Erről döntött a Nemzetközi Sportdöntőbíróság, ami egy 2014-es, államilag szervezett doppingbotrány miatt tiltotta ki a nagy nemzetközi sportrendezvényekről az orosz sportolókat.
Csütörtökön döntött a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (egy nemzetközi szervezet, ahol választottbírósági úton lehet rendezni a sporttal kapcsolatos jogvitákat) arról, hogy
Így tehát Oroszország nem vehet részt sem a jövőre halasztott tokiói olimpián, sem a 2022-es katari labdarúgó világbajnokságon.
Az ítélet egy 2014 óta húzódó doppingvita végére tett pontot: ahogy akkor először egy német dokumentumfilm meglebegtette, Oroszország államilag szervezetten juttathatta dopping útján jogosulatlan előnyhöz sportolóinak tetemes részét, a tiltott szerhasználatot hamis mintaadással kicselezve. Minderre akkor derült minden kétséget kizáróan fény, amikor a moszkvai doppingellenes laboratórium egykori főnöke, Grigory Rodchenkov kitálalt erről, és megerősítette: ilyen módon csalt a 2014-es szocsi téli olimpián több tucatnyi orosz sportoló.
Az oroszokat azóta sorra tiltják ki egyedi döntések alapján a különböző jelentős nemzetközi sporteseményekről, így például nem láthattunk orosz zászlót a 2016-os nyári riói vagy a 2018-as dél-koreai téli olimpián sem.
Az orosz doppingbotrányban 2019 decemberéig a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) nyomozott, ami akkor végül úgy döntött: négy évig általános jelleggel kitiltják az orosz nemzetet a nagyobb nemzetközi sportrendezvényekről.
Oroszország azonban a döntést a „krónikus oroszellenes hisztéria” részének értékelte, és a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) elé vitte az ügyet, ami négy helyett két évre csökkentette a büntetést: így lett a kitiltás hatálya 2022. december 16. Ennek tetejébe az ítélet értelmében
A CAS döntése mindazonáltal nem jelenti azt, hogy orosz sportolók egyáltalán ne vehetnének részt még két évig semmilyen nemzetközi versenyen: amennyiben hitelt érdemlően bizonyítani tudják, hogy nem voltak érintettek a doppingbotrányban, úgy semleges zászló alatt, nemzeti színek nélkül részt vehetnek az adott sporteseményen. A 2018-as phjongcshangi téli olimpián ilyen módon is indult összesen 168 orosz sportoló.
A CAS a kétéves eltiltásról szóló döntését úgy kommentálta, hogy „a testület olyan olyan következményeket foganatosított, amelyek (…) biztosítják, hogy a sport integritása fennmaradjon a doppingcsalásokkal szemben”.
NYITÓKÉP: Mariya Savinova és Ekaterina Zavyalova a 2012-es londoni olimpián. Az ott szerzett aranyérmeiket mindketten elvesztették, miután kiderült: ők is érintettek az orosz doppingbotrányban. Tab59 / Wikimedia Commons
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.