1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.
A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.
Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.
Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.
A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.
Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.
Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!
Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!
Vasárnap körbekérdeztünk Szájer József lemondásának lehetséges okairól; akkor belső dilemmákról, a Fidesz vállalhatatlan irányáról, jobb ajánlatról és megunt EP-beli munkáról beszéltek nekünk volt és jelenlegi EP-képviselők. A keddi hírek az illegális buliról, amin – ahogy azt maga is elismerte – Szájer József is részt vett, árnyalják a képet. Az Azonnali újra körbekérdezett, hogyan látják a volt és jelenlegi EP-képviselők a Szájer József körüli botrányt.
Brüsszelben ez még pletykának is kevés
Szanyi Tibort, az MSZP volt EP-képviselőjét, az ISZOMM párt alelnökét meglepte a hír, bár azt mondja, pletykákat ő is hallott korábban, de elmondása szerint Brüsszel „egy annyira liberális buborék”, hogy ott az, hogy
A volt EP-képviselő egyébként Szájer Józsefet nagyon kedveli és szakemberként nagyra tartja, ez az ügy pedig szerinte inkább a Fidesz képmutatását szemlélteti; azt, hogy „a Fidesz egyfolytában hazudik”.
Brüsszelben Szájer József ügye egy szabálysértés, legfeljebb abból lehet gond, hogy a buliban drog is volt, bár Belgiumban az erre vonatkozó szabályok is lazábbak – magyarázta az Azonnalinak Szanyi –, itthon viszont ez egy sikamlós történet. „Hirdetünk mindenféle apa-anya-alkotmányt, közben meg cédákkal mászkálunk az adriai hajókon és élvezzük a brüsszeli liberalizmus minden szépségét” – jellemezte Szanyi Tibor a Fidesz „kettősségét”. Hogy kit delegál Szájer József helyett a Fidesz, az Szanyi szerint „tökmindegy”, mert „annyi otromba hazugságot, amit a Fidesz már összehordott, csak romlottságból és rengeteg pénzért lehet csinálni”.
Ujhelyit meglepte Szájer bátorsága
Az MSZP EP-képviselője, Ujhelyi István a felvetődő erkölcsi kérdéseket Szájer lelkiismeretére bízza, az sokkal inkább zavarja, hogy „az egész rendszer hazugságra épül, a kereszténydemokrata értékek álszent hangsúlyozásától kezdve a család szerepének matrázásán át a homofóbiáig”. Az EP-képviselő úgy látja, az értékek ebben a rendszerben megszűnnek létezni; ha egy kalózpárti képviselővel esne meg egy ilyen, arra csak legyintenénk,
Ujhelyi azt mondja, nem lepődött meg a hír hallatán. Ő is „hallott pletykákat”, bár ezeket nem akarta részletezni; az MSZP EP-képviselőjét inkább az lepte meg, hogy valaki „ennyire bátor”, hogy elmegy egy ilyen buliba, miközben magukat a lengyelekkel a keresztény Európa utolsó bástyáiként beállítva „a legnagyobb konfliktusát éli egymás közt az Orbán-rendszer és az egész világ”.
Schöpflinnek inkább kérdései vannak
Schöpflin György politológus, a Fidesz volt EP-képviselője szerint „az ügy magáért beszél”, amihez nincs mit hozzáfűzni. Schöpflin szerint egy keresztény-konzervatív értékrendet valló ember számára „valamennyire kényes” egy ilyen homoszexualitással kapcsolatba hozható ügy, ami az ellenzék számára is egy olyan magas labda, amit muszáj leütniük, mert „ez a politika”.
Ugyanakkor a volt EP-képviselőben egy sor kérdés is felmerül: házibuliban volt-e Szájer József vagy orgián, ki és miért szivárogtatták ki a magyar EP-képviselő nevét, és miért csak az övét, és miért nem tudni, kik és milyen beosztásúak voltak a hírekben szereplő diplomaták. A politológus nem zárja ki, hogy
Úgy látja, a belga kormány nagyon elkötelezett az Unió szorosabb integrációja mellett, és „nem nagy barátja a Fidesz-kormánynak”, és szerinte biztosak lehetünk abban, hogy „egyes belga képviselők most nagyon örülnek”. A volt képviselő egyébként nem emlékszik, hogy az EP-ben végzett munkája során bárkitől hallott volna pletykákat Szájer Józsefről.
Schöpflin további következményekre számít: szerinte „ez egy olyan nagyszabású botrány”, hogy nem kizárt, a Fidesz valamilyen módon ellentámadásba lendül. Az, hogy ki lép Szájer József helyére (az esetleges jelölteket itt ismertettük), Schöpflin szerint attól is függ, hogy milyen stratégiát akar követni a Fidesz-delegáció Brüsszelben az elkövetkező években, illetve hogy meddig marad a Fidesz-delegáció a Néppártban. A volt EP-képviselő nem tartja kizártnak, hogy Szájer József botránya most „ad egy csavart”, aminek nyomán ismét napirendre kerül a Fidesz néppárti tagsága.
Csáky szerint Szájer kilőtte a Fidesz lehetőségeit Brüsszelben
Csáky Pál, a felvidéki MKP volt EP-képviselője, aki 2014-2019 között szintén az Európai Néppárt frakciójában ült, Szájer József részvételét a pénteki bulin „nagyon nagy bakinak” tartja, amire nincs mentség. Csáky szerint ez Szájer részéről egy komoly botlás – ahogy Borkai Zsolt ügye is az volt –,
A volt EP-képviselő szerint azonban az ügy politikai vetületén Szájer lemondásának okai tulajdonképpen nem változtatnak: Csáky úgy látja, hogy Szájer a Fidesz „nagykövete” volt Brüsszelben, akinek volt „egyfajta személyes hitele” a néppárti és a többi frakció vezetői előtt is, amitől most a Fidesz elesik. A magát a vétóval nagy csatába manőverező Fidesznek Csáky szerint nagy szüksége lenne valakire, aki a két fél között közvetíteni tud, viszont a volt EP-képviselő úgy gondolja, hogy ezzel az afférral Szájer „kilőtte magát és kilőtte a Fidesz lehetőségeit is, ami rossz a magyar miniszterelnöknek, rossz a Fidesznek és rossz Magyarországnak is”.
Nyilatkozatstop
Több alkalommal kerestük az RMDSZ EP-képviselőjét, a szintén a Néppárt soraiban ülő Winkler Gyulát is; ő végül csak annyit reagált SMS-ben, hogy
A Pesti Hírlap egyébként úgy értesült, hogy a kormánypárti politikusok körében nyilatkozatstop van a lemondott EP-képviselő rendőrségi ügyéről. A lap kormányközeli forrásra hivatkozva azt írja, központi utasítás értelmében minden, Szájer József ügyével kapcsolatos megkeresést vissza kell utasítaniuk.
NYITÓKÉP: Az Európai Parlament fotószolgálata
1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.
A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.
Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.
Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.
A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.
Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.
Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!
Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!