+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2020. november 26. csütörtök, 07:07
Mi volt a célja a Magyar Orvosi Kamarának a járványügyi protokoll kidolgozásával, és hogyan látják azt a frontvonalban dolgozó orvosok? Az Azonnali a Magyar Orvosi Kamara alelnökével és két orvossal járta körbe a járványhelyzetben felmerülő etikai kérdéseket, miközben az egyik forrásunk szerint Budapest „már betelt".

A Magyar Orvosi Kamara még tavasszal, a járvány első hulláma alatt összeállított egy protokollt, ami arra az esetre ad útmutatást, ha nálunk is előállna az a helyzet, amit tavasszal még csak az olaszországi híradásokban láttunk. Vagyis ha a túlzsúfolt kórházakban a kimerült orvosoknak el kellene dönteniük, hogy ki kerüljön intenzív osztályra és ki ne. 

 

Az első hullám során nálunk nem következett be az észak-olaszországihoz hasonló helyzet, a járvány második hulláma azonban Magyarországot is súlyosabban érinti: egyre többen kényszerülnek kórházi ellátásra, és ha az egészségügy még nem is érte el a kapacitásának felső határát, lényegesen közelebb került hozzá, mint tavasszal.

 

Az orvosi kamara által áprilisban összeállított protokoll novemberben kapott nagyobb nyilvánosságot, ugyanis a MOK a dokumentumot elküldte az egészségügyért is felelős gigaminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Kásler Miklósnak, aki azonban – a Magyar Nemzet értesülése szerint – az orvosi kamara ajánlásait ellentétesnek tartja a hippokratészi esküvel, ezért visszautasította azokat.

 

Kásler a válaszában arra hivatkozott, hogy az orvosi kamara sorsolással döntené el, hogy ki kerüljön lélegeztetőgépre és ki ne.

 

A miniszter válasza, illetve a dokumentum sorsolásra vonatkozó passzusa felháborodott hangvételű cikkek formájában végigfutott a teljes kormánypárti médián, de még a Telex is azzal a címmel tudósított az ajánlásokról, hogy „Sorsolást is tartalmaz a magyar járvány-vészhelyzeti protokoll”. 

 

A protokoll címe egyébként Etikai megfontolások az orvosi erőforrások elosztásához COVID-19 pandémia idején Magyarországon, és a sorsolás azon elméleti lehetőség feloldásaként jelenik csak meg benne, amikor több, minden szakmai szempontból teljesen azonos állapotban levő páciens közül kellene kiválasztani azt, aki megkapja a csak egy páciens számára rendelkezésre álló kezelést. 

 

De mit tartalmaz még a protokoll ezen az egy, a sajtó által kiemelt soron kívül, miért van rá szükség a kamara szerint, és mit gondolnak róla a frontvonalban levők? Dr. Lénárd Ritával, a Magyar Orvosi Kamara alelnökével és két orvossal jártuk körbe a kérdést. 

 

A döntés súlya

 

A legjobbat reméljük, de szeretnénk a legrosszabbra is felkészülni

 

– ezek dr. Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnökének szavai. A protokollt több mint negyven szakember – gyakorló orvosok, jogászok, betegjogi képviselők – segítségével dolgozták ki, hogy kapaszkodót nyújtsanak az orvosoknak arra az esetre, ha a tavaszi, kis és közepes észak-olaszországi városokéhoz hasonló helyzet alakulna ki itthon is, és az orvosoknak ilyen körülmények között kellene eldönteniük, hogy mi a legigazságosabb és a beteg számára a legtöbb jót biztosító lehetőség – fejtette ki az Azonnalinak a Kamara alelnöke. Erre azért is fel kell készülni, mert nálunk sokkal gazdagabb országok egészségügyi rendszerei is elégtelenné váltak az első hullám alatt, de helyileg is kialakulhat egy-egy ilyen túlterhelés – mondja Lénárd. 

 

A protokoll két részből áll: az elsőben az általános etikai és szakmai alapelveit fektetik le annak, hogy kit és milyen szempontok alapján kell előnyben részesíteni, ha a szakemberhiány miatt kevesebb az intenzív ellátás lehetősége, mint az arra szoruló beteg. A második rész útmutató az alapelvek gyakorlati megvalósítására: a Kamara egy háromfős triázscsapat felállítását javasolja: ez a csapat mérné fel a helyzetet és döntené el a kezelőorvosok helyett, hogy ki kapja meg az életét megmentő kezelést.

 

Napóleon és a sürgősségi ellátás

 

A triázs válogatást jelent, a napóleoni háborúk korába vezethető vissza, amikor egy-egy csata után olyan mennyiségű sebesült özönlötte el a segélyhelyeket, hogy az orvosok nem tudták az összeset egyszerre, egy időben ellátni – magyarázza az Azonnalinak egy vidéki kórházban dolgozó, neve elhallgatását kérő sürgősségi szakorvos, aki Zoltánként szerepel a cikkben. 

 

A triázs az ilyen aránytalanságokat hivatott feloldani – folytatta a szakember – sürgősségi szempontok alapján osztályozza a betegeket, hogy amikor limitált a rendelkezésre álló erőforrás, az azokhoz kerüljön, akiknek valóban szükségük van rá.

 

A triázs egy mechanikus, egyszerű dolog: egyértelmű paraméterek, tulajdonképpen egy fekete-fehér rendszer alapján sorolja be a betegeket a sürgősségi kategóriákba

 

– mondja Zoltán, aki sürgősségi szakorvosként látott már elég kompromisszumos megoldást; a mentőorvosok napi szinten hoznak ilyen döntéseket, amiket azonban a szakorvos szerint nem etikai dilemmaként élnek meg, mert ezek teljesen egyértelmű szakmai döntések.

 

Ami a járványhelyzetet illeti,

 

van az a pont, ahol ki kell mondani: a kezünkben levő eszközt vagy terápiás ellátást nem mindenki fogja megkapni

 

– fogalmaz Zoltán, aki szerint a triázs rendkívül fontos alapelvei – amiket a sürgősségi ellátás során békeidőben is használnak – ebben a kérdésben is segítenek dönteni. 

 

Triázs a járványhelyzetben

 

Zoltán szerint a mostani helyzet annyiban új, hogy egyrészt hangsúlyosabbá vált, hogy az erőforrásaink végesek, másrészt orvosok nagyobb tömegei kényszerülhetnek azokba a döntéshelyzetekbe, amik a katasztrófa- és sürgősségi ellátásban dolgozók számára a mindennapi rutin részét képezik. A Kamara protokollja nekik kínál kapaszkodót – mondja a szakember, ugyanakkor szerinte az abban lefektetett alapelvekben semmi újdonság nincs. Zoltán úgy látja, hogy a hagyományos szabályok a járványhelyzetben is jól működnek, mert általános érvényűek. 

 

A triázsalapelveket illetően Lénárd Rita szerint sem mutat újdonságot a Kamara protokollja, szerinte a koronavírusos betegek ellátása azonban egy lényeges pontban különbözik a sürgősségi ellátástól. Míg ugyanis az utóbbi esetben arról van szó, hogy egy gyors állapotfelméréssel eldöntik, hogy a rendelkezésre álló eljárások közül melyik típusú kezelésre szorul a beteg, és hogy azonnal el kell-e látni vagy várhat-e, addig a mostani járványhelyzetben azt kell eldönteni, hogy

 

egy adott kezelési eljárást ki kapjon meg akkor, amikor arra az egy kezelésre az erőforrásokat meghaladóan van igény.

 

A triázs ebben az esetben inkább a „kimenetel irányába kutakodik” – magyarázza Lénárd,  – vagyis azt vizsgálja, hogy mennyire jók a túlélési esélyei az ugyanazzal a betegséggel küzdőknek, tulajdonképpen az ő túlélési esélyeiket hasonlítja össze. 

 

Azonban a Covid-betegségben az az egyik legszerencsétlenebb – hangsúlyozza a Kamara alelnöke, – hogy nagyon gyorsan romolhat annyit egy beteg állapota, hogy vele az életesélyei is pillanatok alatt romba dőlnek. Nincs tehát idő a latolgatásra, ilyen helyzetben gyors döntéseket kell hozni.

 

Ami a triázst illeti, ma sincs drasztikusan más helyzet, mint máskor a betegfelvétel kapcsán, amikor az erőforrásokat mérlegelve azt kell eldönteni, hogy középtávú túlélést tudunk-e a betegnek a biztosítani – ezt már egy budapesti centrumkórház intenzív osztályán dolgozó orvos mondja, aki szintén a neve elhallgatását kérte, ő Jánosként szerepel a cikkben. 

 

Az intenzív osztályos felvétel alapvetően arról szól – magyarázza János –, hogy olyan állapotú beteget vizsgálunk meg, aki intenzíves terápia nélkül meghal. „Ha felvesszük, akkor gyakorlatilag minden állapotban életben tartható, a kérdés az, hogy ki tudjuk-e majd adni az intenzívről, mert ott bármeddig életben tudnánk tartani” – teszi hozzá az orvos. A gond most az – mondja János –, hogy

 

a rendszert elárasztották a Covid-tüdőgyulladással és az annak nyomán kibontakozó szervi elégtelenségekkel küzdő betegek.

 

János szerint a Kamara a protokoll kidolgozásával a nemzetközi gyakorlatot követte. Az orvos szerint előrelátható volt, hogy a járvány miatt nagyon gyorsan kimerülnek majd az erőforrások és szükség lesz a koronavírusos betegek esetében is a triázs használatára, vagyis a páciensek „osztályozására” a kezelés megkezdése előtt. 

 

Ugyanis mindig jobb, ha nem a kezelőorvos lelkiismeretén múlik a választás, hanem egy világos protokollnak megfelelően történik a döntés – mondja János. Ezt Zoltán is hangsúlyozza: a triázst alapesetben nem orvos végzi, nem is lenne jó, ha orvos végezné, mert ő „túlgondolja”. Lénárd Rita szerint sem szabadna a kezelőorvosnak bevonódni annak eldöntésébe, hogy ki kapja meg az életét valószínűleg megmentő kezelést, ezért is javasolja a Kamara a háromfős triázs-csapatok felállítását.

 

A protokoll-vita és a gyakorlat

 

A Kamara állásfoglalása semmi másról nem szól, mint hogy a lehető legtöbb jót tegyük a lehető legtöbb embernek – hangsúlyozza Zoltán, aki méltánytalannak tartja, hogy a média a „sorsolást” emelte ki a protokollból. Az orvos szerint a sorsolás egy elvi lehetőség arra az esetre, ha több olyan páciens között kell választani, akik minden paraméterben megegyeznek, de Zoltán nagyon nehezen tudja elképzelni, hogy ilyen a gyakorlatban is bekövetkezzen. A szakember úgy gondolja, hogy a Kamara protokollja rendkívül humánus módon végiggondolt szakmai és etikus alapelvek alapján, körültekintően szabályozza, hogy kit kell előnyben részesíteni. 

 

Zoltán azt is kiemelte: szerinte a Kamara a protokollal nemcsak az orvosoknak kíván segíteni, hanem arra is törekszik, hogy a társadalom is bízzon az orvosokban, vagyis hogy

 

elhigyjék, nem részrehajláson, egyéni érdekeken vagy épp a hálapénzen múlik majd, hogy ki kerül lélegeztetőgépre.

 

A Kamara állásfoglalásában benne is van, hogy sem az anyagi helyzetnek, sem a származásnak, sem a politikia nézeteknek, sem semmi ilyesminek nincs köze ahhoz, hogy ki kerül lélegeztetőgépre, kizárólag azokat a szempontokat veszi figyelembe, amik a gyógyulással függenek össze – sorolta a szakorvos.

 

Lénárd Rita azt mondja, a Kamara abban bízva juttatta el az ajánlásait a miniszternek, hogy Kásler Miklós segít nekik azt megismertetni a szakma minél szélesebb körével. Az alelnök sajnálja, hogy ehelyett a miniszter elhatárolódott a protokolljuktól, főleg úgy, hogy

 

maga a minisztérium nem írt ajánlást arra az esetre, ha a betegek mennyisége meghaladná a rendelkezésre álló erőforrásokat.

 

Fel kell készülni a legrosszabbra – hangsúlyozza Lénárd. A Kamara azt szeretné, hogy ott porosodjon az ajánlásuk, és ne kelljen használni, de Lénárd egyáltalán nem biztos benne, hogy ez így lesz. Azt mondani, hogy ez nem fordulhat elő, az óvatlanság – mondja Lénárd: „Az megy a hippokratészi esküvel szembe, ha valamire módunk van felkészülni, de nem tesszük meg.”

 

A társadalomban folyó vitáról a gyakorlatban nincs idő meg relevancia gondolkodni – mondja János. Már rég triázsolás van, mindig triázsolás volt, már azelőtt is, hogy a nyilvánosság elkapta volna a Kamara protokollját, ugyanis az orvos úgy tudja és maga is azt tapasztalja:

 

Budapest betelt, már régóta.

 

A fővárosi kórházak intenzív osztályai többszörösen túlterhelten működnek, ami a betegellátásban és az egészségügyi dolgozók „idegállapotán” is tükröződik. Azokat a döntéseket, amikben a Kamara protokollja segítséget kíván nyújtani, János szerint már most napi szinten meghozzák, de az orvos hangsúlyozta, hogy ez korábban is így volt, csak most sokkal több a beteg, mint „békeidőben”. Mivel a fővárosi intenzív ágyak tele vannak, a betegeket próbálják más centrumkórházakba átirányítani, de

 

a súlyos alapbetegségben is szenvedő koronavírusos páciensek esetében már nem jön szóba a felvétel az intenzív osztályra

 

– nekik már csak az end-of-life-care-t, vagyis az életvégi ellátást tudják biztosítani –, és ez János szerint már egy hónapja így van. 

 

Az orvosi kamarának Kásler miniszterrel már nem lesz vitája a járvány ideje alatt: az Országos Kórházi Főigazgatóság feladatait részletező, szerdán megjelent kormányrendelet szerint a kórházrendszer irányítását Kásler Miklóstól a vészhelyzet idejére csütörtöktől Pintér Sándor belügyminiszter veszi át

 

NYITÓKÉP: Fortepan / Magyar Rendőr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egyhónapos szünet után megújul és visszatér az Azonnali podcastja, a Helyzet – új formátummal, logóval és tartalommal. Tartsatok velünk!

A Képzőművészeti Központ épülete hétfőn gyulladt ki, a pár éve felújított orgonát sem biztos, hogy meg lehet-e menteni.

Nem volt már hova beszállítaniuk, az éttermek bezártak a lockdown miatt.

Budapestről már csak Szkopjéba és Podgoricába lehet repülni.

Mint írják, az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyja az európai polgárok hangját, és hiányzik belőle az empátia az EU őshonos nemzeti és nyelvi közösségeivel szemben.

A huszonhároméves ötletgazda szerint szakítani kell azzal, hogy a király többet ér, mint a dáma, mert azt üzeni, hogy a nők kevesebbet érnek, mint a férfiak.

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás