+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. december 19. szombat, 08:09
Erre figyelmeztet a WHO európai igazgatója, aki szerint hosszú távú mentális hatásai lesznek a vírus árnyékában töltött téli hónapoknak. Akikre most kell nagyon odafigyelni, azok a téli depresszióban szenvedők.

Most már szinte közhely, hogy ez a karácsony más lesz, mint amit megszoktunk: legalábbis akkor, ha nem akarjuk megszegni a koronavírus-járvány miatt bevezetett nemzeti rendelkezéseket – Nagy-Britanniában például három háztartásból jöhetnek csak össze az emberek ünnepelni, Franciaországban hat felnőtt találkozhat maximum, Olaszországban pedig még a lakóhely szerinti települést sem hagyhatják el az állampolgárok, az ünnepek kedvéért sem.

 

Arról, hogy Magyarországon milyen szabályozás lesz érvényben a karácsonyi időszakban (lazítanak-e például az este nyolcas kijárási korlátozáson), a kormány csak december 21-én, hétfőn fog dönteni, a szakemberek azonban azt javasolják: csak azok ünnepeljenek együtt, akik amúgy is egy háztartásban élnek, a máshol élő rokonokat pedig akkor látogassuk meg, amikor ezt már biztonságosan megtehetjük.

 

WHO: Ez hosszú küzdelem lesz, mentálisan is

 

Az egészségügyi szempontokon túl azonban a megszokottnál elszeparáltabban töltött karácsonynak, és úgy alapvetően a koronavírus árnyékában átvészelt téli hónapoknak a mentális egészségünkre is komoly hatása van és lesz: erre figyelmeztetett pénteken dr. Hans Kluge, a WHO európai irodájának igazgatója.

 

Mint Kluge elmondta: arra számít, hogy

 

az elkövetkező hónapokban növekedni fog „a súlyos mentális betegségekkel küzdők” száma

 

a koronavírus miatti korlátozásokkal sújtott téli időszak következtében.

 

Szerinte a járvány mentális hatásai hosszú távúak és kiterjedtek lesznek, így ezzel sokáig kell majd megküzdeniük a mentális egészséggel foglalkozó szakembereknek is.

 

HANS KLUGE (KÖZÉPEN) ONLINE TÁJÉKOZTATÓT TART A JÁRVÁNYRÓL KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAI KORMÁNYFŐKNEK. FORRÁS: A WHO EURÓPAI IRODÁJÁNAK FACEBOOK-OLDALA

 

Az egyéni megküzdést segítendő a WHO egyébként stresszkezelési könyvet is kiadott, amiben rajzolt figurákon keresztül mutatják be például a hatékony stresszlevezetést szolgáló légzőgyakorlatokat.

 

Nem a járvány okozza a legsötétebb gondolatokat, az csak felerősíti őket

 

Annyiban minden bizonnyal igaza van a WHO európai igazgatójának, hogy az emberek általában a nehéz élethelyzetekből adódó problémák tartós feloldására nem a tűzoltás időszakában fognak időt szakítani, hanem az azt követő hónapokban – ez volt az Azonnalinak a vírus alatti munkájukról megnyilatkozó pszichológusok véleménye.

 

Azaz ha a járvány és a korlátozások közvetlen vagy közvetett hatásai miatt összeomlanak mentálisan emberek – a kórházba kerülő, klinikai eseteket leszámítva –, ők minden bizonnyal nem most, hanem csak néhány hónap múlva fognak az egészségügyi szakemberek látókörébe kerülni.

 

Ugyanakkor, ahogy az Azonnali riportjában megszólaló szakemberek elmondták: a koronavírus közvetlenül nem szokott oka lenni annak, hogy valaki pszichológushoz fordul. Mint egyikük kifejtette: „Trendszinten inkább az figyelhető meg, hogy akiknek vannak lelki nehézségei, azoknál ezek a koronavírus-válság alatt sokkal erőteljesebben jelentkeznek, és a növekvő szenvedésnyomás következtében keresnek fel szakembert.”

 

Azaz a koronavírus, a fizikai, egzisztenciális félelmek és csapások, a bezártság, a meggyengülő szociális hálók, a társas interakciók beszűkülése a lelki problémáknak sokkal inkább katalizátorai, semmint közvetlen okai.

 

A koronavírus közvetlen okként már csak azért sem szerepel, mert az ezekből fakadó frusztrációk közösségi jellegűek: mindannyian ugyanúgy szenvedünk attól, hogy nem mehetünk színházba, moziba, koncertekre, meccsre – így a járvány közvetlen traumái jól feldolgozhatóvá válnak szakember segítsége nélkül is.

 

A téli depresszió tüneteire rátehet egy lapáttal a járványhelyzet

 

Akiknek a mentális állapotára nem később, hanem most is súlyosan romboló hatással lehet a járvány, azok a téli depresszióban szenvedő emberek: ők azok, akik

 

alapból is nehezebben viselik a téli hónapokat, mert az agyuk biokémiai egyensúlya felborul a rövidebb nappali órák és a kevesebb napfény következtében, akár komoly depressziós tüneteket is előidézve.

 

Most pedig erre rátesz egy lapáttal, hogy még a szociális elzártsággal és távolságtartással is meg kell küzdeniük.

 

Magyarországon egyébként a lakosság körülbelül tizede szenvedhet téli depresszióban – az Egyesült Államokban ez az arány öt százalék –, ami azonban ennél is súlyosabb probléma, az az alkoholizmus: míg az alkoholfüggők aránya Magyarországon a 15 évnél idősebb lakosság körében 9,4 százalék (ennél rosszabb adattal csak a lettek „büszkélkedhetnek” az EU-ban), addig a problémás alkoholfogyasztókat tekintve már vezetők vagyunk: a társadalom 21,2 százaléka szenved fizikai vagy mentális egészségkárosodást a rossz alkoholfogyasztási szokásainak következtében.

 

 

 

A vírus – az alkoholizmus problémáját részletesen körüljáró cikkünk szerint – ezen a problémán is csak ront, bár a száraz novemberhez hasonló kezdeményezések valamelyest ellensúlyozhatják a koronamagányban egészségtelenül alkoholizálok számát.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás