Úgy néz ki, megállapodott a vétóval fenyegető magyar-lengyel fél a német EU-elnökséggel

Jarosław Gowin lengyel kormányfőhelyettes egyszer már bejelentette az EU-s költségvetést érintő vétó ejtését, amiből aztán mégsem lett semmi, de most úgy tűnik, tényleg megállapodtak a lengyelek és a magyarok az EU német soros elnökségével. A megállapodás tényét a Bloombergnek egy, a tárgyalásokra rálátó magyar tisztviselő is megerősítette.

Jarosław Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes a Bloomberg szerint szerdán újságíróknak elmondta, hogy

A megállapodás tényét a Bloombergnek egy, a tárgyalásokra rálátó magyar tisztivselő szintén megerősítette. A két ország vezetői az Európai Unió Tanácsában soros elnök németekkel jutottak megegyezésre, hamarosan pedig a többi tagállammal is ismertetik álláspontukat. A költségvetés vétójával azért fenyegetett Lengyelország és Magyarország, mert a költségvetéssel párhuzamosan, attól jogilag függetlenül olyan rendeletet terveznek elfogadni az unió intézményei, amely bizonyos jogállamisági feltételekhez kötné az EU-s pénzek kifizetését a tagállamoknak, ennek részleteiről itt írtunk.

„Péntekig véglegesíthetjük az alkut” – mondta Gowin, hozzátéve, hogy egyelőre Varsó, Budapest és Berlin között van megegyezés, de úgy hiszi, hogy végül a maradék huszonnégy tagállammal közös megegyezés fog születni.

A hírt egyelőre nem erősítették meg a három ország kormányfői, illetve fontos kiemelni, hogy

azt már egyszer korábban is bejelentette, aztán a lengyel kormány mégis visszatért a korábbi, szigorú álláspontjához. A miniszterelnök-helyettes újságírói kérdésre sem kívánt nyilatkozni a megállapodás részleteiről, csupán annyit mondott, hogy Lengyelország szuverén, az EU pedig egységes marad tőle.

Miről állapodhattak meg?

A Deutsche Welle lengyel kiadásának értesülései szerint a magyarok és a lengyelek három javaslatot tettek az általuk kifogásolt jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban:

+ egy külön értelmező nyilatkozatban tegyék egyértelművé, hogy a rendelet a jogállamiságról az EU-s pénzügyek vonatkozásában szól, és nem vonatkozik mondjuk migrációs vagy családjogi kérdésekre (ez egyébként a rendeletjavaslat jelen formájából is egyértelmű);

+ valamiképp erősítenék azt a – jelenleg a rendeletjavaslat preambulumában szereplő – lehetőséget hogy a szankciós eljárás alatt álló tagállam a tagállami állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elé vihesse az ügyet;

+ végül pedig azt akarják elérni, hogy ha el is fogadják a rendeletet, azt

ugyanis a rendeletet meg tervezi támadni a magyar és a lengyel kormány az EU Bíróságán. Az ilyen eljárások jellemzően egy-két évig elhúzódnak, és Magyarországon ugye 2022 tavaszán lesz választás.

Csak egy átlagos kedd este Varsóban

Mint megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök kedden Varsóba utazott, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel és Jarosław Kaczyński PiS-elnökkel tárgyaljon Lengyelország és Magyarország EU-büdzsével kapcsolatos álláspontjáról.

A látogatás előzménye, hogy a magyar és a lengyel kormány az Európai Unió következő költségvetésének és a koronavírus-válság miatt helyreállítási alap vétójával fenyeget egy ideje, ha az EU-s pénzek elköltésének jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendeletet a jelenlegi, nekik nem tetsző formában fogadják el a tagállami miniszterek az Európai Unió Tanácsában. A lengyelek a múlt héten bedobták, hogy esetleg mégse vétóznának, de hamar visszatértek a keményvonalas álláspontjukhoz.

A látogatás után Orbán újságíróknak elmondta, hogy komoly esély van arra, hogy péntekig pontot tegyenek a vita végére, és esélyünk van „egy lengyel-magyar győzelemre” is, bár azt nem részletezte, hogy ez pontosan mit is jelent.

NYITÓKÉP: Európai Tanács sajtószolgálata