+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2020. december 16. szerda, 09:28
A szuverenitásra és a többségi elvre való hivatkozással soha nem szabad alapjogokat kikerülni és embereket kiközösíteni, kommentálja az alkotmánymódosítást a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Magyarország értékek nélkül – rövid és velős kommentárban tárgyalja ki a kedden a magyar parlamentben a Fidesz és a KDNP által megszavazott kilencedik Alaptörvény-módosítást a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitungban Reinhard Müller.

 

A szerzőről érdemes tudni, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung egyik kifejezetten konzervatívnak számító szerkesztője. A münsteri egyetemen jogot és történelmet végzett, újságírói pályája előtt pedig tudományos kutatóként is dolgozó Müller 2008 óta szerkesztője a frankfurti napilap jogi rovatának, cikkeiben rendre felszólal a házasság fogalmának meleg párokra való kiterjesztése, a meleg párok általi örökbefogadás, valamint az ellen, hogy meleg párok béranyaság útján váljanak jogilag szülővé. De ugyanígy kritizálja azt is, hogy Németország – igaz, mindenféle feltételekkel és korlátozásokkal – bevezette a születés helye szerinti állampolgárság-szerzést (jus soli), az ezáltali kettős állampolgárságot totálisan értelmetlennek tartja.

 

Müller azzal kezdi a cikkét, hogy önmagában az „apa férfi, az anya nő” mondat nem megy szembe európai alapértékekkel, ahogyan a keresztény kultúrára való hivatkozással sem, ám ezt kontextusában kell nézni, a kontextus pedig a budapesti, alkotmányozó többséggel rendelkező Orbán-kormány. Ennek „nincs sok köze sem a kereszténységhez, sem az európai értékekhez”, írja a FAZ szerzője, ugyanis ezek tartalmazzák a kisebbségek védelmét, az emberi méltósághoz és az önrendelkezéshez való jogot is, hogy „a hatalommegosztásról és a jogállamiságról ne is essék szó”. 

 

„Azon személyek masszív diszkriminációja, akik meg akarják változtatni a nemüket, egy olyan autoriter uralom jele, amely magát az igazság egyetlen birtokosának tartja. Minden iránt gyűlölelet szít, ami más. Ez az ellentétje mindannak, ami konzervatív és keresztény”

 

– írja Reinhard Müller. Leszögezi: az Európai Unióban igenis van helye olyan országoknak, amelyek a férfi és a nő közötti kapcsolatot részesítik előnyben, sőt olyanoknak is, amelyek tiltják a béranyaságot. Az aktuális németországi vitákra kikacsintva megjegyzi: arra sem vonatkozik összeurópai kötelezettség, hogy genderkompatibilissé tegyék a nyelvet (igaz, a magyar már eleve az).

 

De a határok szerinte eleve nem itt vannak, ezért a magyar Alaptörvény-módosítást is a kontextusa teszi azzá, ami: „A rezsim magatartása az igazságszolgáltatást és a médiát érő támadásokkal együtt megmutatja, hol vannak a határok. A kisebbségvédelem nem azt jelenti, hogy mindent a kisebbségeknek megfelelően alakítunk. De a szuverenitásra és a többségi elvre való hivatkozással soha nem szabad alapjogokat kikerülni és embereket kiközösíteni.”

 

A cikk időzítése a Fidesz számára már csak azért sem szerencsés, mert szerda este vitázik az Európai Néppárt frakciója a fideszes Deutsch Tamás kizárásáról – ha ő megy, minden fideszes megy. Itt a döntő a brüsszeli források szerint a német CDU/CSU-hoz tartozó politikusok viselkedése lesz. Gulyás Gergely fideszes politikus szerint szerda este szavazás még nem lesz, és vannak hírek, miszerint a Néppárt német delegációja is elhalasztaná a döntést.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

Az osztrák kancellár azt javasolja, hogy az EU-ban, de legalábbis Ausztriában, a koronavírus ellen beoltottak egy „zöld útlevéllel“ szabadon utazhassanak, és számukra szűnjenek meg a korlátozások.

Elkezdődött a harmadik hullám, a kormány szerint kemény két hét áll előttünk. Hogy március 15-e után mi lesz, azt majd a számok ismeretében döntik el.

Míg az EU darabonként 3,5 dollárt fizet az AstraZeneca vakcináiért, a Dél-Afrikai Köztársaság már 5,25 dollárt.

1991. február 25-én szűnt meg a Varsói Szerződés katonai szervezete – többek között a magyar miniszterelnök, Antall József közreműködése folytán.

Ásotthalomtól Szegeden át Csongrádig mindent megtudhatsz most a csongrádi borvidékről, ráadásul olyan borokkal, amelyek léte még az egyik legtájékozottabb magyar borszakírót is meglepték!

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás