Nagyot zuhant a járvány miatt a magyar gazdaság, de könnyebb lesz a kilábalás, mint 2008 után

Hatalmas az idei hiány a koronavírus-járvány következményei miatt, és a 2021-es sem lesz kicsi, de katasztrófától azért nem kell tartani, és a gazdaságot is könnyebb lesz újraindítani. Elmagyarázzuk, miért!

Sajtótájékoztatót tartott hétfőn Varga Mihály pénzügyminiszter és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. Varga és Kurali az idei várható államadósság mértékét és a 2021-es hiánycélt ismertették, illetve hogy a jövő évi hiányt miből fogja Magyarország finanszírozni.

Varga erős felütéssel kezdte a sajtótájékoztatót: a Portfolio tudósítása szerint

2009-ben az egy évvel korábban kibontakozó világválság miatt a magyar gazdaság 6,7 százalékkal esett vissza, 2020-ra pedig 6,5 százalékos visszaesést becsülnek Vargáék.

A visszaesés százalékban kifejezett mértéke, ha nem is nagyobb, de hasonló nagyságrendű, mint 2009-ben; összegszerűen pedig valóban nagyobb a visszaesés. A magyar gazdaság ugyanis már visszakapaszkodott, és meg is haladta azt a szintet, ahonnan 2009-ben bezuhant – maga alá temetve az új évszázad első évtizedét, és megalapozva a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. A kormány legjózanabb hangjától ez a kijelentés azonban bizonyára csak a GDP visszaesésének mértékére vonatkozik, de nem annak előzményeire, körülményeire, és nem is a következményeire.

Nem az a válság, nem az az adósság

Apokaliptikus víziókra ezúttal nincs ok: ez a bezuhanás ugyanis szerencsére nem olyan, mint a 2009-es bezuhanás volt. Akkor a magyar gazdaság biztosítókötél nélkül, szabadesésben száguldott az államcsőd kőkemény talaja felé úgy, hogy senki nem nyúlt utána, és a becsapódást csak azért kerülte el, mert egy rossz akciófilm gagyi vizuális effektekkel megjelenített képtelen fordulataként

Igen, ugyanaz a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely ellen aztán Orbán Viktor kihirdette a szabadságharcot. De sem a gazdaság mostani és akkori állapota, sem a két válság nem hasonlít egymásra. 

A magyar gazdaság ma sokkal jobb állapotban van, mint 2008-2009-ben volt – elsősorban az államadósságot tekintve, de azt is, hogy a befektetők mennyire hajlandóak kölcsönadni az országnak. Most ugyanis van, aki segítsen rajtunk – vagyis kölcsönadjon –, mielőtt elkezdenénk zuhanni, mert a kormány az utóbbi években következetesen azt a képet alakította ki magáról, hogy a maga súlycsoportjában megbízható adós.

A megbízható adós

2009-ben a „hazudtunk reggel, éjjel meg este” alapján nyugvó gazdaságpolitika nem bírta ki a sokkot, és nem is szívesen adott Magyarországnak kölcsön senki a kék-fehér szuperhősön kívül. Az utóbbi években azonban az állam következetesen alacsonyan tartotta az éves államháztartási hiányt – vagyis ügyelt arra, hogy csak egy kicsit költsön többet annál, mint amennyi bevétele lesz –, és az államadósságot is sikerül úgy átstrukturálnia, hogy sokkal nagyobb mértékben tartozzon saját polgárainak, mint a külföldi befektetőknek. 

Ezt a törekvést ismerte el a Moody’s hitelminősítő, amikor a járvány második hullámának kibontakozásakor módosította Magyarország jelenlegi adósbesorolását pozitívra (vagyis belengette a felminősítés lehetőségét), és erre hivatkozott Orbán Viktor is, amikor

Kilábalni a válságból

Ami pedig a válságot illeti – ahogy azt Zsiday Viktor is kifejtette az Azonnalinak még a koronavírus-járvány tavaszi első hullámának elején –: a 2008-2009-es súlyos visszaesést a gazdaságon belüli egyensúlytalanságok okozták, a mostani válság viszont egy külső sokk eredménye, ami ha megszűnik, a gazdaság komoly belső szerkezetátalakítás nélkül gyorsan visszaállhat a normális kerékvágásba – amennyiben életben maradnak addig az embereknek munkát adó cégek. A Világbank vezető közgazdásza viszont lassú kilábalásra számít, de az szerinte is kulcsfontosságú lesz, hogyan tudnak majd hitelhez jutni az egyes országok, amikből majd újraindítják a gazdaságaikat.

A gazdaságot könnyebb újraindítani, ha nem mentek tönkre a cégek, részben ezek életben tartása az oka országok eladósodásának a járvány okozta válság következtében: miközben csökkennek a bevételek, és nőnek az egészségügyi kiadások,

átvállalják a cégek munkaerő-költségeinek egy részét; illetve hitelből pótolják az abból fakadó bevételkiesést is, amikor elengedik a cégek befizetendő adóit (hiszen ezeket amúgy sem fizetnék, ha tönkremennének).

Lesz pénz

Több jel utal arra, hogy a magyar gazdaságpolitika válságkezelése inkább a megúszásra játszik: a gazdaságélénkítő csomagok nem jelentenek valódi segítséget, mert a kormány nem szeretné még tovább növelni velük az adósságot. Egy tönkremenő cég a munkanélkülivé váló alkalmazottaival azonban nagyobb terhet róhat az államháztartásra, mint egy állami pénzekből ideiglenesen életben tartott vállalat: vagyis akár aktívan próbál válságot kezelni az állam, akár próbál spórolni a válságkezelésen, hitelre midenképp szüksége lesz.

Varga és Korali a hétfői sajtótájékoztatón azt is elmondták, hogy a jövőre várható 3,3 ezer milliárd forintos hiány miből áll majd:

+ egyrészt újra a magyar lakosságra fognak támaszkodni, vagyis lakossági állampapírokat bocsátanak majd ki;

+ az idei tartalékokat is felhasználják majd (a novemberben felvett euróhitel egy részéből fizetik vissza a jövőre lejáró eurókötvényeket),

+ illetve a forintkötvény-piacról is szereznek majd pénzt, devizahitelre azonban a novemberi devizakötvény-kibocsátásnak köszönhetően nem lesz szükség 2021-ben. 

Az immár nem blokkolt uniós költségvetéstől és a helyreállítási alaptól várható pénzeső mellett ezeket a hiteleket nem lesz nehéz beszereznie Magyarországnak.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali