Milyen konkrétumokat lehet kiolvasni az ellenzéki garanciákból?

Úgy néz ki, a DK-Momentum-LMP-Párbeszéd-Jobbik-MSZP komolyan akarja venni 2022-t. Le is fektettek pár ún. tartalmi garanciát, hogy mi lesz, ha megnyerik a választást. Sok a bullshit, kevés az érdemi dolog, az a kevés viszont jól hangzik.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Miután egy ideje azon gondolkodom, hogy a magyar politika egyre inkább a szerbiaira hasonlít (azaz van egy nagyon domináns kormánypárt, ami létrehoz kamuellenzéki szatelitpártokat [Mi Hazánk, Volner Párt, Liberálisok], az ellenzéket pedig össze-vissza gyepálják, meg hát helyenként elég szerencsétlen az önmagában is, ott is, itt is), elkezdtem magamban Szaveznek hívni a jobb híján hatpárti ellenzéki szövetség nevű népfrontot, mert egyrészt rímel a Szadesz névre, másrészt meg Szerbiában ez a nevük, annyit jelent ugyanis ez a név, hogy szövetség.

Szóval a magyar Szavez,

Ezt onnan olvasom ki, hogy milyen tartalmi garanciákat ígérnek a t. választópolgároknak arra az esetre, ha nyernek.

Az ún. személyi (a 106 közös jelölt mindegyike képviseli a közös programot, nem tesz emberi méltóságot sértő kijelentést, nem korrupt, nem bűnöző, nem játszik össze elvtelenül a Fidesszel – amúgy ez mit jelent? ha elvi alapon teszi, az OK?), és az ún. legitimációs garanciák (lesz előválasztás, közös lista, közös kormányfőjelölt) nem kifejezetten érdekelnek választópolgárként, a tartalmi garanciák ellenben igen – mindenesetre a hat pártból egyedül a Momentum és a Jobbik volt szíves elküldeni őket a sajtónak, ez nem tudom, jelent-e valamit.

Na, de nézzük a garanciákat!

„A közös listát állító pártok vállalják, hogy kormányzásuk során megtisztítják Magyarország közéletét az azt hosszú ideje mérgező rendszerszintű korrupciótól, véget vetnek az oligarchák gátlástalan vagyonszerzésének, és megteremtik a feltételeit annak, hogy a NER korrupciós cselekményeinek elkövetői a független igazságszolgáltatás előtt feleljenek a tetteikért. Ennek érdekében a pártok vállalják, hogy visszaállítják az ügyészség és a bíróságok függetlenségét, csatlakoznak az Európai Ügyészséghez, valamint egy széles körű átláthatósági csomag elfogadásával transzparenssé teszik a kormányzat közpénzfelhasználását és a pártfinanszírozási rendszert.”

Itt egyedül annyi konkrétum szerepel, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Ehhez az AB eddigi gyakorlata alapján sanszos, hogy kétharmados döntés kellene. Én még kiolvasom belőle azt is, hogy lefejezik az ügyészség és a bíróságok felsővezetését. Nem vagyok biztos abban, hogy nem éppen az utóbbi miatt fog csorbulni a bíróságok függetlensége, ahogy abban sem, hogy a korrupt NER-esek bíróság elé kerülnek, ha független lesz az ügyészség.

„A közös listát állító pártok helyreállítják a sajtószabadságot, a tekintélyelvű rezsimekben tapasztalt hazug és gyűlöletkeltő pártpropagandát sugárzó közmédia helyett kiegyensúlyozott, minőségi közszolgáltatást teremtenek, illetve vállalják az állami hirdetések és közpénzből fizetett kampányok törvényi szintű korlátozását.”

Ami konkrétumot ebből ki lehet olvasni: repül az MTVA-ból a komplett felsővezetés, és lesz politikai akarat arra, hogy az itthon permanensen hivatkozott BBC-sztenderdekhez ténylegesen is közelítsen közmédia.

„A közös listát állító pártok vállalják, hogy minden valós társadalmi támogatottságú politikai párt és a civil társadalom bevonásával új alkotmányt hoznak létre, amit népszavazással erősítenek meg. A közös listát állító pártok eltökéltek abban, hogy az Alkotmánybíróságot újra az alkotmány és minden magyar ember alkotmányos jogainak megbízható őrévé tegyék, visszaállítva ezzel korábbi tekintélyét, függetlenségét, és visszaadva a regnáló kormány féktelen hatalomvágyának áldozatul esett jogköreit.”

Eszerint a hatpárti ellenzék vagy nem fogja érvényesnek tekinteni a Szájer-féle, 2012 óta kilencszer módosított ún. Gránit-alaptörvényt, abban ugyanis az szerepel, hogy új alkotmányt az összes országgyűlési képviselő kétharmadával lehet csinálni, nem népszavazással – vagy nem olvasta azt. Hogy az Alkotmánybíróságból hogyan tessékelik ki a fideszes alkotmánybírókat, ugyancsak rejtély, az alkotmánybírókat a hivatalukból elmozdítani a parlament nem tudja, a mandátumuk pedig kemény 12 év, és legkorábban 2023 szeptemberében fog előfordulni, hogy a papíron tizenötből négy alkotmánybíró hivatali ideje lejár.

Új alkotmánybíró megválasztásához pedig – hacsak nem lesz addigra egy más alkotmány, ami etéren mást ír elő, vagy kimondja mondjuk a jelenlegi AB jogutód nélküli megszüntetését, és egy új, immáron ténylegesen esztergomi székhelyű Szent Korona Bíróság felállítását – az összes parlamenti képviselő kétharmada kell, vagyis hacsak nem lesz meg az ellenzéki kétharmad, ez ellenzéki győzelem esetén nagyban függ majd a Fidesztől az új alkotmánybírók személye.

„A közös listát állító pártok vállalják, hogy új választási törvényt alkotnak, amely az arányosság és igazságosság elvein alapul, nem kedvez egyoldalúan egyetlen politikai szervezetnek sem, viszont képes megakadályozni a kamupártok közpénzrablását.”

Ez igazából már kész is van. Ha hihetünk a pártoknak és hogy tartják magukat ahhoz, amit egyszer aláírtak, akkor ez azt jelenti, hogy a Gulyás Márton-féle Közös Ország Mozgalom választásitörvény-módosításos akciója csak célt ér, a Jobbik kivételével ugyanis mindegyik aláírta 2017-ben, hogy támogatja az akkori javaslatot. Funfact: az aláíró pártok közül kettő (Bokros Lajos Momája és az Együtt) azóta megszűnt.

„A köztársasági elnök nem lehet többé egy egyszerű báb, erős legitimitással és személyes integritással kell rendelkeznie, hogy a nemzet egységét szimbolizálva, valódi hatalmi ellensúlyt képezve tölthesse be a feladatát. A közös listát állító pártok ezért vállalják, hogy a köztársasági elnök megválasztását közvetlenül a választópolgárok kezébe helyezik.”

Vagyis vagy alkotmányt módosítanak, vagy az új alkotmányban nem az fog szerepelni, hogy a parlament választja az államfőt, akinek így lesz más dolga is, mint hogy podcastot gyártson. Szerintem ez egy csodálatos ötlet, és nem jelenti feltétlenül azt, hogy félprezidenciális rendszer felé mehetnénk el, persze minden azon múlik, mennyi jogkört kap a közvetlenül választott államfő: ha sokat, az én jelöltem Schiffer András, ha keveset, Friderikusz Sándor. Ha olvasnál egy jó azonnalis cikket arról, mire jó a közvetlen elnökválasztás, ajánlom Sima Márk írását!

„A közös listát állító pártok vállalják, hogy bepótolják az 1989-1990-es rendszerváltás fájó mulasztását, és nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat.”

Az MSZP és a DK? Hiszem, ha látom, de hajrá.

„A közös listát állító pártok vállalják, hogy a fenntarthatóság elvei szerint kormányoznak, szembenéznek az ökológiai és klímaválság jelentette kihívással, és központi kérdésként kezelik a természet- és klímavédelem, a klímaalkalmazkodás és az igazságos átmenet ügyét.”

Ez akkora bullshit, hogy még annyi konkrétum se derül ki belőle, hogy egyáltalán a „központi kérdés” mit jelent: a Miniszterelnökségnek lesz egy klímarészlege? Minden minisztériumban kötelezően kell legyen egy klímatudatossági referens? Még csak önálló környezetvédelmi minisztériumot se ígérnek tehát az ellenzéki pártok, igaz, attól sem oldódik meg semmi, hogy lesz neki külön minisztériuma.

„A közös listát állító pártok vállalják, hogy összetartó, igazságos és biztonságos társadalmat építenek, ahol a jogaikban megerősített dolgozók tisztességgel megélnek a munkájukból, a nőknek a férfiakkal azonos fizetés és megbecsülés jár, az idősek méltányos nyugdíjat kapnak, az állam mindenki számára garantálja a minimális létfeltételeket és a minőségi közszolgáltatásokat, és kiemelten támogatja a leszakadó térségek, régiók gyorsabb fejlődését.”

Kinek mi a minimális, a méltányos és a minőségi. Ha fideszes lennék, annyit írnék: lesz adóemelés. Az pedig megdöbbentő, hogy egy világjárvány kellős közepén az egészségügyről külön nem is esik szó, hanem belegyömöszölik azt a közszolgáltatás szóba – már persze ha marad közszolgálatás. 

„A közös listát állító pártok vállalják, hogy a megosztás és gyűlöletkeltés helyett társadalmi békét teremtenek, és azon fáradoznak, hogy begyógyítsák a magyar társadalomban máig elevenen élő történelmi sebeket.”

Ez akkora bullshit, hogy azt is ki lehet belőle olvasni, hogy most sem nyúlnak hozzá a Terror Házához, hogy a Jobbik Horváth Aladárt jelöli egy leendő integrációs minisztérium élére, hogy Gyurcsány Ferenc és az MSZP testületileg elmennek Canossát járni Erdélybe, de az is, hogy majd lesz egy nagy pénzalap, aminél lehet pályázni sebgyógyító programokkal és kitűnő érzékenyítő tartalmakkal.

Amiről viszont nem volt szó, pedig fontosabb, mint hogy ki milyen módon ülhet be a Sándor-palotába:

+ Egészségügy. Nyilván a Covid-járványban nem kell magyarázni ennek a súlyát.

+ Maradnak-e a családtámogatások?

+ Oktatás és innováció: mire való az iskola a 21. században? 

+ Kül- és védelempolitika: nemcsak az ellenzéki slágertéma, a közvetlenül pályázható EU-s pénzek ügye nem merül fel, de eleve az EU-s politikánk, a Kínához, USA-hoz, NATO-hoz, Oroszországhoz, Törökországhoz való viszony, vagy épp a határon túli magyarok helyzete se érdemelt akár csak egy félmondatos említést.

+ Energetika. Mi lesz Paks 2-vel?

+ Migráció, integráció: marad a kerítés? Marad-e a szigorú menekültpolitika? És mi lesz az öregedő társadalommal és a cigánysággal?

Ezt a cikket és mást is már hétfő reggel megkapták a postaládájukba azok, akik feliratkoztak a Reggeli feketére, az Azonnali hírlevelére. Iratkozz fel te is! Vitáznál a szerzővel? Hajde!