből a tendenciából legfeltűnőbben az MSZP-s szavazók lógnak ki: ez az egyetlen szavazói csoport, ahol az elutasítás elsődleges indoka a kormánnyal szembeni bizalmatlanság, valamint a saját immunrendszerbe vetett bizalom megelőzi a vakcinákkal szembeni gyanakvást.

 

A kormánnyal szembeni bizalmatlanság nem elhanyagolható, 12 százalék még a kormánypárti szavazók táborában is, ezt azonban a Fidesz-szavazók azon, 38 százalékos kisebbségére kell érteni, akik elutasítják az oltást.

 

A jobbikosok az egyetlen választói csoport, ahol az oltást elutasítók körében hibahatárt meghaladó, 3 százalék azok aránya, akik a közkeletű összeesküvés-elmélettel összhangban úgy vélik: az oltással chipeket fognak beültetni.

 

Az EU-s szervekben bíznak az idősek, a kormányban kevésbé

 

Az oltással kapcsolatos attitűdöket életkor szerinti csoportokban vizsgálva az derül ki, hogy leginkább a középkorúak oltatnák be magukat (40 százalék), de majdnem ugyanilyen nagy az oltási hajlandóság az idősek körében is (39 százalék). A 18-39 év közötti korosztályban viszont csak 29 százalék oltatná be magát a koronavírus ellen, de köztük a legmagasabb az oltással kapcsolatban bizonytalanok aránya is.

 

Az oltáspártiak körében azt lehet megfigyelni, hogy a fiatalabbaktól az idősek felé haladva váltja fel a tudomány iránti bizalmat az EU-s intézmények iránti bizalom. A fiatalok és a középkorúak 57, illetve 54 százalékban a tudomány iránti bizalommal indokolják, hogy beoltatnák magukat, míg a hatvan év fölöttieknél ez az arány csak 39 százalék, közülük a legtöbben (49 százalékuk) az EU-s engedélyeztetési eljárásba vetett bizalom miatt adatnák be maguknak a vakcinát. Eközben a kormányban nagyjából egyenlően alacsony arányban (11-12 százalékban) bíznak a különböző korosztályokba tartozók.

 

Akik nem oltatnák be magukat, azok közt ahogy általánosan, úgy az egyes életkori csoportokban is 50 százalék körüli azok aránya, akik a vakcinák iránti bizalmatlanság miatt utasítják el az oltást.

 

Az idősek körében viszont jelentősebb motiváció a kormánnyal szembeni bizalmatlanság, mint más korcsoportokban:

 

az oltást elutasító 60 év felettiek 40 százaléka hivatkozik arra, hogy nem bízik a kormányban, míg ez az arány a középkorúak és a fiatalok esetében 27, illetve 19 százalék. Az nem meglepő, hogy a fiatalok körében a legnagyobb, 27 százalék azok aránya, akik azért nem akarják beoltatni magukat, mert elég erősnek tartják az immunrendszerüket. Szintén a 18-39 közti korosztályban van mérhető támogatottsága (4 százalék) a chipbeültetős konteónak.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Ameddig nincs erős bizonyíték az iskolabezárások jótékony járványügyi hatására, nyitva kellene lenniük.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás