+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2020. november 20. péntek, 16:17
A miniszterelnök szerint Magyarország önállóan is meg tudja oldani azokat a fejlesztéseket, amikre az európai helyreállítási csomagból lenne pénz. Honnan van a 2,5 milliárd eurós hitel, amiről Orbán Viktor beszélt péntek reggel a Kossuth rádióban, és kiválthatja-e a helyreállítási csomagot? Elmagyarázzuk!

Orbán Viktor a szokásos pénteki Kossuth rádiós interjújában arról beszélt, hogy Magyarországon a következő évekre tervezett beruházások akkor is megvalósulnak, ha nem lesz megegyezés a koronavírus miatti helyreállítási csomagról. A miniszterelnök szerint ez egyébként is csak hitel, azt pedig Magyarország is fel tud venni, sőt fel is vett: Orbán elmondta, hogy

 

Magyarország 2,5 milliárd eurónyi hosszú lejáratú hitelhez jutott a múlt héten.

 

Honnan a pénz?

 

A hitel, amiről a miniszterelnök beszél, a november 12-i szokásos devizakötvény-kibocsátásból származik: az Államadósság Kezelő Központ közleménye szerint Magyarország 1,25-1,25 milliárd euró értékben bocsátott ki tíz- illetve harmincéves futamidejű kötvényeket. Mit jelent ez? A kötvénykibocsátás tulajdonképpen hitelfelvétel: a kötvényt megvásárló befektető pénzt ad kölcsön az államnak, aki majd rendszeresen fizeti neki a kamatot és a futamidő végén visszatéríti a kölcsönvett összeget is.

 

Ilyen kötvénykibocsátás évente több alkalommal is történik, és gyakran az a célja, hogy ebből fizessék vissza a hamarosan lejáró korábbi hiteleket. A november 12-i kötvénykibocsátásból befolyó összeget is az általános finanszírozási célok mellett a 2021. évi devizalejáratok előfinanszírozására tervezi felhasználni az ÁKK a részletesebb közleménye szerint. 

 

Orbán Viktor tehát Magyarország vétó melletti pozícióját egy más célra felvett hitellel blöffölve próbálja erősíteni?

 

Weinhardt Attila, a Portfolio elemzője az Euronews-nak nyilatkozva azt mondta, ezzel a kötvénykibocsátásal Magyarország már kimondottan a vétóra készülhetett, vagyis lehett az a hitelfelvétel célja, hogy Orbán Viktor bebiztosította magát arra az esetre, ha a megegyezés elhúzódása miatt késnének az uniós kifizetések.

 

Másként látja Medve-Bálint Gergő politológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, akit telefonon kérdeztünk arról, lehet-e köze a hitelfelvételnek a költségvetés és a helyreállítási alap körüli vitákhoz. A politológus nem zárja ki a kormányzat részéről az ilyen stratégiai gondolkodásmódot, de úgy gondolja: 

 

ez a feltételezés inkább spekuláció, ami az események időbeli egymásutániságából adódik.

 

A politológus szerint a hitelfelvétellel inkább a válság miatt meggyengült hazai gazdaságnak igyekszik mozgásteret csinálni a kormány.

 

Ez azért nem ugyanaz

 

Ugyanakkor a Magyarország által felvett hitelt maga Orbán Viktor állította szembe a helyreállítási csomagból származó forrásokkal. A miniszterelnök szerint a helyreállítási alapból származó pénz ugyanúgy hitel, mint a Magyarország által önállóan szerzett források, azonban ez a párhuzam több szempontból sántít.

 

+ A helyreállítási alap egy része vissza nem térítendő támogatás, bár annyiban valóban hasonlít a hitelre, hogy a közös büdzsébe majd több pénzt kell miatta befizetni. A helyreállítási alap másik része hitelként hívható le.

 

+ A helyreállítási alapból származó összeg nem növeli az adott ország államadósságát, a devizakötvény-kibocsátásból származó összeg viszont természetesen igen.

 

+ A most rendelkezésre álló, hitelfelvételből származó 2,5 milliárd eurós összeghez képest szintén a helyreállítási alapból vissza nem térítendő támogatásként 7,6 milliárd euróra lenne jogosult Magyarország, ami a Portfolio számítása szerint nettó 5 milliárd eurót jelentene, ha leszámítjuk belőle a közös büdzsébe 2027-ig emiatt befizetendő többletet.

 

ORBÁN VIKTOR AZ EURÓPAI TANÁCS ÜLÉSÉRE IGYEKSZIK. FOTÓ: OV / FACEBOOK

 

Medve-Bálint Gergő is hangsúlyozta az Azonnalinak: az az összeg, amihez a helyreállítási alapon keresztül férne hozzá Magyarország, sokkal kedvezőbb feltételekkel lenne lehívható, mit egy piaci hitelfelvétel. Medve-Bálint szerint ezeket a forrásokat azért kockáztatja Magyarország, mert

 

az eddig inkább gazdasági integrációként működő Unió a források jogállamisági feltételekhez kötésével elmozdulna a politikai integráció felé,

 

és ez az, ami ellen Magyarország és Lengyelország valójában tiltakoznak.

 

Mit jelent ez a vétó ügyében?

 

Magyarország ugyanakkor kifejezetten jó pozícióból tud forrásokat szerezni a piacról: bár 2020-ban az államadósságon belül jelentősen növekedett a devizaadósság aránya, az állam még mindig inkább forintban van eladósodva a saját lakosságának irányába, vagyis még mindig alacsony a kockázata annak, hogy a forint gyengülő árfolyama miatt Magyarországnak nehézségei támadnak a devizaadósság finanszírozásával.

 

Magyarország adósbesorolásának kilátásait szeptember végén stabilról pozitívra módosította a Moody’s hitelminősítő, miközben az azóta majdnem 370-es euróárfolyamig is gyengülő, majd 359-re visszaerősödő forint sem utal különösebben súlyos gazdasági problémákra.

 

Medve-Bálint szerint a magyar gazdaságot ezzel együtt is megviselte a koronavírus-járvány miatti válság, így Magyarországnak is érdeke a megegyezés, főleg a költségvetés ügyében, a helyreállítási alap fő kedvezményezettjei ugyanis inkább az EU déli tagállamai – magyarázta a politológus az Azonnalinak.

 

Arra a felvetésünkre, hogy a miniszterelnök a hitelfelvételre való hivatkozással üzenhette-e azt, hogy Magyarországnak nem sürgős a megegyezés, és akinek sürgősek a források, azoknak kell engedni, Medve-Bálint azt válaszolta, hogy ez egy valóban jól hangzó elmélet, de ő továbbra is úgy látja, hogy a miniszterelnök által említett hitelfelvételnek

 

nem a költségvetés és a helyreállítási csomag vétózásához, hanem sokkal inkább az itthoni válságkezeléshez van köze.

 

A politológus – ahogy azt a hétfői nekünk adott interjújában is elmondta – úgy látja: az Európai Tanácsban hamarosan megegyezés születik a büdzséről és a helyreállítási alapról.

 

Ha többet akarsz tudni róla, hogy mi köze az EU-s költségvetésnek a jogállamisági mechanizmushoz, és mi van egész pontosan az utóbbiban, ide és ide kattints!

 

NYITÓKÉP: Európai Unió Tanácsa / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni egy kicsit erre a pár napra.

Van-e helye Boszniának az Európai Unióban? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás