Megvan a nagy EU-s megállapodás: nincs vétó, van jogállamisági kritérium

Magyarország és Lengyelország nem vétózta meg az EU következő hétéves költségvetését és a koronavírus-segélycsomagot. Mindenki nyertesnek tartja magát, bár Orbán szerint a vitáknak nincs végük. Mind a többéves költségvetést, mind az uniós pénzek kifizetését bizonyos jogállamisági feltételekhez kötő rendeletjavaslatot még a miniszterekből álló Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia.

Miután csütörtökön Lengyelország és Magyarország visszavonta az EU költségvetését és a koronavírus miatti segélycsomagot érintő vétófenyegetését,

az Európai Tanácsban.

Miközben Varga Judit, igazságügyi miniszter „győzelemről” beszélt már a nap folyamán is, lengyel kollégája nem volt elégedett azzal a kompromisszummal, amit majdnem az utolsó percekben Budapest és Varsó elért az EU soros elnöki tisztségét betöltő Németországgal. 

Ennek értelmében a magyar és a lengyel fél ugyanis tényleg nem tudta keresztül vinni az akaratát: az uniós kifizetésekre vonatkozó jogállamisági kritériumok maradnak. De ez nem is annyira meglepő, elvégre az egész vétó azt úgysem érinthette volna, az már egy eldöntött ügy. A magyar és lengyel vétó legfeljebb valami bosszú lehetett volna egy másik ügyben – a költségvetésében – olyan kudarcért, amit Budapest és Varsó a jogállamiság kritériumok tárgyalásakor – elvégre ott nincs egyhangúsági követelmény – nem tudott keresztülverni.

A Die Presse bécsi napilap brüsszeli tudósítója úgy tudja, az EU-költségvetés magyar-lengyel blokkolását az EU állam- és kormányfőinek 3 és féloldalas, jogi kötőerővel nem bíró, a jogállamisági mechanizmusól szóló állásfoglalásával oldották fel.

Ennek procedúrája az eddigi gyakorlat szerint nagyjából másfél-két évig tart, vagyis jó eséllyel a 2022-es magyarországi országgyűlési választás után születik csak ítélet Luxembourgban.

A német tanácselnökség Varsóval és Budapesttel kötött kompromisszumában arról volt szó, hogy mellékelnek majd értelmezést a jogállamisági kritériumok mellé (ez azonban nem jogszabály), valamint amennyiben Lengyelország és Magyarország megtámadja az EU-s kifizetések jogállami feltételekhez kötését (amit Orbán és Morawiecki be is jelentettek), úgy az Európai Bíróság döntését is ki kellene várni, ami – az ottani ügymenet idejét nézve – az egésznek az alkalmazhatóságát gyakorlatilag kitolná 2022-ig. Más olvasatban persze

Hogy pontosan, változtatás nélkül a német elnökséggel letárgyalt kompromisszumokat fogadták-e el csütörtök este az Európai Tanácsban a tagállam állam- és kormányfők, az pontosan majd akkor derül ki, ha az ülés végén közzéteszik az erről szóló dokumentumot.

Nem csak Varga Judit beszélt a megállapodás kapcsán győzelemről, de gyakorlatilag valamennyi EU-s politikus is. Clément Beaune francia EU-ügyi miniszter azt emelte ki, hogy „megmondtuk, (…) nem áldozzuk fel a jogállamiságot, a vállalást megtartottuk“. Mark Rutte, holland jobboldali liberális kormányfő is – aki a jogállamisági kritériumok legelkötelezettebb támogatója volt nyáron – a holland sajtó információi szerint garanciát kapott arra, hogy az elfogadott kiegészítések nem jelentenek az eredeti tervekhez képest visszalépést. A francianyelvű belga közszolgálati adó úgy értesült: a Benelux-államok azt szeretnék, hogy a bíróság gyorsított eljárásban döntsön, és akkor a jogállamisági mechanizmus 2022 előtt is alkalmazható lehetne.

Orbán Viktor a győzelmi jelentésében már nem a jogállamiságról beszélt, hanem hogy „megvédtük a magyarok pénzét”, ami annyiban igaz is, hogy ha vétóoztak volna, nem tudott volna Magyarország a koronavírus-mentőcsomagból részesülni. Szerinte annyiban „győzött a józan ész“, hogy elmaradtak „az ideológiai viták“. De azt

Csütörtök este nem csak a költségvetés kérdése, de az Oroszország elleni szankciók is szerepeltek a napirenden. Itt is született döntés: a jelenleg is érvényben lévő szankciókat 2021. június 30-ig meghosszabbítják.

Mind a többéves költségvetést, mind az attól különálló, a kifizetések bizonyos jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendeletet (amely egyelőre még csak javaslat, a részleteiről itt írtunk) előbb a tagállami miniszterekből álló Európai Unió Tanácsának (tehát nem a csütörtök este ülésező Európai Tanácsnak, amelyben a kormányfők ülnek), majd az Európai Parlamentnek is el kell még fogadnia ahhoz, hogy ezek hatályba is léphessenek.

FOTÓK: Európai Tanács fotószolgálata