+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2020. december 19. szombat, 17:10
Bulgakov novelláit olvasni olyan, mint egy brutálisan jó sorozatot nézni. A belőlük készült sorozatot nézni viszont olyan, mint józanul végigszenvedni a Sas-kabarét.

Teljesen véletlenül került hozzám Bulgakov Morfium című novelláskötete: gyógyíthatatlan bibliofíliám miatt ugyanis gyakran szoktam vásárlási szándék nélkül antikváriumba járni, csak a régikönyv-illat miatt, meg azért, hogy könyveket tapogassak. Az egykori törzshelyem antikváriusa viszont elég rámenős volt: ha esetleg érdekelt egy konkrét könyv, azt vagy előkerítette, vagy ha nem volt meg neki, akkor mindig alternatív javaslattal állt elő. (A rózsa neve? Csak németül van meg. De adok hozzá szótárat is!) 

 

Az is előfordult, hogy csak úgy ránézésre javasolt valamit, mindenesetre nagyon nehezen engedett el anélkül, hogy legalább egy könyvet ne vásároljak. Nem tudom, célzásnak szánta-e (és ha igen, miért), amikor a kezembe nyomta a Morfiumot, mindenesetre nagyon hálás vagyok neki, mert az egyik legjobb könyvélményem fűződik ehhez a kötethez.

 

Morfium

 

A Morfium Mihail Bulgakov novelláit tartalmazza, többek között azokat is, amiket az író az első világháború és az oroszországi forradalmak alatt egy vidéki kórházban kezdő orvosként átélt tapasztalatai ihlettek. 

 

Az egyetemről frissen kikerült, gyakorlati tapasztalattal nem rendelkező, ránézésre is feltűnően fiatal orvost egy Isten háta mögötti kórházba helyezik. Az elődje egy nagy tiszteletnek örvendő, tapasztalt orvos volt, aki a kórház személyzetének elmondása szerint „reggeltől estig műtött”. 

 

Bulgakov fiatal orvosa azonban műtétet addig csak orvostanhallgatóként látott az egyetemen,

 

maga még soha nem végzett el semmilyen operációt, az új szolgálati helyén pedig már megérkezése napján egy nehéz szüléssel szembesül, és utána is sorra kerülnek elé a bonyolultabbnál bonyolultabb esetek. 

 

Az orvos ezektől rendre megrémül, de a gyakran szinte kacagtató öniróniával leírt belső vívódásai ellenére végül mindig megőrzi a lélekjelenlétét, az egyébként remek elméleti tudása mellett a hiányzó gyakorlati tudását pedig sikerül pótolnia a tapasztalt nővérek és a felcser segítségével. 

 

Elképesztő filmszerűség

 

Bulgakov novellái tulajdonképpen a fókuszt a műtétekre helyező izgalmas kórházas-orvosos tévésorozatok előképei úgy, hogy kapásból le is nyomják azokat. Nem csupán azért, mert Bulgakov a műfajtól függetlenül elképesztően jól adagolja a feszültséget, miközben szinte rideg távolságtartással ábrázolja egy szülés levezetését vagy egy amputálást, hanem azért is, mert

 

a szövege olyan láttató erővel bír, hogy nem csupán filmszerűen pörögnek az események az olvasó előtt, hanem a legkiválóbb moziélményben részesítik őt.

 

Nekem legalábbis csak a legjobb filmektől szokott olyan borzongató élményem lenni, mint a kétségbeesés, amit akkor éreztem, amikor a koromsötét orosz éjszakában sikló szán utasai észrevették az őket követő farkashordát, és olyan megkönnyebbülést, mint amikor meglátták a távolban kórház fényeit.

 

A szöveg filmszerűsége egyszerre kívánja és teszi feleslegessé a mozgófilmes feldolgozást. 2012-ben meg is próbálkoztak a Bulgakov-sztorik filmrevitelével, az Egy ifjú orvos feljegyzései és más történetek című tévésorozat formájában. 

 

Tökéletes nyersanyag, gyalázatos sorozat

 

Az irodalmi szövegek megfilmesíthetőségéről hosszú vitákat lehetne folytatni, ahogy kapásból lehetne sorolni a kivételeket az alól a főszabály alól is, hogy minél jobb az irodalmi nyersanyag, annál valószínűbb, hogy a feldolgozás nem ér majd a nyomába. A Bulgakov orvosnovelláiból készült sorozat mindenesetre nem tesz hozzá ehhez a vitához, mert már azzal diszkvalifikálja magát, hogy az alkotók szemmel láthatóan totálisan félreértik az alapul szolgáló novellákat.

 

 

A főhőst Daniel Radcliffe alakítja, aki annyiban jó választás a fiatal orvos szerepére, hogy

 

róla aztán tényleg mindenki elhiszi, hogy frissen végezte a Roxfortot.

 

Bulgakov orvosának bizonytalanságáról és félelmeiről az olvasó a novellákban a főhős belső monológjaiból értesül; a novellák pont arról szólnak, hogy hogyan áll mégis helyt és vívja ki a kórház személyzetének elismerését annak ellenére, hogy folyton szembesül a fiatal kora miatti kétkedéssel, miközben ő maga sem biztos a dolgában. 

 

A belső monológokat a sorozat vizuálisan úgy jeleníti meg, hogy Radcliffe a 20 évvel későbbi önmagával vitatkozik; ezeket a jeleneteket azonban nem speciális effekttel oldották meg,

 

hanem Radcliffe idősebb önmagát egy másik, nála másfél fejjel magasabb színész játssza.

 

És ez a legkisebb problémája a sorozatnak. 

 

Egy ifjú balfék feljegyzései és más kínlódások

 

Bulgakov belül vívódó, de mindig helytálló főhőséhez képest Radcliffe orvosa egy csetlő-botló, a saját lábában orrabukó, kényszeredetten heherésző félnótás, akinek nincs egy olyan pillanata, hogy ne látszana rajta: bármikor összecsinálhatja magát. Radcliffe börleszkszerű bohóckodása olyan kínos, mint egy józanul végignézett szilveszteri kabaréműsor a kilencvenes évek elejéről, az meg egész egyszerűen vérlázító, hogy a novellákban bemutatott orvosi esetek ennek az ócska börleszknek a horrorvígjátékok stílusában sok vérrel ábrázolt díszleteivé válnak. A betegek és hozzátartozóik kétségbeesésének és az orvos vállát nyomó hatalmas felelősségnek a drámáját – hogy sokmérföldes körzetben ő az egyetlen, aki segíthet rajtuk – az alkotók teljesen kilúgozták a sorozatból. 

 

Aki tehát véletlenül belefutna az Egy ifjú orvos feljegyzései és más történetek című sorozatba, az ne higgyen a kiváló értékeléseknek, inkább szerezze be a Morfium valamelyik antikvár példányát vagy a novellák Egy ​fiatal orvos feljegyzései című új kiadását.

 

Aki meg ragaszkodik Daniel Radcliffe-hez, nézze meg a Harry Pottert.

 

NYITÓKÉP: A szerző saját Morfium-kötete

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szükség lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra. A Helyzetnek elmondta, miért.

Kijöttek a közlönyben a csütörtökön bejelentett szigorítások részletei.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

A bajor kormányfő közölte: a magyar kormánypártnak nincs többé helye az Európai Néppárt közösségében. Nem először fejezi ki, hogy véget ért a Fidesz és a CSU közötti jó kapcsolat.

Szerinte párttársait csak a miniszteri székek érdeklik.

A belarusz hatóságok szerint Szvjatlana Cihanouszkaja „hatalmas lázadást” szervezett az elnökválasztás után, és át akarta venni több önkormányzatban is a hatalmat.

Szijjártót Szlovákia barátjának tartja, Orbán tanácsára fordult hozzá, hogy segítsen felvenni a kapcsolatot az oroszokkal.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás