+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Paradigma Intézet
2020. december 1. kedd, 14:25
A Fidesz évtizedes sikerének két alapeleme a folyamatos gazdasági növekedésből fakadó életszínvonal emelkedés és a kommunikációs tér teljes uralása. Most mindkét fronton komoly kihívásokkal néz szembe Orbán Viktor. A Fidesz által csúcsra járatott „cirkuszt és kenyeret” stratégiához most a kenyeret kölcsönből kapják a választók, míg a cirkuszban, ha átmenetileg is, de nem a Miniszterelnöki Kabinetiroda a műsorigazgató.

 

Kijelenthető, hogy 2020 utolsó hónapjában mind a magyar, mind pedig a nemzetközi gazdasági adatok aggodalomra adhatnak okot, amellyel párhuzamosan a kommunikációs térben sem pontosan az történik, mint amit Orbán szeretne. Mondhatni, hogy

 

a járványhelyzet okozta „objektív valóság” felülírja azt a konstruált világot, melyet a Fidesz teremtett azért, hogy abban mindig győzni tudjon.

 

Az első kihívásra így, másfél évvel a 2022-es választások előtt megszorítások helyett hitelfelvétellel reagált a kormány és nehezen elképzelhető, hogy a brüsszeli huzavona után ne szülessen olyan kompromisszum, melynek nem az az eredménye, hogy az EU-s mentőcsomag rázúdul a jövő évi költségvetésre. A második kihívásra már nincs ennyire egyszerű megoldás. (És itt most arról nem is beszélünk, hogy 2010 óta most lesz az első olyan parlamenti választás, ahol a pártrendszer leképezi majd a választási rendszert.)

 

A napirend uralása siker. A Fidesz legutóbbi kétharmados sikerét egy patikamérlegen összerakott, a kommunikációs térbe mesterségesen elhelyezett politikai termék hozta. A „Soros-terv” volt az origó, a viszonyítási pont már 2017 márciusában megvolt a részletes roadmap egészen 2018 áprilisáig. Abból legalábbis erre lehet következtetni, hogy ebben az időszakban az összes kormánypárti megnyilvánulás tartalmazta az éppen aktuális álláspontot és „az üzenetet”, a témák variálása és újak bevezetése is láthatóan egy olyan stratégia mentén történt, mely a választást megelőző egy hétben érte el a csúcspontját és minden érintett szereplő fegyelmezetten lekövetett. (Kivéve talán, amikor a kormánypárt körüli értelmiségi holdudvar kritikát fogalmazott meg a túlzottan leegyszerűsített „sorosozással” szemben, ám a tiszavirágéletű elégedetlenséghullám felett győzött az elmúlt években a fideszes kommunikációra jellemző „a cél szentesíti az eszközt” szemlélet.)

 

A téma, az ellenfél kiválasztása és a saját maga által teremtett válsághelyzet megoldása után pedig Orbán sikeresen tovább tudta erősíteni a megkérdőjelezhetetlen vezető szerepét, miközben az „alkalmatlan” ellenzék csak a belső harcaival volt elfoglalva. A fokozódó járványhelyzet ennek vetett véget.

 

Milyen következtetéseket vonhatunk hát le a választási törvény 23:59-es módosítójából, Demeter Szilárd Sor(o)s-cikkéből és abból, hogy George Clooney-ról mindent is megtudhattunk az elmúlt héten?

 

Az első lehetőség, hogy ennyire olajozottan működik a Kabinetiroda. Keddre időzítenek egy meleg párok örökbefogadását ellehetetlenítő alkotmánymódosítást, csütörtökön pedig egy kormánytag kávézni hívja George Clooney-t, miközben Demeter Szilárd is zöld lámpát kap a kedélyeket borzoló publicisztikára.

 

Ennél azonban esélyesebb a B-opció, azaz, hogy a hosszútávú tervbe illeszthetőség és a végiggondolt koncepció szinte egészben hiányzott egy sor kormányzati intézkedésből, vagy kormányhoz köthető megnyilvánulásból.

 

„Gumicsontok” és reakciók voltak egy olyan csapattól, akitől a folyamatos proaktivitáshoz vagyunk szokva. A homoszexuálisok „betámadásánál” még látszódott, hogy lehet, hogy valami koncepció mentén történik az ügy felépítése, de gyorsan bekerült a fiókba és azóta nem igazán hallani róla. A kormánypárti médiumokat böngészve feltűnően hiányoznak a kulcsszavak, az „üzenet”. Akár azt is mondhatnánk, hogy

 

egészen azt a benyomást kelti, mintha az ellenzéki pártok kommunikációját látnánk: az ad hoc témaválasztás a saját, kreált valóságértelmezés erősítése helyett, az eseményekre való reagálgatás a napirend uralása helyett.

 

A járványhelyzet okozta bizonytalanság bizony olyan improvizációra kényszeríti a kormánypárti kommunikációt, amitől jól láthatóan elszokott. Az improvizációval pedig az a baj, hogy könnyen csúszik bele hiba.

 

Nem kizárt, hogy Demeter Szilárd-féle véleménycikk alig lépte volna át a „nemfideszes” visszhangkamra ingerküszöbét a 2018-as felfokozott kampányhangulatban, amikor minden Soros Györgyről szólt. Most ugyan a felfokozott hangulat adott – csak éppen egészen más tényezők miatt –, így az ütemtévesztés látványos lett és minimum egy magyarázkodást eredményezett. Az utóélete meg nem kizárt, hogy elsodorja a fideszes kultúrharc vezéralakját az élcsapatból.

 

A kérdés, hogy mindez mennyire tartható fent hosszú távon komoly politikai arcvesztés nélkül? El lehet-e egyáltalán terelni a publikum figyelmét arról, hogy a gazdaság védelmét szem előtt tartva enyhébb intézkedéseket hoz a kormány a járvány kordában tartása érdekében, mint az arányaiban alacsonyabb fertőzöttszámmal bíró Ausztria?

 

Bár több kormányközeli intézet és médium belengette, hogy mivel igen komoly tétje lesz a 2022-es választásoknak, így a kampány is hamarabb fog elkezdődni, bár ennek egyelőre konkrét jelei nincsenek. A Fidesznek most egy tényleges válságot kell megoldania, ráadásul olyat, amit nem lehet egy külső ellenségképpel azonosítani, majd diadalmasan legyőzni.

 

A mostani tudásunk szerint

 

sem az egészségügyi ellátórendszerünk, sem pedig az államháztartás nincs olyan állapotban, hogy a következő másfél év teljesen zökkenőmentes legyen a kormány számára.

 

Ezt pedig a rendkívül sikeres kommunikációjával tudja ellensúlyozni, pont úgy, ahogy azt az eddigiekben is tette. Ezt az elmúlt évtizedben sikert sikerre halmozó kommunikátorok is tudják.

 

Izgatottan várjuk, hogy mikor kezdik el.

 

A Paradigma Intézet decembertől az Azonnalin jelentkezik!

 

FOTÓ: Michael Vlasaty / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A fejletlen orvosi technológia következtében 40 napos vesztegzárral próbálták meg az akkori járványokat megállítani.

Egy, a Lancet folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ha AstraZenecával vagy Szputnyik-V-vel oltanak be,
jobb, ha nem vagy elhízott.

Bő egy héttel Teleki Pál halála után a Magyar Királyi Honvédség csapatai bevonultak a Délvidékre, segítve ezzel a nácik balkáni hadjáratát.

Története is azt bizonyítja: túlságosan leegyszerűsítő, ha nemzetek közötti háborúként akarjuk láttatni a boszniai polgárháborút.

Az izraeli parlamentbe szélsőséges cionista politikusok is bekerültek. Ha Benjamin Netanjahu kormányfő akar maradni, az ő támogatásukat is meg kell nyernie. De kik ők?

Ungár Péternek pedig, aki a szakszervezet jogait kérte számon rajta, egyszerűen annyit üzent, ne fontoskodjon.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás