Tényleg fertőzőbb-e a briteknél feltűnt új vírusmutáció, mint ami eddig fertőzött minket?

A brit politikának kellett valamit mondania arról, hogy mennyivel fertőzőbb a B.1.1.7 nevű új koronavírus-mutáció, mint amihez hozzászoktunk, a tudósok azonban még azt sem erősítették meg, hogy valóban fertőzőbb-e. De mitől más ez a mutáció, mint ami eddig fertőzött, és hatékonyak lehetnek-e ellene az eddig kifejlesztett vakcinák?

Írország, Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Ausztria – csak néhány EU-s tagország, ami már meg is tiltotta a Nagy-Britanniából történő beutazást az ott megjelent új koronavírus-mutáció miatt. A magyar kormány – mint azt az operatív törzs sajtótájékoztatóján Müller Cecília országos tisztifőorvos bejelentette – keddre virradóan követi a fenti országokat:

Az új mutáció azonban bizonyítottan jelen van már Észak-Olaszországban, és egy német virológus szerint Németországban is. De mi is ez az új vírustörzs, ami miatt most mindenki eszeveszett tempóban igyekszik lezárni a határait a britek elől?

Mi ez a mutáció pontosan?

Fontos tudni, hogy nem egy teljesen új koronavírus-fajtáról van szó: a B.1.1.7 névre keresztelt variánsa annak a Sars-CoV-2 koronavírus-fajtának egy mutációja, ami már az első hullámban is „hódított” Európában, és végül globálisan is dominánssá vált.

A vírusok azonban – mint arra pécsi virológusok felhívták a figyelmet – nem kifejlődnek, aztán jól elvannak maguknak, amíg fertőzni tudnak, hanem változnak, mutálódnak, és főleg akkor teszik ezt, ha van lehetőségük nagy számban és változatos környezetben terjedni. Ezek egy világjárvány esetében mindenképpen adottak.

A legtöbbször azonban ezek a mutációk nem vezetnek ahhoz, hogy az adott vírus funkciója megváltozzon, azaz lényegileg másképp viselkedjen, mint a nem mutálódott „anyavírus” – ez látszik most mégis bekövetkezni a B.1.1.7 esetében.

Itt ugyanis egy olyan mutáció következett be (ezt a mutációt nevezik a szakzsargonban az N501Y jelöléssel), ami valószínűleg pozitív irányba változtatja meg a vírus fertőzőképességét: egész pontosan

Mennyivel fertőzőbb ez a vírusmutáció, mint az eredeti?

Ez az, amire a leginkább érintett Nagy-Britanniában kénytelen volt valamit mondani a politika: Boris Johnson miniszterelnök be is dobta a vadnak tűnő számot, hogy 70 százalékkal lehet fertőzőbb a B.1.1.7, mint a sima Sars-CoV-2.

Tudományos igényességű alátámasztása azonban ennek a számnak még nincsen, sőt,

A helyi operatív törzs, a brit kormánynak vírusügyben aládolgozó NERVTAG is csak mérsékelt magabiztossággal merte kijelenteni, hogy az új mutáció a fertőzés „átvihetőségének jelentős növekedését mutatja más változatokhoz képest”.

Ahogy Jonathan Ball, a Nottinghami Egyetem virológusa kifejtette:

És még ha tényleg egy fertőzőbb mutációval is van dolgunk – mint arra a NERVTAG a gyorsjelentésében rámutat –, akkor is sorakoznak az egyelőre még megválaszolatlan kérdések:

+ Pontosan mi a nagyobb arányú fertőzés mögötti mechanizmus? Attól lesz gyorsabban terjedő a B.1.1.7, hogy nagyobb mennyiségben képes megtámadni a szervezetet? Vagy mondjuk attól, hogy másképp oszlik el az emberi szöveteken?

+ Van-e összefüggés a terjedőképesség és az ember kora között? Mindenki között gyorsabban terjed az új mutáció, vagy mondjuk csak a fiatalok között?

+ Van-e tudományosan kimutatható különbség a mortalitás tekintetében?

+ Amennyiben valaki ebből a vírusból gyógyul fel, milyen – az újrafertőződést megakadályozó – antigéneket tartalmaz a szervezete, és mennyi ideig tarthat a védettség?

Ez utóbbira még a „normál kínai koronavírus” esetében sincsen egyelőre kielégítő válasza a tudománynak.

Amit egyelőre látni lehet, hogy ha egyáltalán – és ez egy nagy ha – gyorsabban terjedő és/vagy veszélyesebb az új mutáció az eredeti vírusnál, akkor már csak azért is veszélyesebb lehet az eddig terjedő változatoknál, mert könnyen ez válhat a dominánsan fertőző vírusfajtává – legalábbis erre enged következtetni az egyik brit tesztelő cég, a Milton Keynes által közzétett PCR-tesztjeinek adatsora, amelyen jól látható, hogy októbertől kezdődően jelentősen nőtt a pozitív eredmények között az új mutációval fertőzöttek aránya, fokozatosan domináns koronavírus-fajtává válva a teszteltek körében.

MK LHL testing data showing increasing prevalence of H69/V70 variant in positive test data - which is detected incidentally by the commonly used 3-gene PCR test. pic.twitter.com/1U0pVR9Bhs

— Tony Cox (@The_Soup_Dragon) December 19, 2020

Ezzel számol az olasz kormány is: Luigi di Maio olasz külügyminiszter vasárnap este egy tévéműsorban arról beszélt, hogy egy fél százalékponttal megemelheti az új mutáció az R0 reprodukciós rátát, azaz azon mutatót, amely megmutatja, hogy egy fertőzött személy hány további személyt fertőzhet meg. Ez itthon Müller Cecília országos tisztifőorvos közlése szerint szeptember végén kicsivel 1 fölött volt itthon, Jakab Ferenc pécsi virológus szerint november elején 2,5 körül lehetett – hogy most mennyi, arról nem találni adatot, nagyjából 0,85 körülre becsülik. A járványügyi szakemberek és a rájuk hallgató kormányok célja a korlátozásokkal az, hogy ezt a rátát 1 alá szorítsák.

Halálosabb-e az új koronavírus?

Mint erre utaltunk is korábban, erre sem pro, sem kontra nincsen még semmilyen bizonyíték – már csak a B.1.1.7 elterjedésének területi korlátozottsága miatt sem.

Habár egyes találgatások szerint az új mutáció nem brit, hanem dán és ausztrál eredetű, és valószínűleg egy, a vírus ellen nehezebben védekezni tudó betegben fejlődhetett ki, egyelőre a tömeges elterjedés csupán Kelet- és Délkelet-Angliára, legfőképpen pedig Londonra koncentrálódik. Az újdonsága ennek a mutációnak így tulajdonképpen nem abban rejlik, hogy az elmúlt hetekben fejlődött volna ki, pusztán abban, hogy a briteknél terjedt el először tömegesen – azonban

A bécsi virológus, Andreas Bergthaler az osztrák Kurier napilapnak azt mondta, szerinte a brit kormány azért csinált ekkora ügyet a mutációból, mert ezzel tudja legitimálni a nép szemében a karácsonyi járványügyi stratégiaváltását – ez az oka szerinte annak is, hogy a politika jóval drámaibb hangon beszél a mutációról (és cselekszik repülőjáratok töröltetésével), mint a tudomány.

Fog-e működni a vakcina az új vírus ellen is?

A britek voltak az elsők Európában, akik elkezdték átoltani a lakosságot egy koronavírus-vakcinával – teszik ezt azzal a Pfizer/BioNTech-vakcinával, amit nem a B.1.1.7-féle mutációra terveztek, és amit egyébként – mint az a Politico brüsszeli hírlevelében szerepel – éppen hétfőn engedélyezhet az erre hivatott Európai Gyógyszerügynökség (az engedélyeztetés folyamatáról és jelentőségéről itt írtunk részletesen).

A jó hír azonban a britek számára, hogy egyelőre legalábbis nem volt kidobott pénz vakcinákba fektetni: ezek ugyanis arra tanítják meg az emberi szervezetet, hogy a koronavírus számos pontját támadja meg hatékonyan. Így

– legalábbis erről beszélt Matt Hancock brit egészségügyi miniszter. 

Hozzá kell ehhez tenni, hogy a miniszter általánosságban beszélt a vakcinákról, de arról egyelőre nincs egyértelmű információ, hogy a különböző eljárással fejlesztett vakcinák között lehet-e különbség e tekintetben. Mindenestre az osztrák Kurierban Richard Neher svájci bioinformatikust idézik, aki szerint nagyon valószínű, hogy az mRNS-alapú Pfizer és Moderna-vakcinák hatásosak az új mutációval szemben is, ezen nem változtat, hogy a vírus egy eleme megváltozott.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali