+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. november 26. csütörtök, 10:10
Ötven éve jelent meg a Charlie Hebdo első száma: eleve egy politikai cenzúra miatt kellett elindítani. Kezdetben az újbaloldal legfontosabb hangja volt, 1981-re azonban becsődölt. 1992-ben indult újra, azóta főleg az iszlámellenesség vagy az antiszemitizmus vádjaival kell megküzdeniük.

A Charlie Hebdo ötven évvel ezelőtt azért indult el, hogy helyettesítsen egy másik lapot. 1970 novemberében több baloldali és anarchista humorista Hara-Kiri néven indított viccújságot – rögtön az egyik első szám címlapján Charles de Gaulle halálán komolytalankodva. 1970. november 9-én halt meg a volt államfő Colombey mellett. A Hara-Kiri a címlapján a hírről – kigúnyolva egy napokkal korábbi diszkóbalesetről nagyon szenvtelenül beszámoló francia sajtót – úgy számolt be, hogy „tragikus bál Colombey-ben: 1 halott”.

 

Noha más nem is szerepelt a címlapon, csak ez a felirat, mindenki – így a belügyminisztérium is – tudta, miről, kiről van szó. A belügyminiszter megtiltotta az adott szám terjesztését, bár ezt azzal indokolta, hogy egy korábbi szám szerinte pornográf tartalma miatt van rá szükség.

 

Végül a Hara-Kirinek pár szám után befellegzett. Az alapítók azonban nem adták fel, és létrehozták a Charlie Hebdot, amelynek

 

első száma 1970. november 23-án jelent meg. Rajta a hatalmas felirattal: „Franciaországban nincs cenzúra”.

 

„ÖTVEN ÉVE HALT MEG A CHARLIE HEBDO KITALÁLÓJA”: A LAP IDÉN ÍGY EMLÉKEZETT CHARLES DE GAULLE HALÁLÁNAK ÉVFORDULÓJÁRA. FOTÓ: CHARLIE, FB

 

A hetvenes években a Charlie Hebdo nem csupán karikatúrákat közölt, de az 1968-as mozgalommal beindult progresszív ügyek szószólójává lett: kiállt a nukleáris energia és a hadkötelezettség ellen, valamint a feminizmus és az abortusz mellett. A lapot eközben erős antikapitalizmus is jellemezte.

 

Arra ma már kevéssé büszkék, hogy 1977-ben a Charlie Hebdo a pedofília mellett is kiállt. Felszólította ekkoriban azon olvasóit, „akik szintén szeretik a kislányokat és kisfiúkat, a puha és pihétlen combokat”, hogy tiltakozzanak három pedofíliáért – ahogy a lap írta: „a gyerekek iránti szeretetért” – bebörtönzött ember mellett. Az akkori baloldali sajtóból nem lógott ki ezzel.

 

A hetvenes évek közepén a legolvasottabb politikai hetilap volt, megelőzve a L´Express-t is.

 

Az alternatív baloldalon azonban egyre inkább a Jean-Paul Sartre alapította Libération napilap lett végül a vezető. A Charlie Hebdo eleve lesodródott a baloldalról már azzal is, hogy az újság nem állt be 1981-ben a szocialista François Mitterrand elnöki kampánya mögé, sőt, egyik karikaturistájuk, Michel Calluci személyében saját jelöltet is akartak indítani az elnökválasztáson. Noha Caluccit 16 százalékra is mérték akkoriban, a szocialista párt részéről olyan erős – halálos fenyegetésekkel is kísért – nyomás helyeződött a lapra, hogy Calluci az utolsó percben elállt az indulástól, Mitterrand pedig valóban megnyerte a választást.

 

A lap eddigra már jelentős adósságot halmozott fel. 1981-ben még elindítottak egy napilapot Charlie Matin néven, de ezt eleve csak három napra tervezték –

 

a harmadik napon már „abbahagyjuk, ez túl sok meló” felirattal be is szüntették.

 

Nem csak a napilapnak, de a hetilapnak is ebben az évben vége lett: 1981. december 23-án jelent meg utoljára.

 

Rá 11 évre, 1992-ben azonban az egykori újság pár alapítója (Siné, Wolinski), kiegészülve új karikatúristákkal (Cabu), ismét beindították a lapot. Az első számon Mitterrand volt látható, aki a gazdasági és társadalmi problémákat látva azt ordítja: „És még a Charlie Hebdo is visszatér!” Az első számot több, mint 150 ezren vették meg.

 

Miközben a korai Charlie Hebdo egyértelműen a radikális baloldali polgárpukkasztásról szólt, az 1992-ben újraindult verziónak eltartott majdnem tíz évig, amig megtalálta az új hangját. 2002-ben jelent meg a lapban Robert Misrahi filozófus cikke, amiben az olasz iszlámellenes Oriana Fallaci könyvét dicsérte. Misrahi azt írta, hogy „az európai közvélemény degenerálódik”, mert „nem akarja se látni, se elítélni, hogy az iszlám folytat kereszteshadjáratot a Nyugat ellen, nem fordítva”.

 

A cikk – és hogy a Charlie Hebdo lehozta – hatalmas vitát váltott ki a francia baloldalon, többen is rasszizmussal, iszlámellenességgel vádolták meg az újságot. Egy 2003-as cikkében a lap akkori főszerkesztője azonban nekiment a szélsőbaloldal USA- és Izrael-ellenességének, és azzal vádolta meg a baloldalt, hogy a harmadik világ vonatkozásában mindent elnézne, amit az USA kapcsán folyamatosan kritizál.

 

A CHARLIE HEBDO SZERINT A FRANCIA BALOLDAL FÉLRENÉZ, HA MUZULMÁNOK A FRANCIÁKAT GYALÁZZÁK. EZT BÍRÁLJA EGY 2020-AS KARIKATÚRÁN. FOTÓ: CHARLIE HEBDO

 

Alig csendesült le az iszlámellenesség vádja, 2008-ban antiszemitizmussal vádolták meg a lapot.

 

Akkori leghíresebb karikaturistája, Siné ugyanis 2008-ban azt írta az akkori államfő, Nicolas Sarkozy zsidó vallást felvett fiáról, hogy „tud élni a kicsi”, amivel arra is utalt, hogy Jean Sarkozy jegyese, aki miatt felvette a zsidó vallást, a Darty-örökség egyik várományosa volt. A lapot ekkoriban nagyon éles támadások érték, a példányszáma hetek alatt 80 ezerről 50 ezer alá zuhant. Sinét végül kirúgta a Charlie Hebdo, a 2016-ban elhunyt karikaturista ekkor egy ellen-Charlie-t gründolt Siné Hebdo címen: a lap magát szélbalra pozícionálta és főleg Nicolas Sarkozy kigúnyolásában élte ki magát. 2010-ben ment csődbe (a korábbi számok azonban most is elérhetőek).

 

TAVALY ÍGY KÍVÁNT BOLDOG KARÁCSONYT A CHARLIE HEBDO. FOTÓ: CHARLIE, FB

 

A lap magát mindig is radikális laicistának tartotta, azaz valamennyi valláson gúnyolódott. A hírekbe ezzel akkor került be, amikor 2006-ban egyetlen francia újságként leközölte egy dán napilap Mohamed-karikatúráit, amelyek miatt akkor hetekig tartó tüntetéshullám indult több muszlim országban.

 

A dán Mohamed-karikatúrákat a Charlie Hebdo 400 ezer példányban nyomtatta ki és terjesztette.

 

A Charlie Hebdo innentől kezdve egyre keményebben állt bele az iszlamizmus kritikájába – ami szintén nem mindenkinek tetszett a baloldalon –, címlapján többször is Mohamedet figurázva ki.

 

2015 január elején ez vezetett ahhoz a terrortámadáshoz, amit több iszlamista követett el a lap párizsi szerkesztősége ellen. A támadásban a lap legismertebb karikaturistái életüket vesztették. Támadás már 2011-ben is érte a szerkesztőséget: akkor Molotov-koktélt dobtak ismeretlenek az irodába. A tettesek feltételezett segítői elleni per csak idén indult el. Mivel

 

2015 januárjában a lap gyakorlatilag legfontosabb alkotóit a halálos támadásban elvesztette,

 

a nulláról kellett ismét talpra állnia – de a kemény laicizmus, egyben az iszlamizmus kritikája megmaradt.

 

Az elmúlt ötven év legismertebb, legvitatottabb címlapjait itt lehet visszanézni.

 

NYITÓKÉP: Születésnapi Charlie Hebdo-szám címlapja / Charlie, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az óvodák és az iskolák alsó tagozatai április 19-től nyitnak.

Litvániában eleve olyan igazolást csináltak, ami megfelel az EU-s zöldigazolványnak. Az újból kinyitott üzleteket májustól csak egy ilyen igazolás felmutatásával lehet majd igénybe venni.

Nem járathatják le egymást, vitázni fognak egy csomót, és az előválasztás győzteseit támogatják majd 2022-ben.

És ha még meg is épül Óbuda és Újpest között a vasúti híddal párhuzamosan, az is valószínűleg csak 20-25 év múlva lesz esedékes – a híd és a környező terület fejlesztési tervéhez azonban az embereket is megkérdezi a főváros.

Napok óta tüntetnek, hogy munkakör és ne kor szerint oltsanak, és minél előbb elkezdődhessen az olasz turisztikai szezon.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor egyik fontos hőse lett Bethlen, ám ez az érdeklődés ma már csak takaréklángon ég.

A román kormánykoalíció viszonya új szintre érkezett. Az USR-PLUS kivár: még nem tudják, felrúgják-e a koalíciót, vagy maradjanak.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás