+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2020. november 22. vasárnap, 11:15
Egy esetleges bosznia-hercegovinai alkotmánymódosítás során erősebb központi kormányzatot, az etnonacionalista szemlélettel való szakítást, az EU-s pénzek feltételekhez kötését szeretné több értelmiségi.

 

A jugoszláv polgárháború (délszláv háború) boszniai szakaszát lezáró békeszerződés minél előbbi revíziójára van szükség, állítja az Oslobođenje lapnak a daytoni béke letárgyalásának 25. évfordulója apropóján megjelent többszerzős véleménycikke. A cikket Daniel S. Hamilton (a Woodrow Wilson Center Globan European program igazgatója), Jasmin Mujanović (politológus és blogger), valamint Majda Ruge (az European Coucil on Foreign Relations politikai thinktank vezető munkatársa) jegyezték. 

 

Érvelésük szerint a békeszerződés amellett, hogy véget vetett a háborúnak, nem tett mást, mint konzerválta az 1995-ös állapotokat, létrehozván az új állam két nagyobb területi egységét: a Boszniai Szerb Köztársaságot és a Boszniai-Hercegovinai Föderációt, amelyekben a helybeli nacionalista elitek uralmát alapozták meg. 

 

A helybeli nacionalista elitek pedig nem a szövetségi kormányzat és Bosznia-Hercegovina fenntartásában és erősítésében érdekeltek, hanem saját hatalmuk bebiztosításában,

 

amelyet a nacionalista kártya kijátszásával látnak biztosítottnak. 

 

A lap arra is figyelmeztet, hogy

 

2020-ban Bosznia és Hercegovina már kevésbé biztonságos, mint tíz évvel korábban.

 

És ha a nyugati hatalmak, az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közösen nem dolgoznak ki számukra a daytoni egyezmény újragondolásával egy reformprogramot, úgy Oroszoroszág és Kína nyugat-balkáni pozícióit fognak erősödni a továbbiakban.

 

A daytoni békeszerződés és annak melléklete, az ország alkotmánya módosítható, állítja a lap, ami egyben rá is mutat arra, hogy csak és kizárólag hogyan módosítható Bosznia-Hercegovina alkotmánya: ha van rá nemcsak hazai, hanem nemzetközi akarat is. A nyugatnak (az USA-nak és az EU-nak) is hasznos lenne ezen alkotmány revíziója, ugyanis a trumpi adminisztrációt követő bideni adminisztráció erősítené az amerikai-európai kapcsolatokat: ennek egyik pontja pedig a daytoni alkotmány felülvizsgálatában és modósításában való együttműködés lehetne. 

 

BOSZNIA-HERCEGOVINA KÖZIGAZGATÁSA. FOTÓ: WIKIPEDIA

 

A szerzők szerint a bosznia-hercegovinai állampolgárok partnerek lennének ebben a folyamatban. A civil szféra kidolgozhatna és népszerűsíthetne reformelképzeléseket, a nemzetközi hatalmak pedig katalizálhatnák az átalakulást. A lap szerint ennek első látható jele az egy héttel korábbi önkormányzati választáson mutatkozott meg, ugyanis több helyen – köztük Szarajevóban is – leváltották az etnonacionalista vezetést és az etnonacionalista elvet meghaladó, összállami patrióta jelölteket válaszottak meg. 

 

Milyen sarkalatos pontok mentén kellene átalakítani a bosnyák alkotmányt? 

 

+ A három nemzetiséget leképező közigazgatás drága és fenntarthatatlan, ezt meg kellene szüntetni.

 

+ Az USA-nak és az EU-nak a továbbiakban egyértelműen ki kell jelentenie, hogy a Bosznia-Hercegovinát alkotó államok esetében a területi elszakadás kizárt.

 

Az EUFOR békefenntartóinak oly módon kellene szétoszlania az országban, hogy megakadályozzák a rendőri és paramilitáris erők visszaélését egy esetleges nagy volumenű civil engedetlenség esetén. 

 

A korrupt, etnonacionalista hivatalnokokat, akik akadályoznák a civil mozgalmakat, szankcionálni kell. 

 

Belgrádot és Zágrábot figyelmeztetni kell, hogy tiszteletben kell tartsák Bosznia és Hercegovina szuverenitását. 

 

Moszkvának pedig nyilvánvaló jelzést kell küldeni, hogy hagyjon fel a Boszniai Szerb Köztársaságban működő paramilitáris csoportok finanszírozásával. 

 

Végül a lap szerint

 

az EU által előirányzott 9 milliárd eurós támogatást erősebb feltételekhez kellene kötni.

 

Először is jogállamisági feltételekhez kötnék a támogatások odaítélését, másodsorban pedig az EU-s támogatások felhasználási módját szigorúbban kellene ellenőrizni Boszniában, legalább egy különleges ügyészségi részleg útján. 

 

NYITÓKÉP: A napilap hétvégi címlapja.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás