+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2020. november 27. péntek, 13:33
A miniszterelnök újra a multik által kivitt profithoz mérte az uniós forrásokat. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy egy kiló alma átlátszóbb, mint egy folyóméter kolbász.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Orbán Viktor itthon évek óta csak a saját sajtójával áll szóba, ezért mindig érdekes látni, amikor nagy ritkán interjút ad egy nyugati lapnak, ahol a péntekenkénti Kossuth rádiós standupjaihoz, meg az MTVA-s és TV2-s interjúkhoz képest érdemi kérdéseket is kap. Ezek a nyugati lapoknak adott interjúk azt hivatottak demonstrálni, hogy

 

a magyar miniszterelnök igenis késsel-villával enni tudó, kulturált európai politikus,

 

Orbánnak pedig van is akkora rutinja, hogy hozza ezt a figurát. 

 

Szerdán a Die Zeit német hetilap online kiadásában jelent meg egy interjú a magyar miniszterelnökkel, ahol az uniós büdzsé megvétózása kapcsán sok téma szóba került. Orbán a szocialista rendszer lebontásában való részvételét felemlegetve ügyesen állította be magát a jogállamiság harcosaként, meggyőzően tartotta maga elé Helmut Kohl emlékét, akit az egyik mentorának tart, és még Soros Györgyről is úgy beszélt, hogy a magyar olvasó szinte elfeledkezik a pár évvel ezelőtt az egész országot kékbe borító idióta plakátkampányról. 

 

Orbán természetesen minden Magyarország és Brüsszel közötti valós, és a Magyarország és Soros György közti elképzelt ellentét forrásaként a migrációhoz való eltérő hozzállást nevezi meg; az uniós pénzekkel kapcsolatban pedig újra megemlíti azt a pár éve kormánypárti körökben zajos sikert arató elméletet, hogy az uniós pénzek nem segítséget jelentenek Magyarországnak,

 

hanem egyszerűen járnak neki cserébe azért a profitért, amit a multik visznek ki az országból.

 

Az uniós források és a multik által az országból kivitt profit összevetése Thomas Piketty francia közgazdásztól származik. Piketty A tőke a 21. században című monumentális munkájával vált világhírűvé, amiben a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségeket kétszáz éves idősorokon vizsgálva fogalmazott meg nagyon hatásos kapitalizmuskritikát. 

 

Piketty ezzel a sokat hivatkozott, magasztalt és kritizált művével egy csapásra az újbaloldal ikonjává vált, amikor pedig a blogján megjelent az uniós forrásokat a multik profitjával összevető grafikon, a magyar újbaloldali és a kormánypárti közgazdászok úgy kerültek hirtelen közös nevezőre, mint a Fradi- és Újpest-drukkerek egy DAC-meccsen, a kormánypárti sajtó öntudatlan neomarxistái pedig érezhetően könnyes áhítattal nevezték „sztárközgazdásznak” a Brüsszellel szembeni magyar szabadságharcot nyugati tudósként igazoló újbalos Pikettyt. 

 

Azóta sem értem, hogy egy ilyen módszertani bakugrást hogyan lehet egyáltalán komolyan venni – mármint nem a magyar közélet univerzumának kormánypárti részében, ahol akár egy álkérdésekkel teli nemzeti konzultáció is értelmezhető népszavazásként –, egy magasan jegyzett tudós blogján hogyan jelenhet meg ilyesmi. Ugyanis ezeket a számokat önmagukban semmi értelme összevetni:

 

a nálunk beruházó multik nem csak profitot termelnek, hanem munkát adnak egy csomó embernek, adókat fizetnek az államnak,

 

és a megtermelt profitjuk egy részét a magyar gazdaságba forgatják vissza.

 

A beáramló uniós pénzeknek szintén ilyen hatásuk van, még akkor is, ha felesleges baromságokra költjük el őket: amíg épül a később soha ki nem használt stadion, addig az építőiparban dolgozóknak van munkájuk és pénzt keresnek, amiből majd termékeket és szolgáltatásokat vásárolnak. A kettő összevetésének semmi értelme; akit érdekel, szakmai cáfolatot Oblath Gábortól itt, Béndek Pétertől itt olvashat, gyönyörűen fogalmazott dühös mondatokat Széky Jánostól Pikettynek egy másik megnyilvánulása kapcsán pedig itt.

 

Én most inkább szemléletes analógiákat mutatok arra vonatkozóan, hogy milyen az uniós források és a multik által kivitt profit összevetése. Olyan, mintha azt mondanánk: 

 

+ egy kiló alma átlátszóbb, mint egy folyóméter kolbász;

 

+ fél mázsa brikettnek szebb hangja van, mint fél ár kukoricaföldnek;

 

+ vagy húsz liter disznózsír kényelmesebb, mint tizenöt liter cefre.

 

Szóval tudjatok róla:

 

amikor ezt a két mutatót veti össze, a miniszterelnök is ilyeneket mond.

 

Olvasnál még Renczes Ágostontól? Itt megteheted. Vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás