Úgy néz ki, az Európai Parlament elnöke is elégedett a magyar-lengyel-német deallel

Az elért eredményekből nem kívánnak hátrálni, mondta David Sassoli. Ha a tagállami vezetők megszavazták az EU következő büdzséjét, az Európai Parlamentre kerül a sor.

Annak ellenére, hogy benne volt a pakliban, hogy az EU négy kicsi és gazdag tagállama, a „fukar négyeket” (Hollandia, Dánia, Svédország és Ausztria) a leghangosabban képviselő Mark Rutte („a holland fickó”, Hollandia liberális miniszterelnöke) akadályt gördít a magyar-lengyel tandem németekkel kialkudott egyezsége elé, több jel utal arra, hogy nem lesz akadálya az EU következő költségvetését érintő végső egyezségnek az Európai Tanács december 10-11-i ülésén.

Rutte és a fukar négyek ugyanis a kezdetek óta nagy támogatói egy szigorú jogállamisági mechanizmusnak – a holland miniszterelnökre például otthon is nagy nyomás nehezedik, hogy megvédje a holland adófizetők EU-költségvetésbe kerülő pénzét attól, hogy azt például Magyarország a „nemzeti tőkésosztály” megsegítésére használja.

Rutte sajtóhírek szerint csütörtök délelőtt három kérdést fogalmazott meg, amikre választ még az egyezség elfogadása előtt várt. Mindenekelőtt kíváncsi volt az Európai Parlament álláspontjára, továbbá bizonyosságot szeretett volna afelől, hogy a kompromisszum nem érinti a jogállamisági mechanizmus lényegét, valamint arra is garanciát kért a német elnökségtől, hogy az Európai Bíróság – ahol Magyarország és Lengyelország minden bizonnyal időhúzás céljával megtámadja majd a jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletet – ítélete után visszamenőleg is ki lehet majd vizsgálni az addigi esetleges jogsértéseket.

A jogállamiság témájával az utóbbi időben kiemelten foglalkozó Petri Sarvamaa finn néppárti EP-képviselő egy Twitter-posztjában azonban arról ír: fontos győzelem született, és nem Orbánék számára. A képviselő szerint

Úgy néz ki, az Európai Parlament nem lesz akadály

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke csütörtök délután, miután beszédet tartott a tagállamok állam- és kormányfőinek ülésén, sajtótájékoztatón elmondta:

Sassoli kitért az EU következő, 2021-2027 közötti költségvetésre, valamint a koronavírus válság miatti helyreállítási alapnak az ügyére és az ezzel politikailag összekapcsolt, ám jogilag semmi kapcsolatban nem levő jogállamiság mechanizmusra is, amely miatt a magyar és a lengyel fél sokáig vétóval fenyegetett. Az EP-elnök kiemelte, hogy a helyreállítási csomag Európában nagy támogatást élvez, a tagállamok vezetőihez intézett beszédében a jogállamisági mechanizmusról pedig elmondta:

Az Európai Parlamentben még november végén az összes pártcsalád vezetője sürgette a Európai Tanácsot, hogy jusson megegyezésre a hosszútávú uniós költségvetésről annak érdekében, hogy a források végre segíthessenek a gazdasági válság leküzdésében.

David Sassoli a sajtó munkatársaink elmondta:

Újságírói kérdésre válaszolva – amely a holland kormányfő, Mark Rutte kérdését ismételte meg arról, hogy mi az EP álláspontja a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban – Sassoli elmondta, hogy az Európai Parlament nem fogadja el az eddig elért eredmények megkérdőjelezését. Sassoli itt arra a rendeletjavaslat-szövegre célozhat, ami még november közepén jelent meg az EP költségvetési szakbizottságának honlapján – erről részletesen itt írtunk. A jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletjavaslat szövegét egyébként sajtóhírek szerint a tegnapi lengyel-magyar-német megállapodás nem változtatja, csak a végrehajtás módjában lennének különbségek, és kiegészítéseket fűznének hozzá. Ha ezeket az eredményeket az Európai Tanács megállapodása támogatja majd, akkor a parlament is elégedett, mondta Sassoli. 

Az, hogy az Európai Parlamentnek mi a véleménye az ügyben, azért fontos, mert az Európai Tanácsot követően nekik is meg kell szavazniuk az EU új büdzséjét.

NYITÓKÉP: Eric Vidal / European Parliament Multimedia Centre