+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. november 24. kedd, 09:46
A belügyekért felelős biztos, Ylva Johansson akcióterve a szíriai és iráni orvos bevándorlók képesítésének gyorsabb elismerését akarja elérni.

Még kedden újabb gyúlanyagot szolgáltathat az Európai Bizottság Orbán Viktor migrációellenes és Brüsszelt a bevándorlás miatt ostorozó kommunikációjának.

 

Miközben ugyanis a magyar miniszterelnök a lehető legtöbb politikai témát igyekszik összekötni a migrációval – most éppen a következő hétéves uniós költségvetés és a koronavírus-válságot ellensúlyozó mentőcsomag vétóját az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötése miatt, mivel „Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, amelyik beengedi a migránsokat a hazájába” –, aközben a Bizottság olyan jogszabály-tervezetet fogadhat el, ami a tagállamokba érkező migránsok könnyebb integrációját célozza – írja a Politico Brussels Playbook keddi hírlevele.

 

A javaslat előterjesztője Ylva  belügyekért felelős biztos, aki a Politico hírlevelének úgy nyilatkozott: „Ez nem egy multikulturális, hanem egy integrációt és bevonást célzó terv.” Mint elmondta:

 

ebben nem fog senki találni nyelvi utalásokat a „politikai iszlámra” vagy javasolt intézkedéseket a fejkendőviselésre, tehát nem irányoz elő fejkendőtilalmat sem.

 

Johansson azt is hozzátette: „Nézetem szerint minden nőnek úgy kell öltöznie, ahogy neki tetszik.”

 

A svéd biztos elmondása szerint javaslata négy területre koncentrál: az oktatásra, a foglalkoztatásra, a lakhatásra és az egészségügyre. Mindezekben hat különböző intézkedéscsomaggal segítene az EU-ba érkező bevándorlóknak, amiket Johansson elképzelése szerint az elkövetkező hat évben kéne fokozatosan megvalósítaniuk a tagállamoknak. 

 

Ennek egyik eleméről beszélt részletesebben a biztos a Politiconak: szerinte lehetővé kéne tenni azoknak a jól képzett szíriai vagy iráni orvosok képesítésének gyorsabb ütemű elismerését, akik jelenleg – szakmájuk gyakorlása helyett – például taxit vezetnek.

 

„Arra koncentrálunk, hogy hogyan tudunk segíteni a tagállamoknak abban, hogy jobban és gyorsabban elismerjék (a hozzájuk érkező migránsok – a szerk.) képességeit és képesítését”

 

– mondta Johansson, hozzátéve, hogy a Bizottság arra is javaslatot fog tenni, hogy az Unióba érkező bevándorlók számára – szükség esetén – tanfolyamokat is szervezzenek az esetleges szakmai hátrányokat ledolgozandó.

 

Hasonló rendszer amúgy már működik az EU-ban: ez az úgynevezett kék kártya rendszer, ami a magasan kvalifikált, egyetemet végzett, EU-n kívülről érkező munkaerő Unión belüli, szakmában való elhelyezkedését segíti – igaz, ehhez elég kemény feltételeket kell vállalni, minthogy az ember nem űzheti a foglalkozását vállalkozóként, vagy hogy legalább egyéves munkaszerződést kell tudni felmutatni valamely uniós tagországban. Hogy a svéd biztos javaslata ettől mennyiben különbözne (például hogy azon bevándorlók képesítését ismertetné-e el gyorsabban, akik nem rendelkeznek kék kártyával), egyelőre nem tisztázott.

 

Mindenesetre az előterjesztő szerint javaslata rengeteg konzultáció eredménye, amit többek között egy bevándorlókból álló szakértői csoporttal folytatott le. A belügyi biztos hangsúlyozta azt is, hogy az EU – egyébként mintegy 448 milliós – lakosságának jelenleg 8 százaléka, 54 millió fő nem uniós tagállamban született, tehát a migránsok már az európai társadalom részét képezik.

 

Már csak ezért is lenne szükség arra Johansson szerint, hogy a migránsok integrációjában a tagállamok is tevékenyen részt vegyenek, mert ezt fentről Brüsszelből nem lehet megoldani. „Amit mi csinálni tudunk, hogy támogatást nyújtunk, javaslatokat teszünk, és koordinálni tudunk. És erről szól az akcióterv.”

 

Fontos azonban tudni, hogy a Bizottság egymagában nem tud a Johanssonéhoz hasonló rendeleteket érvénybe léptetni, neki mindössze arra van joga, hogy ilyesfajta jogszabályokat kezdeményezzen. Azokat megvitatni, módosítani és elfogadni az Európai Parlament és a tagállamok minisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsának feladata. Tehát

 

amennyiben a Bizottság elfogadja a johansson-féle bevándorlókról szóló javaslatot, úgy az még nem lesz kötelező senkire nézve, hanem az európai parlamenti képviselők, majd a tagállami miniszterek asztalára kerül.

 

Továbbá egyelőre azt sem tudni, hogy a tervezet jogi értelemben pontosan mi lesz: rendelet vagy csupán irányelv. Pedig a különbség fontos: az előbbit a tagállamok közvetlenül a hatálybalépés után kötelesek alkalmazni, az utóbbi viszont egy bizonyos határidőig kell csak végrehajtani, tehát kapnak időt a tagállamok, hogy azt a nemzeti jogi környezetbe átültessék.

 

NYITÓKÉP: Raimond Spekking / Wikimedia Commons​

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás